Zsiday-blog

Szappanopera/piacok

2015, Március 26 - 07:59

Miközben a Quaestor-ügy egyre inkább egy szappanopera jellemzőit veszi fel, a piacokon is érdekes események zajlanak. A Q-botrányban van minden, ami egy rendes sorozathoz kell: váratlan fordulatok, meglepő események, új, rosszarcú szereplők, átverés, kicsi fekete humor (egy csipetnyi szex hiányzik már csak belőle, hogy kerek legyen). Csak nehogy úgy járjunk, mint a Dallas egyik évadával, amikor kiderült, hogy az egész csak álom volt, meg sem történt. Sokat nem is akarok lovagolni ezen, de mindenképp érdekes, hogy az állam - amelynek védenie kellene lakosságát - aktív szerepet játszik a bedöntésben, így elvonva a készpénzt, azaz a későbbi fedezetet, amiből a lakosság ki lehetne fizetve. Szintén érdekes, hogy a Felügyelet úgy érzi, hogy neki semmi felelőssége nincs, és széles jogköre és sok alkalmazottja ellenére csak széttárja a kezét, hogy nem vette észre az eseményeket - de a könyvvizsgálótól elvárná, hogy sokkal kevesebb erőforrással és egy-két emberrel) vegye észre, amit ő nem. A "reorganizációs szakértőkről" és büntetett előéletű új, majd gyorsan leváltott vezetőről már szót sem ejtek, mert ez már a "Sopranos" sorozatba illik, nem a "Szomszédok" vonulatát követi. Szintén fura, hogy az fog a végén jól járni, aki nem valódi kötvényt kapott, aki meg valódit, az bukik? Arról nem is beszélek, hogy ezt az egészet persze az értékpapírcégekkel akarják kifizettetni, amelyekre ez nagyobb teher, mint a bankokra a teljes elszámoltatási folyamat. Azt sem értem, hogy lehet 150 milliárd forintnyi "fiktív kötvényből" származó valós pénzt utaztatgatni a cégbirodalmon meg a bankokon keresztül úgy, hogy senkinek ne tűnjön ez fel? Azért itt az éves magyar GDP 0,5%-ról beszélünk, nem arról, hogy Kőműves Józsi számla nélkül rakott fel egy falat, és a kapott 800 000 forintból vett egy használt Opelt, amiért szintén nem kért számlát. Szóval az egész tiszta nonszensz, érthetetlen, és szürreális.

Érdemesebb inkább a piacokra fókuszálni, mert a botrányokon csak felbamérgesíti magát az ember. Itt legalább jó hírek vannak Magyarország számára is: úgy tűnik, hogy tényleg egyre jobban kezd megváltozni a Közép-Kelet-Európával kapcsolatos befektetői percepció: ahogy Európa talpraállni látszik, kiderül, hogy a régió lehet ennek egyik haszonélvezője. Az Unió legversenyképesebb országai hosszú kiigazítás után stabilan fellendülhetnek, és erre rámozdulni látszik a portfoliótőke is. Ennek köszönhető, hogy egyéves csúcson van a forint, kétévesen a zloty, erős a cseh korona, 4-éves csúcsra (!!!) emelkedett a BUX-index is. Magyarország (és a régió) gazdasági javulása persze nem újkeletű, kb. két éve már jól látható folyamat, sokszor írtam is róla, de úgy tűnik, hogy igazán most kezd tudatosulni a szereplőkben. Ráadásul a forint olcsó, és kamatot is biztosít, a részvényeknek meg beígértek mindenféle adócsökkentéseket (aztán persze meglátjuk, hogy mi igaz belőle, de a tőzsdéket nem a tények, hanem a várakozások, és a percepciók változása mozgatja), úgyhogy a fenti folyamatok folytatódhatnak. A hazai szereplők nagy része persze úgy van vele, hogy "majd levágja az MNB a kamatot, és úgyis visszagyengül a forint", csakhogy ez nem ilyen egyszerű, ne feledjük, hogy nem is olyan rég a cseh korona nulla kamat mellett is tudott folyamatosan erősödni - ezért is határozta el a cseh jegybank, hogy drasztikusabb eszközökhöz nyúl a gyengítése érdekében. Jelentős kamatelőny mellett, pozitív folyó mérleggel simán lehet erősödni, ráadásul a piac arra megy amerre a legtöbbeknek fáj, és nekem úgy tűnik, ez most az erősödés iránya.

