Zsiday-blog

Ez nem 1998…

2014, December 18 - 13:08

...hanem 1985.

A legtöbben - a rövid emlékezet okán - leginkább az 1998-as eseményekkel hasonlítják a mostaniakat, pedig véleményem szerint sokkal inkább 1985-86 az analógia. Erről az elmúlt évben többször is írtam, de érdemes még egyszer röviden átnézni mi történt:

A nagy árupiaci felfutást követően (70-es évek, amikor az olaj 3-ról 30 dollárra ment, ennek analógiája a 2000-es évek, amikor az olaj 10-20 dollárról 150-ig emelkedett) a 80-as években gazdasági növekedés kezdődött, miután az infláció démonát leküzdötték a jegybankok. A magas olajárak számtalan "nem-konvencionális" termelőt hoztak be a piacra, ekkor volt az Északi-tengeri olajboom (most ennek analógiája az amerikai palaolaj/gáz-boom). Ám egy idő után Szaúd-Arábia megelégelte, hogy piaci részesedést veszt, és elhatározta, hogy kiszorítja drágán termelő vetélytársait a piacról (most is). Az olaj ára pár hónap alatt 25 dollárról 10 dollárig szakadt, gyakorlatilag megállíthatatlanul, korrekció nélkül (most is). Ezek után  új sávba állt be, 10-20 dollár között mozgott 15 éven át! (most is?)

Nagyon fontos, hogy míg 1998-ban az ázsiai KERESLET összeomlása, addig 1985-ben , és most is a KÍNÁLAT megugrása, és a termelők közötti piaci verseny hozta el az áresést. Nem is csoda, hogy ebből az olajárösszeomlásból a nettó importőrök erősen profitáltak akkor is - és így lesz most is. Az 1985 végén még 4%-ot közelítő amerikai infláció 1986 végére 1%-ra esett, de ez csak átmeneti volt, hamarosan visszapattant 4%-ra. A gazdaság pedig szépen nőtt a következő években, 3-4%-kal. Ez várható 2015-16-ban is: először mélybe eső infláció, ami nagyon gyorsan vissza fog pattanni 2%-ra vagy akár a fölé is az USA-ban, kellemes növekedés mellett. Európa hasonló utat fog bejárni.

A nagy vesztes akkor Szovjetúnió volt, ahol az olajbevételek hiányában nem tudták támogatni csatlósaikat és, még élelmiszer sem volt elég a lakosságnak. (az akkori struktúra úgy nézett ki: olajexport vs. kajaimport). Az olajárak összeomlása a szocializmus végét hozta el. Most annyival jobb a helyzetük, hogy tudnak elég kaját termelni, tehát éhen akkor sem halnak, ha tartósan alacsony lesz az olajár, legfeljebb nem lesz olasz sajt, meg görög szőlő, nabumm, van nekik céklájuk, meg káposztájuk elég. Viszont biztos, hogy nagy recesszió lesz, azt pedig az idő majd eldönti, hogy ebből lesz-e ugyanúgy rendszerváltás, mint anno.

A nagy veszély nem az orosz recesszió, hanem az, hogy az orosz, ukrán és egyéb nyersanyagtermelő országok kötvénypiacain elszenvedett veszteségek miatt nagy tőkekivonás kezdődik meg a feltörekvő országokra szakosodott alapokból, és emiatt kényszereladások lesznek, amely megdobná ezeknek az országoknak a finanszírozási költségét. Ez persze előreláthatatlan, de most ezen lehet főleg aggódni. Ismert kifejezés volt a 70-es-80-as években a petrodollár, az olajtermelők ugyanis a hozzájuk áramló végtelen pénzzel nem nagyon tudtak mit kezdeni, és - főleg amerikai bankokon keresztül - kihitelezték őket egy csomó olyan országnak, elsősorban Latam-országoknak, de hazánknak is, akik elköltötték fogyasztásra, aztán meg nem tudták persze visszafizetni, lett is belőle rendesen válság, meg restrukturálás. Most a petrodollárok helyett/mellett a QE-dollárok voltak azok, amelyek a feltörekvő piacokra áramlottak, és elsősorban nem állami (szuverén) hitelezés lett belőlük, hanem vállalati. Valószínűleg számtalan feltörekvő piaci vállalat ül olyan dollárkötelezettségeken (nagy részt kötvény), amit - pláne a dollár erősödése mellett - igencsak nehéz lesz visszafizetni! Ebből még nagy baj lehet...

