Zsiday-blog

A létező szocializmus és egyebek

2014, Június 20 - 09:27

Ugye tudjuk, hogy miképpen működött a szocializmus? A sikeres vállalatoktól elvette a nyereséget és a sikerteleneket szubvencionálta, tartotta életben belőle. Ez csak arról jutott eszembe, amit Lázár János nyilatkozott:

"A miniszterelnök úr világosan fogalmazott a kampányban és a választások után, hogy továbbvisszük a gazdaságpolitikánkat, s ez az adónem is ennek része: ha valaki extra profitot termel, akkor extra adót fizet."
 

http://www.napigazdasag.hu/cikk/15698/

Eltekintve attól, hogy az extraprofit alapvetően egy marxista fogalom (http://en.wikipedia.org/wiki/Superprofit) tehát egy modern piacgazdaságban erről eleve nem vitatkoznak a politikusok (csak a Versenyhivatal lép, ha monopol/oligopol struktúrák miatt ilyen esetleg kialakul!), ez egy borzasztóan káros elv. Ennek alkalmazása vezetett részben a szocializmus összeomlásához...

***

Ukrajnában önkéntes adósságátstrukturálásról beszélnek: http://www.portfolio.hu/gazdasag/az_adossaga_atstrukturalasarol_targyal_hitelezoivel_ukrajna.4.200367.html

Egyértelmű, hogy Ukrajna képtelen adósságát kifizetni, úgyhogy csak 3 megoldás van: vagy az oroszokkal barátkoznak, és ők segítenek, vagy az EU-val, és ők segítenek, vagy csődöt mondanak. Már korábban leírtam, hogy az ukrán adósság átsrukturálása nagyon valószínű, egyszerűen nem jön ki máshogy a matek. A görög példa alapján pedig tudjuk mit jelent az "önkéntes" átstrukturálás. Ott a befektetésük 60-80%-át bukták el "önkéntesen" a befektetők. Lehet, hogy itt jobban alakulnak majd a dolgok, de nem látni, hogy mi vagy ki segítene az ukránokon...

***

Azon gondolkodtam, hogy ha a magyarországi bankok egyben visszafizetnek a lakosságnak 400 milliárd forintot az árfolyamrés/kamatemelések kapcsán, amint azt a kormánypárt ígéri ősszel meghozandó (egyelőre ismeretlen tartalmú) törvénye alapján, akkor az nagyon komoly lökést adhat a hazai fogyasztásnak. Valószínűleg egy része megtakarításra kerül, de a tartósan alacsonyabb törlesztők és egyszeri pénzeső hatására 2015-ben igen komoly fogyasztás is lehet, így mind idén, mind jövőre elképzelhető a komoly növekedés  (3-4%) idehaza. Persze az nagy kérdés, hogy ezt a pénzt honnan fogják összeszedni a bankok???

***

Struktúraváltás: vannak olyan befektetési sztorik, nagyobb trendek, amelyek évekig fennállnak, és igazán mással nem is kell(ene) törődni. Ilyen volt 2000-től 2003-ig a részvénypiaci buborék után a tőzsdék mélyrepülése, 2003-tól 2008-ig az árupiaci szárnyalás (és vele a feltörekvők országok tőzsdei sokszorozódása), 2009-től pedig a kockázatos kötvények - idehaza pl a devizás vállalati kötvények (Magnolia, Opus, stb.). megvásárlása Ez a sztori azonban végetérni látszik: a hozamok mélypont körül vannak, és az amerikai hozamemelkedési trend elindulásával pedig meg fog nőni az elérhető alternatív hozam, így ezek a kockázatos eszközök nem lesznek vonzóak. Jó lenne tudni, hogy mi az a következő nagy trend amire rá lehet(ne) ülni. Nehéz kérdés, mert nagy olcsóság semmiben nem látszik... 

Munkahipotézis

2014, Június 19 - 17:29

Az ember ha be akar fektetni, nem árt ha van valami elképzelése arról, hogy mi fog történni. Ez sokszor nem jön be, néha nincs is rá szükség, de azért érdemes valamit feltételezni, aztán, ha változik a helyzet, változtatni kell az elképzelésen is.

