Zsiday-blog

Euro-neuro

2013, Május 28 - 14:14

Az elmúlt 15 évben nem nagyon volt értelme a forint ellen spekulálni, vagy szebben mondva, eurót vásárolni, és abban megtakarítani. Olyan nagy volt a forint hozamelőnye az euróval szemben, és egyébként is nominálisan is olyan magasak voltak a forintkamatok, hogy nem érte meg ezzel bajlódni, mert nagy szerencse kellett a jó időzítéshez, és pár hónap forintkamata elvitte az árfolyamváltozás esetleges pozitív eredményét. Egyszóval nehezen lehetett jobbat kitalálni, minthogy az ember ücsörög a magyar állampapírban, és számolja a kamatjövedelmet. Aki devizában takarított meg, az gyakorlatilag csak bukni tudott ehhez képest. Ez a helyzet a jegybanki kamatvágásokkal megváltozott, és várhatóan egyre inkább új világba érkezünk.

Ma a rövidebb magyar állampapírok, diszkontkincstárjegyek, bankbetétek már csak 4%-os hozamot termelnek ki évente. Ez nem túl sok. Ráadásul a monetáris politika új irányítói valószínűleg szeretnének még lejjebb menni - ha lehet. Mi következik ebből? Az, hogy egyre inkább érdemes megpróbálni "okoskodni", megpróbálni kitalálni, hogy hol, mikor érdemes átváltani a forintot euróra (vagy dollárra, fontra esetleg azeri manatra), hiszen egy 10-forintos mozgással lassan egy egész éves forintkamatot lehet megkeresni. A korábbi passzivitással szemben egyre inkább az opportunista megközelítésnek jött el az ideje: lehet a forintban ücsörögni továbbra is, de nagyobb forinterősödések idején valószínűleg érdemesebb átülni euróba, és ha begyengült a forint, akkor visszaszállni a magyar kamatozó eszközökbe.

Azt gondolom, hogy az MNB addig vágja a kamatokat, amíg lehet, azaz, amíg a forint "bírja". A cél a minél alacsonyabb kamatszint a gazdaság fellendítése érdekében. Ebből azonban óhatatlanul következik, hogy túlvágják a kamatot (mert máshogy nem tudnák kitalálni, hogy meddig lehet lemenni, milyen mély hozamszintet viselnek el az állampapírbefektetők) amiből elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb hullámzások lesznek majd, 5-10-15 forintos kilengések az euróval szemben. A választásokig ezeket a kilengéseket valószínűleg szeretnék elkerülni (de ez nem kivánságműsor, úgyhogy valószínűleg nem megy majd), de a választások után sokkal nagyobb tér (és politikai akarat is) lesz rá. Addig is, valószínűleg érdemes figyelni a magyar kamatszintet, a forint-euró piacát, mert jelentős kilengések lesznek még valószínűleg a következő hónapokban is, amin akár az éves magyar kamatot is meg lehet keresni. Ez egy új világ, és dinamikusabb hozzáállást követel meg a megtakarítóktól is...

És a fenti elmélkedés után adózzunk az euró (és Montenegró) előtt néma csodálattal Rambo Amadeus fantasztikus számát hallgatva:

http://www.youtube.com/watch?v=QSx0WCiDzDE

(egyébként nagyon jó a szövege, kezdő angollal is értékelhető :)

Mégsem 70 lepedő?

2013, Május 24 - 08:02

Egy olvasó hívta fel a figyelmemet arra, hogy a számításom pontatlan a letelepedési államkötvénnyel kapcsolatban, és kérte, hogy helyesbítsek. Ennek legfőbb oka, hogy másodkézből származó információból indultam ki. Ennek kiküszöbölésére a cikk végén mellékelem a 2012. évi CCXX. törvényt, ami azonban még több kérdést vet fel, mint eredetileg gondoltam volna. A korábbi pontatlanságért elnézést kérek, azt alább próbálom javítani.

Az alapvető kérdések továbbra is fennmaradnak:

- miért nem valamiféle munkahelyteremtéshez, működőtőke befektetéshez kötjük a kedvezményes letelepedést, mint sok más ország (hogy az növelje a gazdasági teljesítményt)?

- ha mégis inkább állampapírbefektetéshez kötjük, akkor ezt miért nem az állam árusítja (az Államadósság Kezelő Központ kifejezetten jól működő intézmény)?

- miért van szükség ehhez közvetítőszervekre?

- és végül: ha már mégis vannak közvetítőszervek, akkor miért nem Magyarországon bejegyzett, itt adót fizető cégek ezek, miért offshore entitások (ahol a nyereség adómentesen kerül majd valakikhez)?

Azaz továbbra is fennáll a kérdés, hogy miért kell komoly extraprofitot biztosítani a magyar letelepedés kapcsán offshore cégeknek? Ezek a kérdések változatlanok.

És most nézzük a törvényt. 