A pillanatnyi lényeg viszont az, hogy az olajárak esése véleményem szerint nagyon jó a fejlett világnak, az olajdiktatúrákban viszont meleg lehet a helyzet. Az 1998-2008/11 közötti árupiaci szuperciklus véget ért, megvolt a felszálló ág, és immáron a leszálló ág is mindenben. Ha a történelem jól mutatja az utat, akkor a következő évtizedben a most újonnan definiált, alacsonyabb ársávokban fog folyni a kereskedés a vassal, rézzel, olajjal, és egy éb árucikkekkel. Nem kell velük foglalkozni. 10 év emelkedés, 5 év esés, 20 év sárban dagonyázás, így szokták csinálni...

 

 

Oroszország: olcsónak tűnik

2014, December 16 - 08:04

Az orosz részvények és vállalati kötvények igencsak olcsónak tűnnek, és lehet, hogy tényleg azok is, de véleményem szerint a helyzet előbb rosszabb lesz és csak utána jobb. Az Oroszország elleni szankciók miatt ugyanis finanszírozási-likviditási válság van kialakulóban, aminek következményei beláthatatlanok.

Az orosz vállalatoknak a következő évben 100-150 milliárd dollárnyi lejáró adóssága van, amit nem tudnak refinanszírozni, mivel nem jutnak nyugati dollárforráshoz. Ennélfogva vagy a jegybank ad nekik dollárt, vagy saját cash-flowból termelik ki. Egészen biztos lesz olyan cég, aki nem fogja tudni kitermelni, és nincs olyan jó állami kapcsolata, hogy a jegybank adjon neki pénzt, ezek könnyen becsődölhetnek. és bizonyára lesznek olyan pénzintézetek, amelyeket az ilyen becsődölők magukkal rántanak. A legtöbb cég azonban a CAPEX gigantikus visszavágásával tudja csak megteremteni a dollárforrásokat - a hétvégén a Lukoil számait néztem, nekik az idei 15 milliárdos beruházásról (EBITDA: cca. 13 mrd USD) kb 5 milliárdra kell levágni a beruházásokat, hogy meglegyen a dollárforrás a lejáró kötvényekre/kamatokra. Valószínűleg a legtöbb cégnél hasonló a helyzet: miközben a bevételeik visszaesnek, egy nagy finanszírozási lyukat is be kell tömniük, ami sehogy másogy nem tud megvalósulni, mint a kiadások/beruházások igen drasztikus visszavágásával. Ez persze azt eredményezi, hogy az olajárak miatt amúgy is recesszióba kerülő gazdaságban még nagyobbá válik a recesszió, csökkennek a fizetések, stb. Ez a bankrendszert is meg fogja ütni, amely visszaszívja a hitelt, aminek következtében még az egyébként érintetlen cégek is rosszabb helyzetbe kerülnek. Ez az ördögi kör az, amely az orosz gazdaságban kialakulóban van, és emiatt esett ilyen hatalmasat a rubel.