Szintén izgalmas lehet az olaj piaca, nagyon úgy néz ki, hogy egy stabilabb "duplaalj" alakult ki, amiből minimum stabilizálódás, de lehet, hogy erősödés jön. Ez is egy újabb jele annak, hogy a deflációs témakör lezárva, és inkább az inflálódás felé kell tekinteni. 

Előbb emel az ECB mint a FED?

2015, Március 18 - 19:40

USA-ban nem lesz infláció, mert a dollár ereje által dezinflációt importálnak, méghozzá nem is kicsit. Európában nem lesz tartósan defláció (bár nyilván még pár hónapig ezen pörögnek majd), sőt egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy jövő ilyenkor Németroszágban majd az infláció miatt aggódó héják fognak előjönni, és követelni fogja a Bundesbank a kamatemelést: szűk munkaerőpiac, ingatlanboom, emelkedő bérek, importárak megugrása: simán 2% feletti német infláció is lehet 2016 tavaszán. Erre a régi ECB simán ráemelt volna, megtette 2008-ban, meg 2011-ben is. Lehet, hogy már kicsit fejlődtek, és az ostoba szemellenzős inflációkövetősdit abbahagyták, de nem biztos. Nyilván jelenleg ezt kb 1: 100-hoz adják, de ilyen odds mellett megérheti fogadni arra, hogy előbb emel kamatot az ECB, mint a Fed. Nyilván kicsi az esélye, de egyáltalán nem annyira kicsi, mint ahogy a piacok árazzák.

Európa és USA egy főre jutó trendnövekedése a 2008-as válságig nem volt lényegesen eltérő, és nincs okunk azt gondolni, hogy most az lenne. Európa mélyrecesszióját a saját ostobaságuk okozta (politikai megosztottság, fiskális és monetáris politikai hibák), nem valamiféle euroszklerózis. Most, hogy az európaiak kapják a hátszelet, az amerikaiak meg a szembeszelet (na jó, azért szembeszélről ott sincs szó, valójában inkább csak a nagy hátszél csökken: az extrém alacsony nominális kamatok stimulatív hatását ellensúlyozza a dollárerő), az európai növekedés akár tartósan is az amerikai fölé kerülhet. A Fed - tanulva az 1937-ben elkövetett hibából, amikor túl hamar szigorítottak* - megengedő lesz, és mivel a dollárárfolyam elnyomja az inflációt, amely egész évben alacsony lehet, addig fogják halogatni az emelést amíg tudják. Ha nincs nagyon látványos béroldali nyomás, nem fognak emelni. Konklúzió: ugyanaz mint korábban: szűkülhet az amerikai-európai hozamkülönbség.

 

BÓNUSZ: Kajálni fogják a magyar állampapírokat a külföldiek. A 3,6%-os magyar 10-éves 3-szor annyi hozamot biztosít mint egy olasz 10-éves. Őrületes olcsóság - nem abszolút értelemben, de relatívban mindenképp. Simán lehet hogy megveszik az összes KEU devizát durván...

 

*És ha esetleg elfelejtették volna, akkor a történelem egyik legsikeresebb befektetője figyelmeztette őket a biztonság kedvéért:

http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-03-17/bridgewater-s-dalio-warns-of-1937-market-risk-with-rates

A dollárerő hatásai

2015, Március 17 - 07:56

A dollár olyan mértékben erősödött, hogy - feltéve hogy ezeken a szinteken stabilizálódik - ez már elég komolyan átírhatja több régió makropályáját.

A dollárindex 2014 első felében látott szintjéhez képest 25%-ot erősödött. Ez elképesztő, nagyhatású változás. Korábban írtam arról, hogy a dollárban eladósodott feltörekvő országokra ez milyen hatással fog járni (rossz és nagyon rossz között), most inkább a nagyobb gazdaságokra való hatással foglalkoznék.