Kiderül belőle, hogy a letelepülni vágyó NEM állampapírt vesz, hanem az offshore cég által kibocsátott vállalati kötvényt/részvényt/befektetési jegyet/valamilyen értékpapírt, aminek a névértéke 250 000 euró. Az offshore közvetítő vállalkozás pedig megveszi a magyar állam által kibocsátott 5-éves diszkont állampapírt, aminek a névértéke 250 000 euró, de diszkontpapírként ez alatt az ár alatt kerül kibocsátásra, 1,5%ponttal az éppen uralkodó hozamszint alatt.

Mi történik tehát? Ehhez segítségül hívtuk a már működő "Hungarian State Special Debt Fund honlapját": http://immigration-hungary.com/

Habár nem teljesen világos még mindig számomra pontosan, de nagyjából így nézhet ki a leírások szerint: az érdeklődő besétál az offshore céghez, és megveszi az offshore cég részvényeit/befektetési jegyeit 250 000 euró értékben (The Fund has been structured as an open-ended investment fund to allow eligible investors to collectively invest in Residency Bonds as set out in its Memorandum and Articles of Association...Investors are required to subscribe to the Fund’s shares with a lock-up period of around 5 years. The minimum initial investment by each subscriber is Euro 250,000. Shares will be 100% redeemable i.e., the entire investment amount) when the lock-up period ends.) Plusz kifizet 40 000 eurót ügyintézésére. Ez 290 000 euró. Ebből a cég megveszi a jelenleg kb. 220 000 euróba kerülő állampapírt, és5 év múlva visszaadja a delikvensnek a 250 000 euróját. Az, hogy eközben milyen költségeket számít még fel, számomra nem derült ki.

 Érdekesség, hogy a törvény abszolút nem szabja meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki, milyen áron adhatja ezt el, csak a 250 000 eurós névérték a fix. A költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja.. Azaz nagyjából a közvetítő vállalkozásra van bízva, hogy mennyi pénzt szed be egy-egy jelentkezőtől szolgáltatásaiért cserébe. Tehát továbbra is az látszik, hogy offshore cégekben fog jelentős, többmilliárdos nyereség lecsapódni a magyar letelepedésért. Az, hogy pontosan mennyi, a cégtől függ, lehet kevesebb és több is mint fejenként 70 000 euró.

A fő kritika azonban azért ért, mert azt állítottam (már korábban is), hogy ez a magyar államnak nem túl jó biznisz. Továbbra is ezt állítom. A törvény alapján letelepülőnként öt éven át kb. éves bő egymillió forint kamatelőnyt élvez a magyar állam a devizafinanszírozáson, és ez az amiről pár napja tévesen írtam, tehát most javítom: a magyar állam a kötvények révén olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként tudna. Azonban a várhatóan nyújtott közszolgáltatásokat is figyelembe véve nettó módon az állam a letelepülőkön várhatóan semmit nem fog keresni, hiszen költségei is lesznek, szemben ezzel az éves bő egymillió forint kamatelőnnyel.

A vége tehát ugyanaz továbbra is, mint eddig: Magyarország az egész hercehurcán nagyjából nettó módon semmit nem keres, a közvetítőcégek viszont elég sokat. Ezzel a témát nagyjából befejeztem, visszaevezek inkább a nemzetközi tőkepiacokra, az sokkal érdekesebb, és azon talán mi, befektetők is tudunk pénzt keresni. Végülis, ahogyan X-Nyugdíjas kolléga szokta mondani: nem akadémikusok vagyunk, hanem konkrét, számszerűsíthető eredményeket kellene elérnünk, pénzt keresni a bennünk megbízóknak...

2012. évi CCXX. törvény

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról1

1. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 28. §-a a következő (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egyéb célból kaphat tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, és teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeket.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni különösen, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 000 euro névértékben rendelkezik olyan vállalkozás által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírral, amely vállalkozás megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

aa) kizárólag az államháztartásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott feltételekkel 250 000 euro névértékű, erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű, kamatszelvény nélküli olyan magyar államkötvénybe fektet be, amely államkötvény vonatkozásában a kibocsátó azt vállalja, hogy a futamidő végén a névértéket fizeti vissza, és a kötvény kamattal csökkentett, diszkont árfolyamon kerül kibocsátásra, ahol a diszkont kamatláb a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék,

ab) szerződéses jogviszonyban áll az aa) alpontban meghatározott tevékenység vonatkozásában az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel,

ac) kizárólag névre szóló értékpapírt bocsát ki, és

ad) az adott ország joga szerint rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi engedéllyel, és

b) a kérelmező csatolja az a) pont szerinti vállalkozás arra vonatkozó - végleges és visszavonhatatlan - nyilatkozatát, hogy a kérelmező tartózkodási engedélye kiadásától számított 45 napon belül a kérelmező befizetéséből lejegyzi az a) pont aa) alpontja szerinti államkötvényt, legalább 250 000 euro névértékben.

(5) A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott szerződés megkötésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás jogosult.

(6) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága országonként csak egy vállalkozást hagyhat jóvá.

(7) Az (5) bekezdés szerinti jóváhagyást vissza kell vonni, különösen ha a vállalkozás valótlan adatot szolgáltat, vagy a lejegyzési kötelezettségét megszegi.