A jelenlegi munkahipotézisem az, hogy az amerikai gazdaság - lassan felszabadulva a kormányzati megszorítások ellenszelétől - a hatalmas monetáris stimulus mellett a potenciálisnál erősebben, 3-4%-kal fog növekedni, aminek hatására a munkanélküliség gyorsan az egyensúlyi szintje alá csökken, és bérfeszültségek keletkeznek, ami inflációs nyomást is fog okozni. Ennek hatására a Fed kamatot fog emelni - igaz, első körben csak kb 2-2,5%-ig, félvén, hogy beomlasztja a gazdaságot. Ez nagyon rossz hír az amerikai részvénypiacnak több szempontból is. Egyrészt az alternatív hozam nő, másrészt erősödni fog a dollár, ami miatt a külföldi profitok dollárban számolva kevesebbet érnek majd, harmadsorban nőnek a finanszírozási költségeik, negyedsorban a munkaerő is egyre nagyobb szeletet fog kihasítani a tortából, ergó a profit-gdp arány csökkenni fog. Ennek pont az ellenkezője volt az ami az elmúlt öt év árfolyamtriplázódását okozta, de ennek a bikapiacnak vége közeledik. Ez nem jelent összeomlást, de profitnövekedés híján (sőt, profitcsökkenés is lehet, annak ellenére, hogy nőni fog a gazdaság!), magasabb kamatok mellett az amerikai részvénypiac nem fog jól teljesíteni. A potenciális kamatemelés üteme viszont durván alul van árazva, 2015 decemberére is csak 0,75%-os kamatot vár a piac (http://www.cmegroup.com/trading/interest-rates/stir/30-day-federal-fund.html).

Európában ez a folyamat valószínűleg ijedtséget fog okozni (ami jó beszállási pontot jelenthet), de itt teljesen más a felállás. Még évekig alacsony infláció várható, a munkaerőköltségek mérsékeltek maradnak, az euró gyengülni fog, és a kamatszint sem ugrik meg. Ez nagyon pozitív a részvénypiacaik szempontjából, míg az euróra negatív. A kötvénypiac pedig valószínűleg nem túl érdekes.

Kínában az egyensúlyi növekedési ütem valószínűleg lecsökkent 4-5%-ra, és szép lassan ráállnak erre a pályára. Ez nem tragédia. A kínai részvénypiac viszont extrémolcsó.

Japán szerintem rosszul áll, és újabb agresszív jenleértékelés nélkül visszaesik a defláció mocsarába. Ez - mármint a jengyengítés - azonban csak akkor következik be, ha nagy bajt észlelnek. Tehát előbb a baj, utána a reakció.

A feltörekvő piacok a 2009-12 közötti hitelmámorból józanodnak éppen ki. Devizáik védelmében kamatot kellett emelniük, és ha elindul az amerikai kamatemelés, akkor az azt jelenti, hogy ezt a magas kamatszintet fenn kell tartaniuk továbbra is, vagy még tovább emelni. Ez lassítani fogja a gazdaságaikat. Gyenge növekedés fogja őket jellemezni, megszorító monetáris politikával. A részvénypiacaik nem vonzóak.

Magyarország félúton van a feltörekvők és Európa között ("félig Ázsia, de egészen Balkán" by http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/58918/kozmosz/az-okosak-foldje-zeneszoveg.html). Növekedésünk a hét szűk esztendő után önfenntartó lett, de Európával együtt folytatni fogjuk az alacsony kamatok politikáját, ami valószínűleg tartósan gyenge forintban csapódik le. Lesz azonban olyan pillanat, amikor az alacsony kamatok miatt hirtelen sokat gyengül a forint (mivel mégiscsak feltörekvők vagyunk valahol). Erre valószínűleg intervencióval reagál majd a jegybank. A részvények között nagyon izgalmasakat nehéz találni. A jelenlegi környezet annak jó, akinek van hitele, exportál, termel. A devizahiteles csomag hatását szerintem alulbecslik még mindig. Végső mértéke 1000+ milliárd forint is lehet a bankokra...

