Zsiday-blog

A Goldilocks konszenzus

2013, November 27 - 13:25

A cím nem valami James Bond film címe, vagy a Bourne rejtély folytatása, hanem a jelenlegi tőkepiaci hangulatot hivatott leírni.  A gazdaság akkor van "Goldilocks" állapotban (http://en.wikipedia.org/wiki/The_Story_of_the_Three_Bears), amikor sem inflációs, sem deflációs veszély nincs, sem nem túl lassú, sem nem túl gyors a növekedés. A jövő évre vonatkozó előrejelzéseket tekintve eléggé egyértelmű konszenzus van a befektetők között. Ez azért érdekes, mert a nagy mozgás mindig abból tud lenni, ha a konszenzus téved.

A befektetők és elemzők jelenlegi előrejelzései szerint a fejlett világ - elsősorban az USA - pont ebben a Goldilocks "nyerőmezőben" tartózkodik. A várakozások szerint az amerikai jegybank bár lassan befejezi a pénznyomtatást, ám kamatot emelni még nagyon sokáig nem fog; a gazdaság stabilan nő, de annyira nem, hogy az felvetné az infláció, s a velejáró kamatemelés rémét. Ez a lehető legjobb környezet a részvényeknek, mert az alternatív kamatok nullán vannak, tehát a részvények vonzók, a gazdaság nő, a profitok nőnek, és szinte minden befektetési eszköz ára emelkedik. Ez zajlik most.

Könnyen lehet, hogy valóban ez történik jövőre, de mi van ha a konszenzus téved? Akkor bizony nagy koppanás lesz. Mi vezethet a tévedéshez?

1. Lassulás-defláció. Ebben nem hiszek, de ez is egy lehetőség, amire kevesen számítanak. Valamilyen ok miatt megbicsaklik a növekedés, a defláció réme felbukkan, a profitnövekedés megáll. Ebben az esetben az amerikai és német állampapírok valószínűleg nagyon jól teljesítenének, a tőzsdék nagyot eshetnének.

2. Ebben a meglepetésben tudok hinni: a vártnál erősebb növekedés és a váratlanul ismét felbukkanó infláció. Tudjuk, hogy (legalábbis az USA-ban) nagyon magasak a profitráták, a fellendülésből a tőke sokkal jobban profitált, mint a dolgozók, ám a szakképzett munkások fogyóban vannak. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a gyors növekedés mellett gyorsan esik a munkanélküliség, béremelkedések lesznek, ami növeli a fogyasztást, ami tovább gyorsítja a gazdaságot, aminek hatására a bankok a sok új, jegybankok által megteremtett pénzt elkezdik kihitelezni, és máris meglepően magas inflációval találhatjuk magunkat szembe. Erre a FED-nek szinte biztos, hogy kamatemeléssel kellene válaszolnia. Ebben a szcenárióban a kötvények és részvények árfolyama is sokat eshet.

Nem tudom, hogy lesz-e meglepetés, de az jól látszik, hogy akár ismételt erős lassulás jön, akár hirtelen meglepetésszerű infláció, arra a piacok nincsenek felkészülve. Amíg a jelenlegi Goldilocks szcenárió tart, addig folyhat tovább az örömködés, de ha bármelyik fenti kettő kezd kibontakozni látszani, akkor nagy mozgások jöhetnek.

(Az már csak zárójeles, hogy valószínűleg egyik meglepetés sem lenne jó Magyarországnak és a magyar eszközöknek, mert az első esetben a kockázati prémiumok megugrása miatt drágulna a finanszírozásunk, és gyengülne valószínűleg a forint, a második esetben pedig az amerikai kamatemelések miatt kellene nekünk is kamatot emelni, vagy végignézni a forint gyengülését. Tehát addig jó míg Kádár él tart a Goldilocks. )

 

Lesz-e infláció?