(8) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága a jóváhagyás visszavonásáról értesíti az idegenrendészeti hatóságot és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t. A jóváhagyás visszavonása esetén az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a (4) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szerződést felmondja.

(9) A tartózkodási jogosultság ellenőrzése céljából a vállalkozás minden hónap tizedik napjáig összesített adatszolgáltatást nyújt az idegenrendészeti hatóság részére, amely adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát, az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, továbbá a vállalkozás által lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt. Az idegenrendészeti hatóság a vállalkozás által szolgáltatott adatokat 6 évig kezeli.

(10) A tartózkodási engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha hozzá kapcsolódó állampapír lejegyzése a (4) bekezdés b) pontjában előírt határidőn belül nem történt meg.

(11) A (3) bekezdésben meghatározott eljárásban - a törvényben meghatározott személyes megjelenési kötelezettség kivételével - a jogi képviselet kötelező.”

2. § A Harmtv. 35. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[35. § (1) Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és]

„e) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkezik az e törvény 28. § (3) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedéllyel;

f) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapja rendelkezik tartózkodási engedéllyel és letelepedéséhez nemzetgazdasági érdek fűződik.”

3. § A Harmtv. 111. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott államkötvény kibocsátásának részletes szabályait.”

4. § Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 

Búcsú a megszorítástól

2013, Május 22 - 18:52

A megszorítások politikájának vége. Mind Európában, mind máshol. Sem a társadalom nem viseli el, sem a közgazdász szakma nem áll már egyöntetűen mögötte, sem a piaci kényszer nem mutat ebbe az irányba. Ráadásul az elmúlt 2-3 évben a nagy egyensúlytalanságokat sikerült kiküszöbölni: a PIGS országok hatalmas folyó fizetési mérleg hiánya mára teljesen eltűnt, az összeurópai elsődleges (kamatfizetés előtti) költségvetési egyenleg a korábbi mínusz 3-4%-ból nulla százalékra ment fel, A recesszióban vergődő országok számára növekedésre van szükség, és a megszorítás megöli a növekedést. A nagy kérdés csak az, hogy miután a megszorítások politikája véget ér, lesz-e, és ha igen mekkora növekedés várható?

Én úgy vélem, hogy Európa 1-2%-os, Magyarország pedig a hét hosszú depressziós év után éves 2-3%-os növekedésre lehet képes. Ma már szinte idehaza elképzelhetetlennek tűnik, hogy a gazdaság tényleg, stabilan növekedjen, a recesszió tudata úgy beleivódott mindenkibe, ami nem is csoda, hiszen a magyar GDP a 2005-ös szint környékén van, a lakossági fogyasztás meg még lejjebb. Eközben, ami különösen érdekes: a lakások reálára az 1999-2000-es szintekre esett vissza.

http://www.fhbindex.hu/FHB-Index/Letoltheto-anyagok/FHB-Lakasarindex/Legutobbi-kiadvanyunk/FHB_Index_2012q4_Prognozis2013_hun.pdf

Ha elhisszük azt, hogy a következő öt évben éves 2-3% infláció és 2-3% növekedés lesz (ami szerintem egy racionális feltételezés), és feltételezzük, hogy a fővárosi lakásárak (a vidéki ingatlanok nagy része a folyamatos negatív migráció miatt befektetési szempontból valószínűleg érdektelen, és a mondandóm nem vonatkozik rájuk) a nominális GDP-növekedést követik (szintén racionális feltételezés szerintem), akkor öt év múlva a 2005-ös GDP-t nominálisan kb. 25-35%-kal fogjuk meghaladni, ennyi felértékelődés adódhat a növekedésből. Az értéknövekedés másik forrása a lakásárak normalizálódása, mivel nagyon nagy az alulértékeltség. Ebből szintén könnyedén adódik minimum 20-30% emelkedési potenciál. E kettőt összekombinálva elég könnyű elképzelni, hogy a 2018-19-re a jelenlegit 50-80%-kal meghaladó lakásárakat fogunk látni. A lakásbefektetés néhány éves távon sokkal jobb üzletnek tűnik, mint a bankbetét vagy az állampapír. A nettó kiadási hozammal számolva éves 10-15%-os teljes (nominális) hozama lehet a lakásbefektetésnek, és valószínűleg más ingatlanok is hasonló felfelé potenciált rejtenek.  Jól mutatja az alulértékeltséget az az ábra, amit egyébként szerintem Magyarországon én készítettem el és publikáltam több helyen (már jópár éve), de örömmel látom, hogy az FHB is elkészítette sajátját (a fenti link 10. oldalán). A "hány havi kereset egy négyzetméter lakás ára Budapesten?" kérdésre jól mutatja a választ az ábra: míg 2000-2004 között ez az érték némiképp 2 felett volt, mára 1,3-ra esett, azaz a lakások a keresetekhez képest sokkal olcsóbbakká váltak. Nincs az ábrán, de saját számításaimból kiderül, hogy a legutóbbi lakásmélypontban, 1998-ban ez az érték kb. 1,5 volt, azaz ma még az akkori mélypontnál is nagyobb az olcsóság. Nem is ragozom tovább: az ingatlan az egyik legolcsóbb eszköz, ami valószínűleg komolyabb felértékelődés előtt áll, ha Magyarországon a fentieknek megfelelően beindul a növekedés.