Pünkösdi Potencianövelő

2014, Június 8 - 15:07
Az IMF szerint a 2%-ot is alig éri el Magyarország potenciális - tehát hosszabb távon stabilan fenntartható - növekedése, a kormányzat szerint ez 3-4% is lehet. http://www.portfolio.hu/gazdasag/dekodolva_az_imf_szerint_is_derusek_novekedesi_kilatasaink.3.199877.html Kinek van igaza? Valójában egyikük sem tudja. Én sem. A potenciális GDP-növekedés megbecslése a világ legnehezebb és leglehetetlenebb feladatai közé tartozik, és UTÓLAG szinte mindig kiderül, hogy a szofisztikált ökonometriai modellek teljesen mellélőttek. Találgatni persze mindenkinek lehet. Szerintem a gazdasági növekedés előrejelzésének területén sokkal praktikusabb és hasznosabb eredményt ad a józan ész, és a történelem leegyszerűsített tanulmányozása, mint a bonyolult modellek gyártása. Azért is gondolom, hogy igazam van, mert a legszimplább változók figyelésével mind a 2012-es hazai recessziót, mind az azóta tartó gazdasági fellendülést (és annak nagyságát) is sokkal hamarabb és jobban előrejeleztem, mint az elemzők nagy része. Pl: http://www.zsiday.hu/blog/j%C3%B6n-h%C3%A9t-b%C5%91-esztend%C5%91 http://www.zsiday.hu/blog/mi%C3%A9rt-ne-lenne-recesszi%C3%B3-magyarorsz%C3%A1gon Nézzük, hogy mi történt 1995 óta! A Bokros csomag után az egy főre jutó GDP-növekedésünk 4% körül stabilizálódott, mindez úgy, hogy sem a fiskális egyensúly nem borult fel, se eszement hitelboom nem volt, se más egyensúlytalanságok nem látszottak. A problémák 2000-2002 között kezdődtek. A privatizációból és gazdasági szerkezetátalakításból származó lendület láthatóan kifogyott, ám ez nem volt észrevehető, mert ezután is kb 4%-kal nőtt a gazdaság évente, azonban ez csak úgy tudott megvalósulni, hogy egyrészt a kormányzat borzasztó költségvetési költekezésbe kezdett, ami gyors államadósságnövekedéssel járt, másrészt elindult a devizahitelmámor, és a gazdasági szereplők (lakosság/vállalatok) nyakló nélkül vették fel a hiteleket. A hazai bankok által nyújtott hitelek állománya a GDP 41%-ról (2001 vége) a GDP 58%-ra nőtt (2006 vége). Mind a kormányzat, mind a vállalatok, mind a lakosság gyors eladósodása mellett sikerült kihozni az éves 4% növekedést. Innentől lehet persze vitatkozni, hogy ezek nélkül mekkora lett volna a növekedés, de bizonyos, hogy 4% alatt. Szerintem valahol 1-3% között, de pontos adatot senki nem tudna mondani. Tehát 2000-2001-2002-től a romló növekedési kilátásokat elfedték az egyszeri tételek. Ezután jött a következő periódus: 2007-2013. Itt ugye volt egy komoly válság, amit talán tekinthetünk egyszerinek és kivehetjük a mintából, de még így is csak 0,5% körüli éves növekedés volt. Ezalatt persze stabilizálni kellett a költségvetést, ami negatívan hatott a növekedésre, illetve az időszak második felében komoly hitelvisszaszívás volt (de az elsőben még nagy hitelkiáramlás!). A fentieknek megfelelően teljesen tudománytalanul arra juthatunk, hogy a potenciális növekedés nagyobb volt 0,5%-nál, de hogy mennyivel, az nagy kérdés, én olyan 2%-ra tippelnék. Mi ebből az egészből a lényeg? Az, hogy bár senki nem tudja mennyi a bűvös "potenciális növekedés" én azt gondolom, hogy 4% valójában csak rövid ideig volt Magyarországon, a Bokros-csomag utáni pár évben, ám az elmúlt bő 10 esztendőben ennél alacsonyabb értékkel kell számolnunk. A jelenlegi kormányzat semmi érdemit nem tett a potenciális GDP-növelése érdekében: sem a jogrendszer kiszámíthatósága, sem az innováció, sem a humántőke állapotának javítása terén. Így talán nem badarság azt gondolni, hogy az elmúlt 10 évhez képest nincs változás, és a növekedési potenciálunk nem ugrott vissza a 90-es évek végének aranykorát idéző szintre, hanem ez alatt marad, az elmúlt évtizedet jellemző 2% körüli szinten. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne 1-2 évig 4% környéki növekedés, de tartósan ebben reménykedni egyelőre számomra alaptalannak tűnik. A realitás a 2%/év. Az elmúlt hét év vergődéséhez képest már ez is a hét bő esztendőnek fog tűnni...