2013, November 22 - 07:47

A túlságosan a pillanatnyi inflációra koncentráló jegybankok olyanok, mint az ember, aki a visszapillantótükörből vezeti az autóját. Ilyen az ECB is. Emlékezhetünk rá, hogy az inflációs veszélyre hivatkozva képesek voltak 2008 júliusában (!!!) még kamatot emelni, miközben már recsegett-ropogott körülöttük a pénzügyi rendszer, és egyre gyorsulva rohant a recesszió felé az egész világ. Persze mindenki hibázhat, de azért kétszer ugyanazt nem illik. Szinte szóról szóra ugyanezt a hibát, ugyanolyan helyzetben ismét elkövették, amikor 2011 áprilisában és júliusában is kamatot emeltek, miközben Európa éppen hullott bele az államadósságválságba és a recesszió második lábába (double dip). Akkor írtam is ezeknek az emeléseknek az értelmetlenségéről - hamarosan kénytelenek is voltak visszavonni...A nem létező inflációs fenyegetéstől való félelmükben túl lassúak voltak, négy évig tartott nekik, ami a FED-nek egyig (se), hogy levigyék nullába a kamatot. Nem vették figyelembe, hogy egy depressziós környezetben nem azon kell lamentálni, hogy most 1,9% vagy 2,1% az infláció, mert a gyenge kereslet miatt az infláció úgyis lecsökken.

http://www.ecb.europa.eu/stats/monetary/rates/html/index.en.html#fn4

Most megint megijedtek, ezúttal a másik irányba: félnek a deflációtól. Ettől azonban 2 éve vagy 1 éve kellett volna megijedni, és agresszívan lépni, mert egy csomó fájdalmat megspórolhattak volna a kontinensnek. Miközben USA-ban 2009 óta viszonylag nyugodt, 1,5-2,5%-os növekedés volt, itt Európában másodjára is belefutottunk a recesszióba. Az ECB monetáris politikája az elmúlt években csapnivaló volt. Túl késő léptek, túl kicsiket, és soha nem előre tekintettek, hanem a múltbéli adatokon szöszöltek. Az ECB töketlen jegybank.

Miért írom ezt most le? Azért, mert az alacsony infláció (a múltbéli adatok) sokakat elkábít világszerte, így itthon Magyarországon is, miközben úgy néz ki, hogy a defláció-dezinfláció irányába ható erők tűnőben vannak. Ne a visszapillantót nézzük! Úgy néz ki, hogy a fejlett országokban, így Európában is javulóban vannak a növekedési kilátások, és a bankrendszerbe tolt sok új pénz igen gyorsan valós inflációs veszélyt tud  generálni. Ez a veszély elsősorban az USA-ban áll fenn - Európában kevésbé - így érdekes lesz figyelni, hogy ha valóban materializálódik az inflációs fenyegetés, akkor mit tesz az amerikai jegybanki vezetés.

Magyarországon is immáron nulla közeli az infláció, de ez számos szerencsés körülmény egybeesésének következménye. Egyrészt az árupiaci árak (élelmiszerek, olaj, egyéb alapanyagok) az elmúlt egy évben jellemzően lejtőre kerültek, másrészt a rezsicsökkentés mesterséges árcsökkenést okozott, harmadrészt a még mindig gyenge növekedési környezetben nem volt árazási erő. Ezek a tényezők azonban nem fognak fennmaradni: a növekedés gyorsulni fog, az árupiacok nem esnek örökké, a rezsicsökkentést nem sokáig lehet már folytatni, és bónuszként a jegybank kamatpolitikája is inkább a forintleértékelés irányába hat, amivel inflációt fogunk importálni. Így a hazai inflációs mutató is gyorsan visszaugorhat 3% környékére vagy a fölé is. Ez pedig azt jelenti, hogy szó sincs előretekintő reálkamatról Magyarországon.

Európa inflációs kilátásairól nem vagyok meggyőződve, de Magyarország és USA viszonylatában úgy látom hogy komoly mélypontokon vagyunk, ahonnan az infláció hamarosan, pár hónapon belül ismét növekedésnek indulhat.

 

Kúszó leértékelés

2013, November 19 - 07:59

Azt hiszem az új magyar devizarezsim neve a kúszó leértékelés lehetne leginkább.