Ráadásul ezekben a helyzetekben mindig ki szokott derülni, hogy valaki kölcsön adott valakinek, amit nem tud visszakapni / devizamismatch-e alakult ki amit nem tud kezelni / körbetartozás van / kifizetethetetlen derivatívákba gabalyodtak be, stb, stb. Mindig kiderül, hogy az elsőkörös hatásokon kívül jönnek a másod, és harmadkörös problémák is. Valószínűleg az orosz válságban ott tartunk, mint Magyarországon 2008 októberében: volt egy csomó olcsónak TŰNŐ eszköz, amelyek közül egy része valóban olcsó volt (elsősorban vállalati kötvények) más részéről kiderült, hogy csak annak látszott. De még azoknál is, amelyek tényleg olcsók voltak, és 2-3-4 éves távon jól hoztak, igencsak összeszorult a befektetők gyomra, ahogyan a válság mélyült. Olcsó volt akkor a 3000-es OTP? Igen. Kellemes volt, mikor valaki megvette, és ezután lement 1200-ra? Nem hinném.

Az orosz piacon bizonyára vannak drágakövek, és bizonyára lehet találni jó lehetőségeket, de attól tartok, hogy pár csontváznak ki kell még hullania, pár csődnek be kell következnie, mielőtt valóban jobbra fordulna a helyzet.

Ebből a szempontból a 17%-ra emelt orosz kamatszint párhuzamba hozható az MNB 2008 október 22-i agresszív kamatemelésével 8,5-ről 11,5%-ra. Azt jelezte, hogy bnagy aj van, de egy-két hónapra megállította a forint gyengülését, ám az később folytatódott, és a tőkepiacon még nagyobb pánik lett úrrá tavasszal. Lehet, hogy a rubellel is hasonló lesz a helyzet...

2015: fogyasztási boom

2014, December 9 - 07:59

Sok évnyi töpörödés után a lakossági fogyasztás az elmúlt 1-2 évben ismét fellendülőben van, és várhatóan 2015-ben tovább növekszik. A lakossági fogyasztásra számos indikátort nézhetünk, most vizsgáljuk meg az üzemanyagfogyasztást (ami mindenkit érint aki autózik), illetve a belföldi turizmus szálláshelyeken elköltött pénzt (ami kevesebbeket érint,ez a jobbmódúak "sportja"):

év        üzemanyafogyasztás (Millió Liter)   Belföldi szállásdíjbevétel (mrd Ft)

2006    3127                                                 44

2007    3238                                                 49,8

2008    3256                                                 52,9

2009    3267                                                 51,6

2010    2960                                                 49,8

2011    2880                                                 51,9

2012    2725                                                 55,1

2013    2779                                                 61

2014   2930 (extrapolálva q1-q3-ból)          70,2

Tökéletesen jól látható, hogy mi történik: A válság hatására komoly fogyasztáscsökkenés kezdődött, és ez 2012-ig tartott. 2013-ban az üzemanyagfogyasztás  2%-kal, 2014-ben várhatóan több, mint 5%-kal fog nőni (mivel ez az első három negyedév adatióból számított érték, a benzinárak csökkenése még nincsen benne!).

Ami érdekesebb, az az, hogy a jobbmódúak fogyasztását valamennyire leképző belföldi szálláshelyek belföldiektől származó bevétele korábban, 2010-ben feneklett ki, és 2011-től emelkedésnek indult. gyanítható, hogy ez az adóátcsoportosításoknak köszönhető: a gazdagok jövedelme ugyanis már 2011-től nőtt, a szegényeké csökkent az elmúlt években: nőttek a különbségek, erről számos statisztika áll rendelkezésre. Azonban még a belföldi turizmusban is gyorsuló a növekedés: 2011-ben 4%-kal, 2012-ben 6%-kal, 2013-ban közel 11, 2014-ben 15%-kal nőtt a költés, ami egészen komoly fellendülésre utal.