Egyébként a kereskedelmi ingatlanok piacán is vannak lehetőségek, egyrészt a minden összevetésben alacsony bérleti díjak emelkedése, másrészt a még mindig igen magas, 7,5-8%-os kiadási hozamok csökkenése révén. Itt sem nehéz elképzelni éves 10%-os értéknövekedést a következő öt év átlagában... 

 

70 lepedő per letelepedő

2013, Május 21 - 17:22

A Kajmán-szigeteken bejegyzett cég nem offshore HA tudjuk, hogy kik a cég tulajdonosai. Ezzel a jogi-közgazdasági leleménnyel lettünk ma okosabbak a letelepedési államkötvények kapcsán:

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/rogan_a_kajman-szigeteki_ceg_nem_offshore.184159.html

Most nem belemenve a fenti nonszenszbe, inkább a letelepedési államkötvény gazdasági racionalitásánál maradnék, amiről már korábban többször írtam.

Mivel a hírek szerint ez egy 2%-os kamatozású kötvény, amit 5 év után Magyarország visszafizet, ezért eddig azt gondoltam, hogy Magyarország számára ebből a piaci kamatszint (4-5%) és a 2%-os kamatszint közötti különbség lesz a nyereség: a letelepedni vágyó beéri alacsonyabb kamattal (5 évig, utána visszakapja a pénzét, mint egy sima államkötvény esetében is!), cserébe itt élhet. Habár ez is csak fejenként évi kb. 2 millió forintot jelent, amiért ráadásul cserébe még szolgáltatások is járnak, tehát gyakorlatilag semmibe nem kerül a letelepülni vágyónak az ideköltözés és semmit nem nyer vele a magyar állam - írtam korábban. Ám kiderült, hogy a helyzet még ennél is kacifántosabb. A letelepedési engedélyeket intéző offshore adóparadicsomokban bejegyzett cégek (vajon miért nem az állam maga végzi ezt???) a 250 ezer euró névértékű államkötvényt 221 000 euróért vehetik meg a magyar államtól. Természetesen a magyar államnak az 5 év múlvai lejáratkor a 250 000 eurót kell kifizetnie, plusz közben a kamatokat. Tehát Magyarország kap kötvényenként 221 000 eurót és 5 év alatt visszafizet 275 000 eurót. Az effektív kamatláb kb. 4,5% ha jól számolom.

Mit jelent ez? Azt, hogy Magyarország a letelepedési államkötvényekkel pont annyiért tud bevonni devizahitelt, mint egyébként tudna, ha semmit nem adna a kötvények mellé, tehát abszolút nem keres vele semmit, viszont az ígért közszolgáltatásokkal költsége lesz. Azaz nettó ez mínuszos üzlet a magyar állam számára, tisztán pénzügyi alapon (persze lehet hogy letelepszik itt közben a kínai Steve Jobs, ami óriási gazdasági fellendülést okoz, de ezt nem tudom megítélni, nincs rálátásom). Viszont a közvetítőcég, akire továbbra sem tudjuk mi szükség van, 70 000 eurót keres fejenként. Az 1 000 embernél már 70 millió euró. 20 MILLIÁRD forint. Magánzsebekbe. Nem kevés pénz. Erre mondják azt jól tájékozott amerikaiak: Dead giveaway: http://www.youtube.com/watch?v=nZcRU0Op5P4  (szöveg alul)

***

Eközben zajlik az új világkép kibontakozása: a hozamvadászat egyre inkább átterjed a részvényekre is. Véleményem szerint nagyjából láttuk a gobális W jobb alsó pontját, és a világgazdaság lassan felívelő pályára kerülhet, ami sok eszköz (főleg részvény és ingatlan) esetében még a jelenlegihez képest is drasztikus (pozitív) újraárazást okozhat. A normalizálódó világra, a stabilitás visszatértére még nincs felkészülve mindenki. A kötvénypiacokon már nagyjából kiárazódott a szélsőséges forgatókönyvek  bekövetkezésének valószínűsége, de számos részvénypiacon még komoly hozamokra lehet kilátás a következő 2-3 évben. Mondjuk nem biztos hogy ezt akkor kell megjátszani, amikor zsinórba mennek már hetek óta fel a tőzsdeindexek...

Lélegeztetőgép nélkül?

2013, Május 15 - 07:12

A jegybanki stimulusok éppúgy szükségesek voltak a világgazdaság számára, mint ahogyan a lélegeztetőgépre is szüksége lehet egy súlyos betegnek. Azonban - ha azt gondoljuk, hogy a beteg előbb-utóbb meggyógyul - akkor tudhatjuk, hogy nem maradhat örökké lélegeztetőgépen. Ennek megfelelően a jegybanki stimulus, a pénznyomtatás is csak addig tart, amíg nem tud magától talpra állni a beteg gazdaság.