Az USA inflációs kilátásaira már az olajárak esése is negatívan hatott, de a dollár tartósnak tűnő ereje várhatóan a következő 1-2 évben is bőven 2% alatt tartja az inflációt, így könnyen lehet, hogy egyáltalán nem lesz szükség kamatemelésre, és elképzelhető, hogy arra nem is kerül sor 2015-ben. Ez fontos változás. A növekedésre is negatív hatása van egy ekkora sokknak,de még nagyobb a tőzsdei cégek profitjára: szinte bizonyos, hogy 2015-ben még az amerikai gazdasági növekedés ellenére is profitcsökkenés lesz a tőzsdei cégek körében. Ráadásul egy ilyen dollárerősödés a GDP növekedési ütemét is jelentősen visszavetheti. Mindenféle érzékenységvizsgálatok vannak ennek a pontos becslésére, lehet rajta vitatkozni, de véleményem szerint eléggé valószínű, hogy a dollár miatt maradunk továbbra is azon a pályán, mint eddig: nem fog tudni 2-2,5% fölé gyorsulni az amerikai növekedés, nem érjük el a szökési sebességet. Tehát USA-ban profitcsökkenés, de stabil gazdasági növekedés, és alacsony infláció várható a következő hónapokban. Ez nem kifejezetten kedvező a részvényárakra, viszont a kötvényárak úgy tűnik jó helyen vannak.

Európára rendkívüli módon pozitív a dollárerő (illetve eurógyengeség, lásd euró külker-súlyozott index: https://www.ecb.europa.eu/stats/exchange/effective/html/index.en.html amely csak az elmúlt 3 hónapban 10%-ot gyengült! Az idei évben még negatív inflációs értékek jöhetnek, de 2015 végétől, 2016-tól elejétől nagyon gyorsan felugorhat 2% közelébe az érték, vagy akár még fölé is. A deflációs para már a tegnap sztorija, a holnapé a növekedés, és akár a visszatérő infláció lehet. Az európai növekedésre nagyon jó hatása van a gyenge eurónak, és még ennél is jobb a tőzsdei profitokra. Nem lenne meglepő, ha idén Európában egészen kiugró, akár 3%-os növekedés, és bőven kétszámjegyű profitbővülés lenne, akár 20-30% profitemelkedés sem kizárt. Nem véletlenül mennek az európai részvények...

Szintén érdekes még a Kínára gyakorolt hatás. Egyébként is erős a lassulás, de mivel a jüan eléggé a dollárhoz van kötve, ezért a dollár erősödése tovább lassítja Kínát. A 7%-os kitűzött növekedés is elég elérhetetlennek tűnik, inkább hosszabb távon éves 4-5% a reális. Nyilván mindent megtesznek, hogy ne legyen túl nagy a lassulás, de mivel hitelbővülést nem akarnak, ezért kénytelenek lesznek részben fiskálisan élénkíteni részben pedig leértékelni a jüant, illetve lejjebb vinni a kamatokat: olcsóbb lesz Kínában is a pénz. Ez pozitív a tőzsdére, amely egyébként még mindig nagyon alulértékelt.

Érdekes és teljesen racionális a fentiek fényében egy amerikai-német hosszú kötvény hozamkülönbség csökkenésére játszó pozíció.

És persze az erős Európa miatt folytatódhat a magyar gazdasági "csoda", ami persze nem csoda, mert tudjuk mi az oka, de azért nyilván örülünk neki.

Ebben az anyagban sokféle becslés van a devizaelmozdulás hatásaira:

http://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpops/ecbocp94.pdf

Draghi Csodaországban

2015, Március 13 - 15:44

Nagyjából két irányba mehet Európa: vagy beindul a növekedés vagy nem. Akárhogyan is van, az európai kötvénypiacok egyik esetben sincsenek jól árazva.

Ha végre beindul a növekedés (én most ebben hiszek), elkezd csökkenni a munkanélküliség, stabilizálódik az államok fiskális helyzete, akkor nő a társadalmi kohézió, lassan visszaszorulnak a szélsőséges pártok, és Halleluja! Ebben az esetben pár évig nulla körüli kamatszint lesz Európában, de aztán idővel majd valamikor normalizálni kell, ha nem is túl magasra, de 1-2-3%-ra felmegy az alapkamat. Ha ez a forgatókönyv jön be, akkor logikus az, amit látunk, miszerint az európai kötvényhozamok konvergálnak egymáshoz, hogy csökken a német-olasz vagy a német-spanyol hozamkülönbség (hiszen ez egyenlő azzal, hogy az euróövezet sokáig fennmarad). Ebben az esetben a következő 10 év átlagos jegybanki kamatszintje valahol 1-2-(3)% lesz és ott kéne lennie a kötvényhozamoknak is. Ennek a zónának már a spanyol és olasz 10-éves állampapírok is igencsak az alján vannak, de a holland/osztrák/finn/német hozamok egészen észveszejtően alatta vannak: rosszul vannak árazva ehhez a szcenárióhoz.