A hazai lakosság fogyasztása tehát a recesszió évei után fellendülőben van, és ennek folytatódása valószínű 2015-ben is. A kamatszint alacsony, ami a fogyasztást ösztönzi, a kormányzat nem nagyon fog megszorítani, és két pozitív sokk is van. Az egyik az olajárak esése, amely 100-150 milliárd tFt öbbletpénzt hagy a lakosság zsebében (GDP 0,3-0,5%-a), a másik a devizahiteles csomag, amely hasonló nagyságrendű tehercsökkenést okoz. A kettő együtt már a GDP 0,5-1%-át jelentő könnyebbséget jelent a lakosságnak, és jó esélye van, hogy ennek nagyobb részét el is költik. Ebből következően 2015-ben is folytatódhat a hazai gazdasági növekedés, amit immáron a lakossági fogyasztás is egyre erősebben támogat.

7 meglepetés 2015-re

2014, December 4 - 15:30

A meglepetés-szezont ezennel megnyitom! Byron Wien óta óriási keletje van a jövő évi meglepetéscikkek írásának. Ebből én sem szeretnék kimaradni. Tehát jöjjenek a meglehetősen elképzelhetetlennek tűnő, de szerintem nem is annyira valószínűtlen tőkepiaci események 2015-re:

Kiegészítésként előtte egy rövid magyarázat: Olyan nem-konszenzusos, a többség számára valószínűleg váratlan eseményeket próbáltam összeszedni, amelyek megvalósulása komoly meglepetést okozna  a piaci szereplőknek, de szerintem a valószínűségük nem is annyira kicsi, mint a legtöbben gondonák. Ha néhány bejön a lentiekből, az már jó eredmény lenne:

 

1. A forint 280-ig erősödik az euróval szemben - az MNB kamatvágásai ellenére. Miután minden jegybank extrém méretű monetáris stimulust folytat, a még valamicske hozamot biztosító devizák iránt komoly kereslet mutatkozik. A forint erősödni kezd, amely erősödő trendet megtöri, amikor 290-es árfolyamnál az MNB újrakezdi kamatcsökkentéseit, de az év második felében - még az amerikai kamatemelések ellenére is - 300-ról 280-ra szánkázik az árfolyam.  

2. A magyar alapkamat az évet 0,75%-on zárja. A fentieknek megfelelőn lejtőre kerül a hazai kamatszint, miközben a Növekedési Hitelprogramot átalakítják: 1,5%-on kaphatnak kedvezményes hitelt a vállalatok.Az új hitelek 90%-át a Magyar Nemzeti Takarékbank (volt FHB, Takarékbank, Posta, Díjbeszedő, MKB, Budapest Bank, Raiffeisen, CIB, Széchenyi Bank, stb, stb.) nyújtja. 

3. A német 10-éves kötvény 2%-ra emelkedik. Az erős európai növekedés hatására megugranak a kötvényhozamok Európában, és a német hosszú kötvények - lerázva a már beárazott japanizációt - hozama sokat emelkedik.

4. A német-olasz kötvényhozam-különbözet 0,5%-ra csökken, ahogy a visszatérő növekedés megerősíti az európai kohéziót. Az olasz hosszú hozam 2,5%-on zárja az évet, a görög 5%-on.

5. A kínai részvények 2015-ben folytatják száguldásukat, miután a kínai lakosságnak nem marad más befektetési alternatívája (hiszen a lakáspiac behalt), és a nemzetközi vagyonkezelők is öntik be a pénzt. A Shanghai Composite a jelenlegi 2900 pontról 6000 pontra emelkedik.

6. Az alacsony hozamok, és stabil növekedés hatására nem csak megszilárdul, de egyértelműen emelkedő fokozatba kapcsol az európai ingatlanpiac: Berlinben és Budapesten is 20%-ot emelkednek a lakásárak. Idehaza 6% közelébe esnek a prime hozamok. Kiderül, hogy az MNB olcsón vette meg az Eiffel Palace-t - az eladók feltűnő értékaránytalanság miatt beperlik őket.

7. Oroszország rögzíti a rubel árfolyamát, megszüntetik a szabad átválthatóságot. Az országban statáriumot, később katonai kormányzást vezetnek be. Donyeck, és Luganszk Krímmel együtt hivatalosan is az ország részévé válik.