Talán van még aki emlékszik a Bokros-csomag utáni nagyon sikeres csúszó leértékelés rendszerére, amely Surányi György jegybankelnöksége alatt hozzájárult a hazai gazdaság stabilizálásához. Ennek lényege az volt, hogy (egy szűk sávon belül) naponta előre meghatározott ütemben leértékelték a forintot: 

http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/vi-arfolyam/ftleert-2003

A hazai árfolyamrendszer azonban megváltozott. 1995-től szinte folyamatosan a forint helyzete volt többé-kevésbé rögzített, ezért a kamatoknak kellett a nemzetközi és hazai folyamatok változásainak hatására mozognia. Mára azonban új gazdaságpolitikai prioritás van, a kamatszint alacsonyan tartása vált legfontosabbá, ezért a forintnak kell mozogniamondhatni rajta csattan az ostor. A forint az alacsony kamatszintnek köszönhetően lassú leértékelődő pályán van, miközben ezt a lassú, "kúszó" leértékelődést a nemzetközi hangulatnak megfelelően kisebb-nagyobb fel-le mozgások tarkítják. Míg korábban devizánk stabilan tartása érdekében jelentős kockázati prémiumot fizettünk az (elsősorban külföldi) befektetőknek, erre az "új" MNB egyre kevésbé hajlandó. Ebből következik, hogy a forint véleményem szerint a következő években is - hacsak nem lesz újabb monetáris politikai rezsimváltás - a lassú oldalazó gyengülési pályát fogja bejárni. Ez az új rendszer némi inflációt is fog importálni, várhatóan éves 3-4% közötti infláció lesz 3-4% körüli kamatszinttel, azaz az elmúlt évektől eltérően nem lesz reálkamat. Ebben a helyzetben tehát továbbra is a devizás kötvények/államkötvények tűnnek a legjobb döntésnek, amivel vásárlóerőnket megőrizhetjük...  

Trabanton szállni élvezet…

2013, November 15 - 08:47

Az új GDP-adatok kapcsán nekem szegezték a kérdést, hogy akkor most Magyarország rosszabbul teljesít vagy jobban?

A helyzet az, hogy egy Trabantban ülünk az autópályán, körülöttünk Ladák, Skodák, BMW-k, és Jaguárok, úgyhogy náluk gyorsabban nem nagyon tudunk menni hosszabb távon, legalábbis a tények ezt mutatják. Azonban mivel jelenleg még ez a Trabant is áll (=7 éve tart gyakorlatilag a recesszió), és lejtőn vagyunk (=éves 1000+ milliárd forint EU-s ingyenpénzt kapunk), ezért szinte automatikus, hogy a jelenleginél csak jobb lehet a helyzet, és gyorsulni fogunk. Véleményem szerint a következő években 2-3%-os növekedésre képesek leszünk.

Sajnos azonban tényleg Trabantban ülünk, és a legutóbbi, elmúlt 4 évet elemző számok után álljon itt ennek demonstrálására néhány újabb adat, amelyek bemutatják, hogy az elmúlt 10 évben összesen (tehát nem éves szinten!) mennyit nőttek a különböző gazdaságok:

Magyarország: 5%

EU: 6%

Csehország: 21%

Románia/Bulgária: 26%

Szlovákia: 39%

Lengyelország: 41%

A hazai gazdaság lecsúszása, leszakadása a régiótól a 2000-es évek eleje óta tart, és szerepet játszottak benne gazdaságpolitikai hibák (költségvetési ámokfutás, devizahitelek elterjedése, hibás adópolitika) és strukturális gondok is (ellátórendszerek reformjának hiánya, oktatási rendszer hibái, bírósági perek végtelen hosszúsága, szerződések kikényszeríthetetlensége, korrupció stb.). Ezek megoldását egyelőre nem látjuk, így feltételezhetjük azt, hogy Magyarország potenciális növekedése továbbra is elmarad a környező országokétól.  

Pedig nem kellene feltalálni a spanyol viaszt, csak meg kellene nézni, hogy hol, mit csinálnak jól, és az adott területet le kellene másolni, egy kicsit Magyarországhoz igazítva. Vajon miért jó a finn oktatás, miért USA a startupok hazája, miért kicsi a korrupció Szingapúrban, stb. Nem kell feltalálni semmit, nem kell harmadik, meg negyedik utat keresni, csak az ismert, létező megoldásokat alkalmazni...

***

Piac:habár eléggé szkeptikus vagyok az amerikai részvénypiaccal kapcsolatban, valószínűleg a kötvények sokkal sebezhetőbbek. Habár a leendő Fed-elnök eléggé "galamb" hírében áll, ennek ellenére ha valóban nagy növekedés lesz, akkor kénytelen lesz gyorsan visszavonni a stimulust. Erre számítok, és most végre a piacok is ezt árazgatják. Nem teljes szívvel, mert meglehetősen szkeptikusak (még?), de sok helyen látszik ugyanez: nem csak a kötvénypiacokon, de azon is, hogy a dollárindex kéthónapos csúcsra ment a héten (azóta kicsit lejjebb jött), és a feltörekvő devizák is gyengültek, a forint is másfél havi minimumot ütött szerdán.