A másik lehetőség, hogy nem lesz növekedés Európában, folytatódik a zombisodás/japanizáció/stagnálás. Ebben az esetben a periférián már most is erős szélsőséges, eurószkeptikus pártok tovább erősödnek, és pár éven belül fölbomlik az eurózóna, ugyanis nem lehet további pangás mellett fenntartani a társadalmi kohéziót, ki fog törni a forradalom. Ha ez így van, akkor a függetlenné váló "északi" Európa hamarosan normalizálja a gyengék kilépése után a kamatszintjét, tehát az ő hozamszintjüknek jóval magasabbnak kellene lennie, mint most. A periféria (SP/IT/P) hozamszintjének még ennél is magasabbnak kellene lennie, mert a kilépő országok devizája súlyos gyengülésen fog keresztülesni, ennek ellentételezésére pedig többlethozamot várnánk el. Tehát ha ez a szcenárió jön be, akkor mindegyik állampapír hozamszintje túl alacsony. 

Amit most áraz a piac, az gyakorlatilag a lehetetlen: örökké nullán lévő kamatok, de ennek ellenére egyben maradó, sőt egyre erősödő eurózóna. Ilyen nincs, csak a mesében. Ha Európa tartósan gyengélkedik (márpedig végtelen ideig csak akkor lesz nullkamat ha így lesz) akkor nem konvergálni kéne a kötvényhozamoknak, hanem divergálni, mert jön a szétesés. Viszont ha lesz fellendülés, akkor meg nem esni kéne a kötvényhozamoknak, hanem emelkedni. Az a verzió, ami most megy, miszerint nulla felé haladnak, és közben konvergálnak az európai kötvények egyszerűen nem létezik. Science Fiction. Sőt, inkább fantasy. 

USD=CHF

2015, Március 11 - 19:48

Nem arról írnék, hogy egy dollár nagyjából egy svájci frankot ér, hanem sokkal inkább arról, hogy a dollár erősödése pont olyan fájdalmakat fog okozni a feltörekvő világnak, mint amit nálunk a svájci frank okozott. Nem aprócska balesetről, hanem várhatóan sokéves problémákról beszélünk.

Épp úgy, ahogyan a 2000-es évek elején svájci frank hitelekből finanszírozott lakossági fogyasztás húzta fel a magyar gazdaság teljesítményét, a feltörekvő országok jelentős részében, különösen a nyersanyagtermelőknél, hasonló időszak volt 2010-tól, csak svájci frank helyett dollárban, és jellemzően nem a lakosság, hanem a vállalatok adósodtak el - egyébként a recept ugyanaz. Az egymást követő amerikai QE programok által mesterségesen alacsonyra nyomott hozamkörnyezetben bombaüzletnek tűnt a szándékosan gyengített dollárban hitelt felvenni az egyébként is növekvő gazdaságokban, és beruházni. A probléma abból adódik, hogy a hiteleket vissza is kell ám fizetni, és pont úgy, mint a svájci franknál, a hitelvisszafizetés a devizát erősíti, igen hosszantartó folyamat is lehet ez.

Az árupiacok beomlása éppen akkor gyengítette le ezeket a gazdaságokat, amikor a dollárkamatok elkezdtek emelkedni, aminek hatására a dollár erősödik. Iszonyatos kelepcébe kerültek ezek a vállalatok, és a mögöttük álló gazdaságok is: végtermékeik ára csökken, miközben adósságszolgálatuk hihetetlen mértékben megugrik, hiszen egyre drágább dollárban kell azt visszafizetni, ráadásul a kamatszint is emelkedik, 2015 elején 2-3 éves magasságokba emelkedett ezeknek a cégeknek a hozamfelára:

http://research.stlouisfed.org/fred2/series/BAMLEMHBHYCRPIEY

http://research.stlouisfed.org/fred2/series/BAMLEMCBPIOAS

Pont mint nálunk: egyszerre ugrik a kamat és az árfolyam. A magyar lakosság bevételei forintban voltak, de egyre magasabb kamatok mellett kellet volna visszafizetni az egyre drágábbá váló svájci frankot. A feltörekvőknél ugyanez a helyzet: miközben számos vállalat bevételei lírában/reálban/rubelben képződnek és ráadásul a recesszió miatt még lehet hogy csökkennek is, a dollárban fennálló adósságot kellene visszafizetni, ami egyre több rubelbe, reálba, lírába kerül. és még a kamatok is mennek felfelé...