A napokban-hetekben több jele volt annak, hogy talán a világgazdaság kezd kimászni a mély gödörből, s bár a feltápászkodás nem lesz egyszerű, sem gyors, ez azzal jár, hogy a pénznyomtatásnak lassan be kell majd fejeződnie. Erre több utalást is tettek a Fed vezetői: szeretnék lassan kivezetni a QE-t (quantitative easing) a rendszerből. Ezzel párhuzamosan több változás is van - elsősorban a kötvénypiacokon. A japán kötvények árfolyama összeomlott, ami logikus következménye a BoJ politikájának. Ha valóban ugyanúgy 2% lesz az infláció Japánban, mint máshol, akkor miért lenne ott alacsonyabb a kötvények hozama? Közben az egyéb biztonságosnak számító kötvények árfolyama is esik (hozamuk emelkedik), így gyanús, hogy a német és amerikai kötvények is tartósabban lejtőre kerültek, a kötvények bikapiaca talán véget is ért.

Úgy tűnik tehát, hogy a világ a lassú normalizáció útján halad: kicsit magasabb hozamok, lassú gyógyulás. Ugyanakkor a QE leállása azt is jelenti, hogy a kockázatos kötvények hozama sem fog örökké esni és nullába menni. Természetesen ide tartoznak a magyar kötvények is, amelyek egyébként elég jól együtt mozogtak az elmúlt hónapokban az amerikai "junk" kötvényekkel, tehát a hozamcsökkenés nem a magyar gazdaságpolitika érdeme elsősorban, hanem a globális likviditásbőségé, és annak csökkenésével a további hozamcsökkenési potenciál csökkenni fog. A hazai hozamok számára valószínűleg a 4% körüli szint kellően alacsony, lejjebb menni nehéz lesz.

***
És, ami már régen nem volt:

http://ekathimerini.com/4dcgi/_w_articles_wsite2_1_14/05/2013_498772

Görög barátainkat FELminősítette a Fitch Ratings hitelminősítő CCC-ről B- (kilátás: stabil) fokozatra. Habár a hír örömteli, sokat nem érnek ezek az intézmények. Most mondják nekünk, hogy csökkent a csőd kockázata, megállapítják, hogy mostmár biztonságosabb a görög állampapír: "The degree of default risk for private creditors, encapsulated in the previous ’CCC’ rating, has subsided.”

Köszönjük az információt, de sokra nem megyünk vele, az elmúlt egy évben ugyanis a görög állampapírok árfolyama már MEGTRIPLÁZÓDOTT-NÉGYSZEREZŐDÖTT. A felminősítés jó hír, csak kicsit késői. Befektetési tevékenységre ne nagyon használjuk. A nagy pénz már megvolt a görög állampapírokon, innen már sokkal kevesebbet lehet keresni rajtuk, mint eddig...hiszen árfolyamuk tizenegynéhány százalékról lassan 50% közelébe kúszott (miközben minden hitelminősítőnél mélyen szemét kategóriában voltak)

/ismét beigazolódott a régi mondás: "Ágyúszónál vásárolni, hárfaszónál eladni". Mondjuk szerencsére konkrétan ágyúszó nem volt, de azért voltak meleg pillanatok Görögországban. Alternatív verzió: "When the going gets tough, the tough get going"/

Van-e értelme kis-közepes magyar részvényekbe fektetni?