Egyébként a hazai pénznyomtatás (NHP) egyik nagy veszélye, hogy nagyon gyorsan el tudja rontani a pozitív fizetési mérleget, és gyengítheti a forintot, lehet, hogy ez is benne van a forintgyengülésben... 

magas kamat+ fiskális felelőtlenség = erős deviza

alacsony kamat+ fiskális szigor = gyenge deviza; Pénznyomtatás = devizagyengítés

2002-től 2006-7-ig az elsőt  láthattuk, most viszont a második modellt

 

Fragile Five

2013, November 13 - 21:08

Az elmúlt évtized legnagyobb befektetési sztorija az árupiacok és velük párhuzamosan az úgynevezett BRIC (Brazil, Russia, India, China) országok szárnyalása volt. Ez a szárnyalás azonban elkényelmesítette ezeket az országokat, és 2008 óta egyre inkább az állami stimulusra és a hitelből történő fogyasztásra épült növekedésük, ám ennek ellenére is egyre gyengébb adatokat láthatunk, lassan leelőzzük őket GDP-növekedésben (na jó, azért ez még nem igaz, de az olló gyorsan zárul).

Ezekben az országokban a 2008-as válság óta jellemzően igen erős hitelkiáramlás és/vagy költségvetési stimulus volt, ami elfedte a gazdaság strukturális problémáit. Oroszországban például 2006-ban még 21 dolláros olajár kellett a költségvetés egyensúlyához, most már 118 dollár kellene:

http://www.bloomberg.com/news/2013-05-22/russia-faces-widening-2014-budget-deficit-siluanov-says.html

Az amerikai pénznyomtatás, és az általa biztosított alacsony kamatok mellett ezekben az országokban is fenn lehetett tartani a növekedés látszatát, de mivel a QE végnapjait járja, s a pénz drágulni fog (azaz emelkedik a kamatszint), így mindannyian komoly bajba kerülnek, mivel finanszírozásuk megdrágul. Növekvő olajárak és hitelboom nélkül Oroszország valószínűleg visszaesik a brezsnyevi pangásba, az éveken át tartó nulla növekedésbe, abba az állapotba, amiből Magyarország éppen most jön kifelé. Nem sokkal jobb a helyzet Brazíliában sem. Nem véletlen, hogy a BRIC helyett itt az új sztori, a törékeny ötös, azaz a fragile five:

http://blogs.wsj.com/economics/2013/11/13/fragile-five-struggle-to-take-advantage-of-fed-taper-reprieve/

Mindenki akinek az olcsó hitelekre és/vagy az árupiacokra alapult a növekedése bajba kerülhet. (Plusz nyilván bajban vannak a teljesen idióták,  mint például a világ egyik legjelentősebb olajtartalékával rendelkező Venezuela, ahol a mindent leszabályozni kívánó barkácskommunizmus segítségével sikerült elérni, hogy 55% az infláció, eltűnőben a devizatartalékok, szabadesésben a helyi játékpénz, a bolivar, és a boltok kínálata rohamosan fogy. De legalább a karácsonyt előbbre hozták: http://latino.foxnews.com/latino/news/2013/11/04/venezuelas-maduro-decrees-arrival-christmas-in-country-orders-advanced-payment/ ).

Tovább ide sorolhatóak az egyéb posztszovjet kleptokráciák is, Oroszország mellett Ukrajna boom-bust gazdasága is inkább a ciklikusan lassan aktuális összeomlás felé halad.(Egyébként ezért nem nagyon hiszek az OTP-ben sem, mint részvénybefektetésben: az orosz növekedési sztori be fog halni, mert eltűnik a lakossági kereslet, miközben a magyarországi banki profitabilitásra pedig az alacsony magyar kamatszint fog csapást mérni, ugyanis erősen csökkenni fog a kamateredmény.) 