Pontosan tudjuk mi a folytatás: növekvő rossz hitelállomány, még több hiteltörlesztés, ami tovább erősíti a dollárt, legyengülő lakossági kereslet, recesszió. Mi már átéltük, most a nemrégiben dollárban eladósodott országok jönnek.

Nem lennék most szívesen keleti nyitás :) 

Quaestor: Ez nem brókercsőd

2015, Március 10 - 07:55

Eddigi ismereteink alapján ez nem brókercsőd, hanem egy vállalatcsoport csődje. A legtöbb vállalkozás részben hitelből is finanszírozza magát, és a Quaestor azt az utat választotta, hogy nem bankhitelből, hanem főleg lakosságnak szánt kötvények kibocsátásával finanszírozza magát - de ez is a hitel egy formája. Az elmúlt években ez a kötvényállomány néhány milliárdról valószínűleg 50 milliárd fölé emelkedett. Ami pikánssá teszi a dolgot az az, hogy az MNB 2014 novemberében hagyott jóvá egy 70 milliárdos kötvényprogramot a Quaestornak. További fontos része a történetnek, hogy a Quaestor csoport ezeket a kötvényeket úgy árulta, mint likvid instrumentumot, amit az ügyfelektől kérésre vissza is vásároltak., és innentől kódolva volt a probléma.

Mivel a hitelük likvid volt, a befektetéseik meg nyilván illikvidek, ezért ugyanaz a probléma merült fel, mint 2008-ban az ingatlanalapoknál: amikor a BudaCash csődje miatt megijedt ügyfelek hirtelen sok kötvényt akartak visszaváltani (azaz hitelt kellett a Quaestornak törleszteni), akkor egy idő után nem volt likviditásuk ezt visszavásárolni, és nem tudtak fizetni. Likvidként kezelt eszközből finanszírozni illikvid befektetést mindig crashez vezet előbb vagy utóbb, a kérdés csak az időzítés. Ráadásul a kötvényállomány már olyan nagyra hízott, hogy önmagában a kamatszolgálat is iszonyatos volt, tehát a BudaCash-botrány csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami elindította a kötvénybefektetők kiáramlását, a probléma idővel amúgy is valószínűleg manifesztálódott volna.

Legjobb tudomásunk szerint itt tehát nem arról van szó, mint a Budacashnél, a Quaestor bejelentése szerint az ügyfelek brókercégnél lévő számláin lévő értékpapírok, pénz megvannak, nincs bűntény, nincs sikkasztás. A probléma a Quaestor kötvényeivel van, ami azt jelenti, hogy a vállalatcsoport jelenleg nem tudja hiteleit visszafizetni. A nagy kérdés, hogy egy csődrendezés során a Quaestor kötvényesek mikor, hogy és mennyi pénzhez jutnak, ezt valószínűleg ma Magyarországon senki sem tudja és nem is tudhatja, sem a Quaestor, sem az MNB, sem bárki más, különösen, hogy a magyarországi csődeljárások nem a legegyszerűbbek közé tartoznak a világon, ami egyébként a hazai gazdaság nagy kerékkötője is - de ez már egy másik problémakör.