2013, Május 12 - 16:20
Egy éve írtam a Facebook kibocsátása kapcsán, azt "jósolván", hogy mivel a közösségi oldal részvénye elképesztően túlárazott, óriási körülötte a hype, valószínűleg nem jár jól, aki belevesz, viszont ennek pont ellenkezője zajlik a magyar kisebb-közepes részvények piacán (olcsóság, plusz utálat), és, sokkal jobban járhat, aki ezekből vesz, mintha FB részvényt venne. Önmagában igaz egyelőre, amit írtam, jobban jártak, akik a magyar részvényeket vették, de sok okuk örömre nekik sincs. Az 50 dolláron Facebookot jegyzők most lefeleződött árral szembesülnek, ám a kis magyar részvények sem teljesítettek túl jól, 15%-kal lejjebb vannak, mint egy éve. A kisebb hazai papírok árfolyamát mérni próbáló BUMIX index 2004 nyári létrehozása óta SOHA nem volt olyan alacsonyan, mint mostanában. 1000 pontról indult 9 éve, a 2007-es bikapiac idején 3500 pont fölé mászott, s most ismét 1000 alatt van, értékének háromnegyedét elveszítette. Mi az oka a mélyrepülésnek? Nézzük a piacot érő csapásokat: sok éve zajlik a magyar recesszió-depresszió, amely sokak szerint kilátástalan pályára terelte Magyarországot; ráadásul egész Európa nehézségekkel küzd; illetve az internetes brókeri szolgáltatások révén kinyílt a világ, így a hazai befektetők egyre inkább elvándorolnak, kevesebb pénzt fektetnek be itthon, kevesebb tőke marad a magyar részvényekre: ez már önmagában is elég lenne. A legnagyobb baj azonban, hogy a kisebb-közepes részvények iránti bizalom nullára csökkent. Ennek egyik oka, hogy nyilvánvalóan a befektetők kirablására szakosodott fehérgalléros bűnözőket engedtek be a tőzsdére, akik semmit sem érő, értéktelen részvényeiket a magasba manipulálják, majd kitömik vele a mit sem sejtő kisbefektetőket, akiknek ettől aztán egy életre elmegy a kedvük a hazai tőzsdétől, és ők is inkább külföldön próbálnak szerencsét. Ez a likviditás zsugorodásához vezet, aminek hatására már a hazai intézmények sem merik megvenni még azokat a papírokat sem, amelyekben esetleg lenne fantázia. Ettől tovább folytatódik a kiszáradás, a teljesen illikviddé váló részvényekre az elemzők egyre nagyobb "illikviditási" diszkontot számolnak, nincs vevő, mélybe zuhannak az árfolyamok, és a kitartó befektetők is végül undorral adják el a részvényeket: "soha többet magyart" felkiáltással! Természetesen hozzájárult a mélyrepüléshez egy-két hazai kisbefektetők által preferált részvény fundamentális megingása piacaik elvesztése, tulajdonosaik bénázása miatt, illetve komoly csődöt is láthattunk, amely szintén nem erősítette a bizalmat (pl. az E-STAR részvényesei szinte teljes, a kötvényesei pedig igen jelentős vagyonvesztést szenvedtek el, ami sokmilliárdnyi kisbefektetői pénz "elégéséhez vezetett"). Summa summárum, a legtöbben lemondtak a kis-közepes magyar részvényekről, bottal sem piszkálnák őket, és mivel kereskedni bennük amúgy is lehetetlen, csak a valódi hosszútávra befektetni merők és tudók terepévé vált a szegmens. A magukra hagyott, elfeledett részvények azonban gyakran komoly értékeket kínálnak, s habár való igaz, hogy sok közöttük a teljesen átláthatatlan (rosszabb esetben átláthatóan gonosz) vállalat, ám vannak, amelyek 3-5 éves távon némi hazai gazdasági és tőkepiaci megnyugvást feltételezve könnyen két-háromszorozhatják árfolyamukat. Úgy gondolom, hogy a BUMIX indexből és esetleg azon kívülről is hozzáadva ki lehet választani 5-6-7 olyan részvényt (kihagyva a nyilvánvalóan félremenedzselteket, lopósokat, és reményteleneket), amelyek a következő években sokkal jobban fognak hozni, mint a bankbetét. (konkrét tippeket nem adnék, egyrészt mivel az már egyrészt ajánlásnak minősülhetne, másrészt ugyanúgy tévedhetek, mint bárki más, harmadrészt pedig mindenki végezze el a házifeladatot :)

A kamucsomag

2013, Május 10 - 12:34

Képzeljük el, hogy afféle aranyifjak vagyunk és van egy gazdag nagybácsink, aki egyetlen rokonaként rendszeres havi apanázsban részesít minket, sőt, enélkül a támogatás nélkül aligha tudnánk megélni, de ezért cserébe elvárja, hogy ne éljünk kicsapongó életmódot, és időnként meglátogassuk. A probléma az, hogy nekünk más az elképzelésünk a helyes életvitelről, mint neki. Már lemondtunk a péntek esti bulikról, a BMW-t is lecseréltük egy Skodára, és beérjük a tavalyi ruhával is, nem veszünk újat, de ez az undok nagybácsi továbbra is állandóan cseszeget minket. Most már azt akarja, hogy adjuk el az autónkat, mert túl sokba kerül a fenntartása. Mi azonban úgy véljük, hogy hamarosan megemelik a munkahelyünkön a fizetésünket, és egyenesbe jövünk, úgyhogy nem szeretnénk lemondani az autóról. A nagybácsi azonban fenyegetőzik, hogy  befagyasztja az apanázst, ha nem adjuk el a kocsit. Persze mi tudjuk, hogy nem a kocsi zavarja, hanem az, hogy egyszerre két csaj is fel szokott jönni hozzánk esténként, ami az ő morózus, kuporgató kálvinista életfelfogásába nem fér bele, ezért akarja, hogy eladjuk a kocsit. De nekünk a kocsi kell. Meg egyébként is hamarosan jön az a fizuemelés. Mit tehetünk ilyenkor? Megígérjük, hogy "egy ideig" nem használjuk a kocsit, nem költünk benzinre, de azt is megmondjuk a nagybácsinak, hogyha viszont ezután is folytatja a cseszegetést, akkor többet nem látogathat meg minket, és egyébként is majd lesheti, hogy öregkorában ki fogja gondozni.

Na ez jut eszembe az új Varga-csomagról.

 

Jön a hét bő esztendő

2013, Május 10 - 08:20

Hét éve tart a magyar gazdaság mélyrepülése, hét szűk esztendőn ment keresztül a magyar lakosság. A 2006 óta tartó töpörödés-zsugorodás olyan gazdasági visszaesést hozott, amely bár Budapestet is érintette, de itt a visszaesés, az életszínvonal csökkenése nem volt annyira mély, ám több vidéki régióban az 1989-es rendszerváltás utáni mély depresszióhoz mérhető az, ami bekövetkezett.