Kivételként említeném Kínát , amelynek növekedése fennmaradhat, itt az új pártvezetés láthatóan érzékelte a problémákat, és megpróbálja jó irányba kormányozni a hajót, mielőtt jéghegynek ütköznének. Úgy vélem sikerülni fog, és azt is gondolom, hogy a kínai részvények olcsók... (http://www.bloomberg.com/news/2013-09-03/xi-says-china-s-slower-economic-growth-is-result-of-adjustment.html)

***

Ami Magyarországot illeti, a FED QE kivezetése, és hozamugrás nekünk is betehet, könnyen lehet ijedelem a magyar kötvénypiacon, és a forintban, különösen, hogy pénzünk vonzerejét (hozamelőnyét) már szinte teljesen elveszítette. Nem is értem, hogy amikor egy magyar 10-éves dollárkötvény hozama 5% felett van, a forintban kibocsátott kötvényünk meg 6% alatt, akkor miért választja valaki a forintosat?

 

Magyarország rosszabbul teljesít…

2013, November 9 - 09:09

...szinte az összes versenytársánál. Sajnos.

Habár a következő 1-2 évben szerintem mind globálisan, mind idehaza pozitív növekedési meglepetés jöhet, ám a tények azt mutatják, hogy Magyarország nagyon gyengén teljesít. Nézzük mit mutatnak a számok 2009 vége óta.

Kumulált GDP növekedés 2009-2013:

Magyarország: +1,7%

Lengyelország: +12% (!); Szlovákia: +10,5%; Románia: +4%; Bulgária: +3,5%; Csehország: +2,3%; EU-átlag: +2,4%

Na persze, gondolhatnánk, biztos azért vagyunk tök utolsók, mert nálunk sajnos a súlyos előzmények (elmútnyócév, szocik pazarlása, stb.) miatt nagyon meg kellett szorítani a költségvetést, és ez hátráltatta a növekedést. Pedig pont ellenkező a helyzet. Nézzük mekkora elsődleges költségvetési egyenlegjavulást értünk el 2009 óta.

Magyarország: +1,2%. Ennyivel javult a költségvetés egyenlege, ez nyilván minél nagyobb szám, annál nagyobb volt a nadrágszíjmeghúzás, annál negatívabban hatott a növekedésre. Nézzük a fenti országokban mennyivel javult az elsődleges egyenleg:

Lengyelország: +2,6% ; Szlovákia: +5,5%; Románia: +6,8%(!); Bulgária: +2,4%; Csehország: +3,2%; EU-átlag: +3,4%

Tehát - bár Magyarországon jóval kisebb volt a költségvetési megszorítás mint a többi országban - mégis nálunk volt a legkisebb a növekedés. Ez bizony nem túl jó jel, komoly strukturális problémákra utal...

Egyetlen olyan indikátort találunk, ami valamiképpen magyarázza ezt a gyászos teljesítményt, ez pedig a hírhedett "deleveraging", a hitelundor, a hitelállomány csökkenése, visszafizetése. Miközben más országokban nem nagyon csökkent, sőt több helyen erősen nőtt is a bankszektor mérlegfőösszege, a folyósított hitelek állománya, itthon brutális zsugorodás történt, ami nyilván nálunk negatívan, máshol pozitívan hatott a növekedésre. Nézzük mennyivel változott a bankok mérlegfőösszege GDP-arányosan 2009 óta:

Magyarország: -22%pont

Lengyelország: +17%(!)p ; Szlovákia: -3%p; Románia: +0%p; Bulgária: +20%p; Csehország: +16%p; EU-átlag: -3%p

Mit mondhatunk el a fentiek alapján?

Egyrészt kétségtelen tény, hogy Magyarország rosszabbul teljesít, mint a környező országok nagy része, másrészt ennek nagy része valószínűleg strukturális okokra vezethető vissza. Magyarország a regionális versenyben rosszul áll. Egy kiváló elemző barátom ezzel a mondattal világította meg tegnap a helyzetet:"Viktor, itt nem csak az a baj, hogy a külföldiek a folyamatos ****ás miatt nem nagyon hoznak be tőkét, és nem teremtenek munkahelyet, hanem leginkább az, hogy a magyarok is viszik ki az országból amilyük van, tőkemenekítés zajlik, mert attól félnek, hogy valami okos kormányzati húzással egy pillanat alatt elveszik a bizniszüket. Ez a baj".