USA/Ingatlan

2015, Március 9 - 14:08
Nagyon jó grafikont láttam ma, érdemes észben tartani. http://jlfmi.tumblr.com/image/112899057330 Azt mutatja, hogy HA az amerikai részvénypiac éves csúcson van ÉS a munkanélküliség eközben 6-éves mélyponton (mint most!), akkor utána mi történik. Nem olyan meglepő az eredmény: a tőzsde ezek után jellemzően nem teljesít jól. Részvényt akkor kell venni (hosszútávra) amikor recesszió van, a munkanélküliség az egekben, és sötét fellegek borítják az eget. Persze nyilván ilyenkor nem merünk, pedig jól látszik az is a grafikonból, hogy amikor többéves csúcson a munkanélküliség a piac pedig esik, akkor van jó beszállási lehetőség, és azután vannak több évre vetítve magas hozamok. Ilyenkor ugyanis jellemzően jön a jegybank, a kormányzat, meg fordul előbb-utóbb a ciklus, és helyreáll a rend, elül a pánik, megugranak a profitok, és felmennek a részvényárak. Amikor viszont már mélyen van a munkanélküliség, akkor jellemzően nem kell sokat várni arra, hogy megszorítson a jegybank, és az nem mindig kellemes. Meg idővel valamiért úgyis mindig jön egy új recesszió. USA-ban már eléggé régen tart a a fellendülés, nyilván nem most van az ideje a részvények vételének. Európában azonban más a helyzet, itt inkább úgy vélem most vagyunk a fordulóponton, kb. ott ahol USA 2011-12-ben járt... *** Másik érdekesség. Van ebben a cikkben egy olyan - egyébként önmagában meglehetősen haszontalan - statisztika, hogy Budapesten melyik kerületben keresnek lakás a nézelődők: http://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/lakaseladoknak_all_a_vilag.5.211139.html Azért mondom, hogy önmagában haszontalan, mert nyilván egy olyan kerületben ahol 5 000 lakás van, eleve kevesebben nézelődnek, mint ahol 50 000 lakás van, és ez teljesen természetes. Azonban ha leosztjuk az érdeklődők számát a  potenciálisan megvehető lakások számával akkor mindjárt érdekesebb a helyzet, mert ez megmutatja, hogy 1 lakásra mekkora kereslet irányul(hat). Megcsináltam ezt, annyit csalva, hogy a kerületek lakosságának számával osztottam (ami nyilván elég hasonló eredményt ad, mintha lakásszámmal osztottam volna). Ez véleményem szerint valóban megmutatja, hogy hova irányul a kereslet, arányosan hol van a legtöbb potenciális vevő (ami emelni fogja a jövőben az árakat). A magasabb szám nagyobb arányos érdeklődést mutat. Jól látszik a tendencia, a város belső részeire irányul igazán az érdeklődés, mind a pesti, mind a budai oldalon. Koncentrikus a hazai kereslet, Magyarországon belül fókuszban van Budapest és az agglomeráció, ezen belül az agglomerációba áramlás már megfordult és jönnek vissza Budapestre, és Budapesten belül is a belsőbb részek a népszerűek.
kerület  kereslet
5 0,50
6 0,47
1 0,41
7 0,30
9 0,24
12 0,23
13 0,18
2 0,18
8 0,15
14 0,14
11 0,12
19 0,10
20 0,09
3 0,09
22 0,08
10 0,08
15 0,08
16 0,07
4 0,07
18 0,06
23 0,06
21 0,06
17 0,05
   

Crosscurrents

2015, Március 7 - 11:11

Komoly kettősség jellemzi a világgazdaságot. Egyrészt az USA és Európa gazdaság egyre gyorsuló ütemben robog előre, a monetáris lazaság és olcsó olaj által hajtva. Európában meglepően magas is lehet az idei növekedés (vele együtt Magyarországon is), és az USA teljesítménye is jó lehet. Ugyanakkor a fejlődő országokban komoly gyengeség van és lesz is. A 2008-14 közötti időszakban jelentős (főleg dolláralapú!) hitelfelvételből , és arra épülő lakossági fogyasztásból nőttek ezek a gazdaságok, ami fenntarthatatlanná vált a dollár meginduló erősödése, és az árupiacok összeomlása miatt. Ezért zuhan recesszióba Brazília, jutott a putyini pangásba Oroszország (és várhatóan ott is marad jó sokáig), esik a dél-afrikai rand, indonéz rúpia, török líra, stb. A dollár erősödése pont olyan hatással van rájuk, mint ránk korábban a svájci franké: tartós fogyasztásvisszaesést, hitelösszehúzódást és gyenge gazdaságot hoz. 