30 dolláros olaj?

2014, December 2 - 08:52

Nem lehetetlen, hogy rövidebb távon láttuk a mélypontokat olajban, miután kijött a "rossz" hír, miszerint az OPEC nem csökkenti termelését, és előjöttek a 30 dolláros olajat vízionáló újságcikkek. Volt minden, ami egy rövidebb távú mélyponthoz kell: címlapsztori, begyorsulás lefelé az árakban, félelem és reszketés Moszkvában. Ahogy tanult kollégám az előbb írta: "Putyin beszart a klimaxban" - utalva ezzel arra, hogy a begyorsuló olajáresés hatására azonnal békülékenyebb hangot ütött meg az EU-val, és leállította a Déli Áramlatot.

Ugyanakkor az árupiacok hosszabb ciklusokban mozognak, erről már korábban többször írtam, és nem gondolnám, hogy a 2008-ban kezdődött lejtmenet, az árupiaci szuperciklus leszálló ága véget ért volna. Sőt! Számos bányatermékben, és az olajban is még bőszen folynak a fejlesztések, bányanyitások, ami miatt a kínálat legalább a következő 3-5 évben meglehetősen bőséges lesz. Azt gondolom, hogy éppúgy, mint a 80-as, 90-es években is, az árupiacok egy szélesebb sávban fognak csapkodni, és a végére mindenki elfelejti őket. Mikor van vége egy ilyen szuperciklus leszálló ágának? Pontosan tudom, mivel a 90-es második felében kezdtem el dolgozni, amikor az előző ciklus vége fele járt (1971-80 fellendülés, 80-98 leszálló ág). Az égvilágon senkit nem érdekelt az olaj ára, egyéb áruféleségekről nem is hallottunk, kukoricával, nikkellel, platinával, meg egyéb marhaságokkal senki a világon nem foglalkozott, nem kereskedett (csak az igazi diehard commodity-traderek, de ilyet nem ismert senki). Emlékszem, amikor vagy 15 éve Buffett talán 4 dolláron vett egy csomó ezüstöt (nem tudom meddig volt meg neki, de 2011-ben 50 dollárig emelkedett az ezüst) mindenki úgy nézett rá, mint egy hülyére. Micsoda? Ezüst? Minek? Mi az egyáltalán? Ilyen hangulat kell a szuperciklus lecsengéséhez, plusz a végén szokott lenni valami ikonikus csőd is. 1998-ban konkrétan Oroszország ment csődbe a 10 dolláros olaj miatt, most talán elég lesz ha a Rio Tinto, vagy a Glencore, vagy hasonló nagyságú megacég csődbe megy.

Rövid távon tehát TALÁN láttuk az olajárak alját, de hosszabb távon továbbra sem jók a kilátások, véleményem szerint olcsó olaj lesz bőven, nem kell vele foglalkozni.

A világgazdaság nagy részének ez nagyszerű hír, a korrupt olajdiktatúrákért meg nem kár (pl. Oroszország, Venezuela, Irak, stb.). Ha majd nem lesz elég pénzük, mindjárt kedvesebbekké válnak majd a külvilággal...

Egyébként az olajáresés bár rövid távon deflatórikus, hosszabb távon kifejezetten inflatórikus, ugyanis elhalasztják a jegybanki kamatemeléseket, amitől még erősebb és túlfűtöttebb lesz az olajdoppingtól amúgy is erősebb gazdaság, ami miatt inflációs nyomás alakulhat ki. Mikor máskor kellene az állampapírok hozamemelkedésére játszani, ha nem most? Az idei évben mindenki hatalmasat bukott, aki az állampapírok hozamemelkedésére játszott, könnyen lehet, hogy a következő év ennek fordítottja lesz - és nem csak USA-ban, de akár Európában is.