(zárójel 1: egyébként a cseheknél és a bulgároknál is láthatóan komoly problémák vannak a fenti számok alapján, de ettől önmagában még nekünk nem lesz jobb)

(zárójel 2: az adatok az EU 2013 őszi jelentésének statisztikai mellékletéből, és az ECB statisztikai aloldaláról vannak)

Cseh-magyar 1:0

2013, November 7 - 19:29

A cseh jegybank - mivel nulla százalék alá nem tudja levágni a kamatokat, így a gazdaságot ezzel az eszközzel nem tudja élénkíteni - úgy határozott, hogy más módszert vet be.

http://www.cnb.cz/en/public/media_service/press_releases_cnb/2013/20131107_monetary_policy_decision.html

Beavatkozott a devizapiacon, hogy a koronát gyengítse (mondjuk másfél hónapja még mást mondtak:) http://online.wsj.com/news/articles/SB10001424127887323981304579080764074853366

Ez remélhetően serkentően hat az exportra, s mivel növeli az inflációt, így változatlan nominális kamatszint mellett csökkenti a reálkamatszintet, tehát támogatja a növekedést.

Jól látható, hogy mi folyik Közép-Kelet-Európában. A jegybankok a klasszikustól (kamatemelés/csökkentés) eltérő módszereket próbálnak bevetni, hogy a lassú gazdaságokat kirángassák gyengélkedő állapotukból. Ennek egyik vetülete például a cseh intervenció, a másik pedig a Matolcsy-féle Növekedési Hitelprogram, a magyar QE. Ezeknek a módszereknek - s amíg nem lesz növekedés, addig újabbak jöhetnek bárhol, bármikor - közös jellemzőjük, hogy növelni próbálják az inflációt, csökkenteni az effektív (reál)kamatszinteket és gyengítik a devizát. Magyarországon is ez zajlik, s várhatóan ez fog továbbra is folyni: alacsonyabb kamatok, gyengébb deviza, pont úgy ahogy az elmúlt 1-1,5 évben már sokszor írtam róla. Bónusz, hogy az MNB amúgy sem nagyon emelhet kamatot, hiszen kissé csapdahelyzetben van, mert a megugró, s várhatóan tovább növő kéthetes állomány jegybanki kamatemelés esetén súlyos terheket róna a költségvetésre (bővebben erről itt: http://www.portfolio.hu/gazdasag/omlik_matolcsy_hitele_tortenelmi_csucson_a_kotvenyallomany.4.191311.html)

Úgyhogy idehaza marad az alacsony kamat, ami meg szinte garantálja a gyengébb, gyengülő devizát. Baj esetén meg lesz majd intervenció nálunk is, csak fordított irányban mint a cseheknél, azaz nem a hazai deviza ellen, hanem mellette.

 

 

Esős idő várható

2013, November 2 - 10:19

Mi kell a tőzsdei áremelkedéshez? Pénz (=likviditás, alacsony kamatok) és (profit)növekedés, vagy ez utóbbinak az ígérete/reménye. Az elmúlt évben mindkét tekintetben kiváló helyzet uralkodott, s ennek köszönhetően a részvényárfolyamok igen komolyan emelkedtek a fejlett világban (a fejlődők más utat jártak be, a növekedés egyre gyatrább volt, és likviditás sem volt annyira bőséggel). Az amerikai tőzsde új mindenkori csúcsokon van, de Európában is 20-30-50%-kal vagyunk feljebb, mint egy éve.

Ugyanakkor a fenti két tényező egyikében változás várható/látható. A növekedés kezd önfentartó lenni, aminek köszönhetően a fő pénznyomtató amerikai jegybank le fogja építeni a hírhedett QE-programot, és valószínűleg kamatemelés irányába fog elmozdulni valamikor a következő 12 hónapban. Mivel a növekedés ennek ellenére fennmarad világszerte, így a tőzsdei bika másik lába fennmarad, ám a korlátlan likviditásnak vége fog szakadni. Tekintve, hogy egy éve nem volt jelentősebb korrekció a tőzsdéken, a hangulat kissé túlfokozott, így könnyen jöhet egy kijózanodás. Úgy vélem, hogy mivel a növekedés fennmarad, s a reálkamatok még sokáig negatívak maradnak, ez nem fogja megtörni az általános emelkedő trendet, de könnyen kialakulhat több hétig vagy akár hónapig tartó konszolidáció is.