Befektetői szempontból a legjobb helyzetben Európa van: gyorsuló növekedés, negatív kamatszint, javuló profitabilitás. Ennél jobb nem nagyon történhet egy tőzsdével, meglátjuk mire lesz elég, de az álmoskönyvek szerint komoly bikapiacnak kellene lennie. Habár nincs sok szó róla, de azért a válság éveiben egész Európában lezajlottak olyan strukturális változások, amelyek a fenntarthatóbb fejlődés irányába mutatnak. Idén pedig a gyengébb deviza és alacsony olajár is segít. A nagy kérdés a kötvénypiacot illeti. Ha igaz, amit gondolok, és Európa talpraáll, valamint ez mindenki számára nyilvánvalóvá válik, akkor a 0,3%-os német tízéves hozam nevetségesen alacsonynak fog tűnni utólag. A logikus az lenne, hogy ez emelkedjen, méghozzá akár sokat is, ha kiderül, hogy nincs örök recesszióra és nullkamatra ítéltetve a kontinens, miközben a perifériával szembeni (Magyarország is!) hozamkülönbségek csökkenjenek. Tehát évvégére egy 1,5%-os német és 2%-os spanyol hosszú hozam szerintem teljesen hihető még úgy is, hogy az EMU-ban 2-3 évig tényleg nem várható kamatemelés. Ha Európa magára talál, akkor a dollár emelkedő trendje megtörhet vele szemben (jelentős korrekcióval is akár), de ez valószínűleg csak időleges lesz, ugyanis a korábban (főleg EM felé) kiáramlott hitelek visszafizetése folyamatos dollárkeresletet fog generálni.

Az amerikai részvénypiacra már nem vagyok ennyire optimista: a dollár erősödése miatt eltűnhet a profitnövekedés, miközben a hozamszint emelkedésnek indulhat, így itt ellentétes erők hatnak. A Fed idővel kamatot emel, de úgy gondolom 2-3% fölé nem mehet, mert összeomlana a gazdaság, tehát a hozamgörbe meredeksége csökkenhet.

Könnyen előfordulhat, hogy az idei év 1997-hez vagy 1998-hoz hasonlatos lesz: alapvetően pozitív hangulatban telik el, de lesz egy évközbeni "baleset", ami valamelyik emerging országból jön, legfőbb esélyesek erre jelenleg Brazília és Oroszország, de a törököket sem zárnám ki: a hülyeség gyengeséggel párosulva meglehetősen veszélyes gyúelegy.

Kína lassulásra van ítélve, és mivel hitelmennyiség növelésével, meg fiskálisan nem nagyon akarnak stimulálni, ezért inkább az alacsonyabb kamatok és gyengébb jüan felé kell elmozdulniuk. Ez egyébként nem rossz környezet a részvényeknek (lassulás +monetáris enyhítés), ráadásul iszonyú nagy az A-részvények momentuma, így idén is folytatódhat a részvényárak emelkedése.

Magyarországon a fő kérdés a forint-alapkamat egymásra hatása: ha nagyon beerősödik a forint, akkor lehet vágás, egyébként sok értelme nincsen. Viszont ha nagyon vágnak, akkor visszagyengülhet a forint. Bonyolult. A "top pick" itt véleményem szerint továbbra is a budapesti ingatlanpiac: magas hozamok, alacsony kamatok, új építés szinte semmi, pozitív migráció: ennél jobb nincs.

 

 

 

Jön a német infláció?

2015, Március 3 - 13:51

Tudom, hogy ez most nagyon vadul hangzik, meg lehet, hogy nem is jön be, de mit mondana egy ortodox közgazdász egy olyan országról, ahol a munkanélküliségi ráta 4,9% és csökkenőben van, miközben a jegybank ezerrel stimulál, mivel a kamatszint nulla alatt van, a lakáspiacon az árak egyre gyorsabban emelkednek, ráadásul a gazdaság dupla pozitív sokkot kapott az olajárak esése, és a deviza gyengülése formájában?

Szerintem azt mondaná, hogy itt bizony el fog durranni a gazdasági növekedés, tovább csökken a munkanélküliség, és hamarosan a bérek emelkedési üteme is durván megugrik, amit követni fog a lakossági fogyasztás, és utána az árak is. Ez csak arról jutott eszembe, hogy 2015 januárjában 5,3%-kal nőtt a német kiskereskedelmi forgalom:

http://www.tradingeconomics.com/germany/retail-sales-annual

https://www.destatis.de/EN/FactsFigures/EconomicSectors/DomesticTradeAccommodationFoodServicesActivitiesTourism/RetailTrade/RetailTurnover.html

Egyébként pedig a német maginfláció (ex-food, energy oszlop) teljesen stabil, szó sincs deflációs nyomásról:

https://www.destatis.de/EN/FactsFigures/NationalEconomyEnvironment/Prices/ConsumerPriceIndices/Tables_/ConsumerPricesSpecial.html?cms_gtp=151286_list%253D1%2526151284_list%253D4%2526151280_list%253D2&https=1