A hazai recessziós hullám még bőven a 2008-9-es válság előtt indult a Gyurcsány-csomaggal, amely a 2001-2006 közötti költségvetési gyeplőelengedést korrigálta kénytelen-kelletlen. Mire ez nagyjából 2009-ben befejeződött volna, belefutottunk a globális gazdasági válságba, aminek hatására Európában 2010-13 között komoly, a GDP közel 4%-át kitevő megszorítás volt, és ennek köszönhetően legfőbb exportpiacunk recesszióba került. Ha ez még nem lett volna elég, akkor a devizahitelekből származó súlyos lakossági fogyasztásvisszaesés és a bankrendszer összehúzódása, a hitelezés drámai visszaesése is sújtotta az országot.

Egymás után tehát három hatalmas csapás is ért minket: előbb a költségvetési szigor, később az exportpiacok összeomlása, majd a bankrendszer problémái. Mindhárom rendkívül negatívan hatott a növekedésre. Nem csoda, hogy ma a magyar GDP a 2005-6-os szintek környékén van, azaz semmiféle növekedés nem volt ezen időszak alatt, sőt a belföldi fogyasztás inkább a 2004-5-ös értékekre csúszott vissza. Nagyon ritka, hogy ilyen sok negatív tényező egyszerre érintsen egy országot, de úgy vélem, hogy szerencsére ennek vége van. Számos olyan tényező sorakozik fel, amelyek a tartós kilábalás felé mutatnak, míg a korábbi lehúzó erők megszűnőben vannak.

Tudom, hogy a legtöbb hazai közgazdász pesszimista a magyar gazdaság kilátásait illetően, én azonban úgy vélem, hogy számos ciklikus tényező okozta negatívumot strukturálisnak néznek, és ezek el fognak tűnni.

A legfontosabb felfelé mutató tényezők:

- Európa befejezte a megszorítást, lassú kilábalás lesz, azaz fogunk tudni - méghozzá egyre többet - exportálni

- a hazai költségvetés fenntarthatóvá vált, régiós összehasonlításban sem költünk sokat, nem kell több, jelentős állami megszorítást

- a bankrendszer lassan megszabadul rossz hitel állományától, a hitel-betét ráta helyreállt, elindulhat a hitelezés, ráadásul:

- az MNB proaktív lesz, olcsó hitelekkel fogja elárasztani a gazdaságot

- a globálisan alacsony kamatok mind az állam, mind a vállalkozások számára olcsó finanszírozást tesznek lehetővé

- a forint leértékelésén (2014 után) keresztül további kompetitív előnyre fog szert tenni a hazai gazdaság

A beinduló növekedés hatására pedig ismét több marad az állam és a lakosság zsebében, azaz többet tudnak költeni, amely az elmúlt hét év ördögi köre után egy "angyali kört" fog kialakítani, a jobb gazdasági eredmény magasabb költekezést, az pedig jobb gazdasági teljesítményt fog hozni.

Tehát a korábbi 3 recesszióba hajtó tényező (állami megszorítás, európai recesszió, bankrendszer válsága) megszűnik, és a gazdaság fel fog tápászkodni. Lehet azon vitatkozni, hogy mekkora lesz a fellendülés, de én úgy gondolom, hogy a hét szűk esztendőnek Magyarországon vége, így hosszútávú befektetőknek mind a hazai részvény-  mind a hazai ingatlanpiac jó lehetőségeket tartogat.

Elképesztő bikapiac

2013, Május 4 - 08:40

Iszonyatos árfolyamemelkedés van mindenféle európai állampapírokban, a hozamok úgy szakadnak minden nap, mintha kötelező lenne. Ugyanaz a sztori, mint hónapok óta: ha nincs világvége, de minden jegybank nullán tartja a kamatszintet, akkor miből lehet kicsikarni legalább valamennyi hozamot, mivel lehet még egyáltalán pénzt csinálni? Folytatódik tehát a "rush to the bottom", hiszen a nulla hozamnál minden jobb. A spanyol 10éves állampapír hozama év elején még 5,25% volt, mostmár csak 4%, ez kb. azt jelenti, hogy aki év elején spanyol állampapírt vett az 10%-os árfolyamemelkedést könyvelhetett el. A portugál 10éves hozama 6,50%-ról 5,50%-os hozamra esett le, az olasz 4,50%-ról 3,80%-ra, és a magyar piac is követte a trendet: 6%-ról 5% alá esett a 10-éves állampapírunk hozama, a magyar kötvénypiac "átlagos" teljesítményét mérő MAX index +6,4%-os hozamot generált. Idén sem kellett volna semmi mást tenni mint tavaly: év elején megvenni a hosszú állampapírjainkat, és elmenni nyaralni...

Természetesen ennyi eszem nekem sem volt (se tavaly, se idén :)

A kötvénypiaci hozamesés igen áldásos hír egész Európa számára, hiszen olcsóbbá válik az államadósságok finanszírozása, Magyarország is éves soktíz milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb hozamok révén, így a korábbi ördögi kör helyett kezd kialakulni egy pozitív visszacsatolás: a hozamok csökkenése miatt jobbak a költségvetési kilátások egész Európában, ami miatt jobbak az állampapírok kilátásai, ami miatt bátran veszik őket, és esik a hozamuk, ami miatt tovább javulnak a költségvetési kilátások...