A hangulat javulására jó példa a hazai kisebb részvényekben történő bonanza, ennek legjobb példái az áramszolgáltatók, amelyek hetek alatt majdnem dupláztak, de az elmúlt 1-2 hónapban több small/midcap is 20-30%-ot emelkedett. Ennek következtében a kisebb részvényeket mutató BUMIX index majd kétéves csúcsra száguldott (ebben persze tetemes hatása volt az EGIS felvásárlásának is). A BUMIX szárnyalása jelzi egyrészt az optimistábbá váló hangulatot, tehát figyelemre intő jel, ám azt gondolom hogy paradox módon egyben azt is mutatja, hogy 4-éves szenvedés/lecsorgás után megfordult a trend: a kispapírok tartósan emelkedő pályára kerültek. Jó ideje reménykedtem ebben, s immáron - úgy tűnik - valósággá is válik a kicsik jó teljesítménye.

Rövidebb távon tehát világszerte jöhet egy korrekciós/konszolidációs fázis a részvényekben, ám hosszabb távon - különösen a még mindig nagyon olcsó európai részvénypiacokon (és ennek egyik legolcsóbb képviselője a BUMIX) tovább folyhat majd az emelkedés.

Ami a részvényeknek rossz hír, az a dollárnak jó, a feltörekvő devizáknak pedig rossz. Nem véletlen, hogy miután a Fed két vesszőt máshova rakott a közleményében, s kicsikét optimistább hangot ütött meg, máris megugrottak a kötvényhozamok, felrobbant a dollár, és lejtőre kerültek a feltörekvő devizák. Úgy vélem továbbra is, hogy a pénznyomtatás kivezetése és a potenciális kamatemelés(ek)ről szóló diskurzus fogják a következő hónapokat jellemezni a tőkepiacokon, s ez nem fog jót tenni például a forintnak sem. Az idén nyári feltörekvő deviza-beomlás, és hirtelen hozamemelkedés nem valamiféle véletlen baleset volt, hanem valószínűleg egy új trend kezdete, s ehhez még nem alkalmazkodott a világ. Ha igazam van, akkor ideges tőzsdék, erősebb dollár, gyengébb feltörekvő devizák, megugró hozamok jellemezhetik a piacokat a következő hónapok során. 

Van-e új hitel?

2013, November 1 - 17:13

Amikor legutóbb írtam az MNB Növekedési Hitelprogramjáról, akkor meglehetősen szkeptikus voltam, hogy valóban olyan sok új hitel keletkezett-e, mint amennyit hirdettek. Most kijöttek a szeptember végi adatok, és ezek sokkal több konkrétummal szolgálnak, mint ami eddig rendelkezésre állt:

http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/sajtokozlemenyek-STA/mnbhu_monaggr_regi/mnbhu_bm_1309

http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok

Mit mutatnak a számok?

2013 szeptember végén a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 7007 milliárd forint volt, míg a program indulása előtt, május végén 6844 milliárd. Ez 163 milliárd forint növekedést jelent, tehát szemmel láthatóan nőtt a hitelállomány. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a hazai vállalati hitelállomány évek óta zsugorodik, idén, az NHP beindulását megelőző hónapokban átlagosan havi 15 milliárd forinttal. AZ NHP valós hatása tehát nem csak az állománynövekedés, hanem az is, hogy nélküle valószínűleg tovább zsugorodtak volna a hitelek (mindenki aki tud, fizeti vissza a hitelét, tehát van egy természetes visszafizetési folyamat, de nehéz megmondani, hogy ez mekkora). Pontosan tehát továbbra sem tudjuk megmondani mennyi a valóban új hitel, amit az NHP teremtett, de körülbelül 200-300 milliárd forint között lehetett, ez több, mint amit gondoltam. Úgy tűnik, hogy - habár valószínűleg volt sok olyan hitel, amit újként mutattak ki, de nem volt az - az NHP nem csak megállította, de talán meg is fordítja a hazai vállalati hitelállomány zsugorodását. A program folytatásával a magyar vállalati deleveraging (hitelundor, hitelvisszafizetési folyamat) valószínűleg befejeződött, ennek növekedési hatásairól már korábban írtam. Jelenleg egyébként ugyanott van körülbelül a vállalati hitelállomány mint egy éve.

Ugyanakkor a program hazai devizára való hatása - különösen a folytatódó kamatvágások mellett - egyértelműen negatív, továbbra is a lassú forintleértékelő politika folytatódásának irányába mutat. Szerencsére a jelentős tartalékok és a többletes folyó fizetési mérleg miatt ez valószínűleg nem válik kezelhetetlen folyamattá...