ECB, Fitch

2014, Június 6 - 08:19

Az ECB negatív kamatot vezetett be, és végszükség esetére előkészíti az eszközvásárlásokat (pénznyomtatás), hogy  derékba törje a defláció démonát. Persze az inflációs mutatók késleltetett indikátorok, és semmi mást nem mutat az alacsony  európai infláció (egyes országokban, pl. Görögország valódi defláció) mint hogy recesszió VOLT Európában. Minél mélyebb volt a recesszió, annál nagyobb volt az infláció csökkenése. Az európaiak maguknak ba rontották el persze: prociklikus fiskális politikával (megszorítottak 2011-13 között ami az egyébként is gyenge gazdaságot recesszióba taszajtotta) és szintén prociklikus banki szabályozással (akkor kényszerítették rá a bankokat a hitelek visszaszívására amikor már recesszióba került a gazdaság, ami ráerősített a recesszióra). Vegyük még ehhez hozzá az EU-n belüli széthúzást és az ECB vonakodását, hogy bevállalja a valódi központi bank szerepét, és kész csoda, hogy nem lett az egészből egy hatalmas gazdasági összeomlás. Amit el lehetett rontani azt nagyjából elrontották. Válságkezelésből kettes alá. Most pedig  - eső után köpönyeg - az ECB próbál valamit tenni, hogy a (részben általa is) előállított problématengert eltakarítsa. Valójában egyet tehet: leértékeli az eurót, és ezáltal inflációt generál. Ez azonban nem könnyű feladat, mivel a nagy folyó fizetési mérleg többlet miatt az euró folyamatos felértékelődési nyomás alatt van. Valószínűleg nem lesz addig tartós esés az euróárfolyamában, amíg a dollárkamatok/hozamok el nem kezdenek trendszerűen emelkedni, azaz amíg a Fed rá nem szánja magát/rá nem kényszerül a kamatemelésre.

Fitch-téma:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/meg_csak_kilatast_sem_javitott_a_fitch_2.3.199828.html

Mikor tegnap megkérdezték, hogy mikor javít rajtunk a Fitch, mennyit, és mit csinál majd a többi hitelminősítő, akkor azt mondtam, hogy nem tudom, nem érdekel, és nincs jelentősége. A hitelminősítők teljes alkalmatlanságukat bebizonyították az elmúlt jó pár évben, besorolásaik figyelése piaci szereplők számára nem jelent hozzáadott értéket, hacsak kontrariánus szempontból nem: akit leminősítenek, azt el lehet kezdeni nézni, hátha olcsóvá válik az indexkövető alapok eladásai miatt. A magyar besorolás "bóvli" bár, de jó ideje tudjuk, hogy a hazai kötvénypiaci fundamentumokkal nincs baj: a költségvetés kiegyensúlyozott,a folyó fizetési mérleg pozitív, az adósság szintje várhatóan stabilizálódik, sőt ahogy beindul a növekedés lejjebb megy majd. Teljesen természetes, hogy bóvli ide vagy oda a magyar kötvényhozamok óriási testek az elmúlt 2 évben: a 10-éves magyar állampapírok hozama bőven 5% alatt van: ilyet még sosem láttunk eddig. Összefoglalva: a hitelminősítők haszna befektetési szempontból nulla. Nem a farok csóválja a kutyát, hanem fordítva...

Global macro:

Szerintem Ázsiában/feltörekvőkben lassulás, Európában lassú talpraállás, USA-ban gyors fellendülés várható. Lesz amerikai kamatemelés, de lehet, hogy előtte még megijedünk egy kicsit Ázsia gyengélkedésétől. Az európai részvények olcsók, de jó belépési pont nem látszik, a kínai részvények is olcsók, de a hitelszűkülés miatt ott még fennmaradhat a szenvedés. Az európai kötvényhozamok tartósan alacsonyak lehetnek, a dollár 1-2 éves távon felértékelődhet mindennel szemben, a magyar gazdaság pedig szintén tartós növekedő pályára kerülhetett, ami alátámasztást ad az autoriter államkapitalizmusnak.