Ráadásul, mint az az EU tavaszi várva várt anyagából kiderült, Európa nagy része befejezte a kiigazítási folyamatot, egészen meglepő számokat látunk. 2013-ban várhatóan az összeurópai elsődleges (azaz kamatfizetés nélkül számított) költségvetési egyenleg már enyhén pozitív (!!!) lesz, a recesszió ellenére. Ez 2010-ben még -3,5% volt, igen komoly megszorítás zajlott tehát azóta (mondjuk növekedés sem nagyon volt emiatt). A magyar elsődleges többlet +1,2% lehet idén, de pl. az olasz +2,4% lesz, és a görögöknek sincs már elsődleges hiányuk, sőt a TELJES költségvetési hiányuk, ami 2009-ben még 15% volt idén már csak 3,8%, jövőre pedig 2,6% lesz. Egészen hihetetlen javulás. Ha nem tör ki a forradalom, akkor jövőre beindulhat a növekedés, és a görög államadósság abszolút fenntartható pályára kerül. Ehhez képest régi mániám, a görög állampapír még mindig nem drága: miközben 2012-ben a 20éves állampapír a névérték 11%-án érte el mélypontját (azaz a lejáratkor remélhetően 100eurót fizető kötvényt 11 euróért adták, és közben még azért kamatot is ígér) ez év végén már 38% volt, most pénteken pedig már 47%-on állt a papír, azaz a mélyponthoz képest az árfolyama több, mint megnégyszereződött. 

Ez a megnyugvás, és ezzel párhuzamos hozamvadászat tartja életben a többi piacot is, emiatt emelkednek a tőzsdék is. A vadászati szezon egyelőre még nem ért véget...

 

 

Bundesbankék öröksége

2013, Május 2 - 15:35

Az ECB nem vevő az unortodoxiára, old-school módszerekkel szeretné kezelni a válságot, ez jól kiderül Draghi szavaiból (lásd alul).

Az európai jegybank látja, hogy akadozik a hitelezés, különösen a periférián, és a kisebb-közepes vállalkozások számára máshol is. Azt is látja, hogy a gazdaság eléggé gyengélkedik. Erre azonban nem kívánja azt a típusú pénznyomtatásos választ adni, mint USA, vagy UK, hanem "klasszikusabb" módszerekkel kíván operálni. Szeretné elérni, hogy a.) a bankok tisztítsák meg a mérlegüket, szabaduljanak meg a rossz hitelektől, ami hitelállománycsökkenéssel jár, illetve b.) hitelezzenek, különösen a kisebb, közepes vállalatoknak, és ne a jegybankban parkoltassák a pénzüket (ez meg hitelállomány növekedéssel járna). Nyilván ez így egyszerre eléggé nehéz lesz, nem lehet két lovat egyszerre megülni, arra maximum Ruzsa Sándor (és örökösei) képes(ek)...

A jegybank tehát szeretné az ott parkoló pénzeket kiűzni, és erre a legjobb megoldásnak azt tartja, ha egy kicsit mínuszba tolja a betéti kamatát, azaz az eddigi nulla százalék helyett csak úgy hagyhatják ott felesleges pénzeiket a bankok, ha az után fizetnek a jegybanknak. Ezzel próbálják rávenni őket arra, hogy inkább hitelezzenek belőle, vegyenek állampapírokat, vagy csináljanak bármi "hasznosat". A negatív kamatszint belengetése inkább pszichológiai hadviselés, nem valószínű, hogy -0,25 vagy esetleg -0,5%-nál durvább negatív betéti kamatot határozna meg az ECB, azonban ez talán kellő ösztönző erőt jelenthet a bankoknak, hogy valamit kezdejenek a pénzükkel.

A lépés pozitív az államkötvényeknek, és mindenfajta kamatozó instrumentumnak, ugyanakkor a hitelezést nem hiszem hogy fellendítené. Ahhoz gyors gazdasági növekedés kellene, és alacsony hitelállomány. Mindkettőnek pont az ellenkezője van Európában. Mennyivel biztonságosabb, és egyszerűbb egy banknak 3%-on olasz állampapírt vennie, mint kihiteleznie valami KKV-nek, amelyik vagy visszafizeti vagy nem. A lépés a tartósan alacsony hozamszintet erősíti világszerte...

*DRAGHI SAYS WEAKNESS ISN'T ONLY AFFECTING PERIPHERY

*DRAGHI SAYS LACK OF FUNDING CAN'T BE EXCUSE FOR NOT LENDING

*DRAGHI SAYS STRONG PREVAILING CONSENSUS FOR 25 BP RATE CUT

*DRAGHI: INCREASING EVIDENCE THAT RATE CUT WOULD FILTER THROUGH

*DRAGHI SAYS ECB HAS OPEN MIND ON NEGATIVE DEPOSIT RATE

 *DRAGHI SAYS ECB CAN'T CLEAN BANKS' BALANCE SHEETS

*DRAGHI SAYS ECB ISN'T IN BUSINESS OF MONETARY FINANCING