Zsiday-blog

Európa feltámad?

2015, Április 29 - 18:44

Nagyon úgy tűnik, hogy a piacok kezdik elhinni a sztorit, miszerint Európa növekedése tartósan magasabb lehet. Stronger for longer...

Az európai hozamok napok óta emelkednek, a német 10-éves 0,07%-ról 0,29%-ig emelkedett, (1 hónapos csúcs), az olasz 10-éves 1,15-ös mélypontokról 1,51%-ig (2-hónapos csúcs), spanyol dettó, francia 0,37-ről 0,57%, másfél hónapos csúcs. Eközben az euró is 6-hetes csúcson a dollárhoz képest. Nem annyira meglepő maga a fejlemény, az érdekes, hogy mi válthatta ki. Egyrészt az inflációs nyomás eltűnőben van, és a banki hitelezés is egyértelműen beindult Európában, 2012 óta először emelkedik év/év alapon:

http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-04-29/euro-area-bank-lending-increases-for-first-time-since-may-2012

Ha eltűnik az Európával kapcsolatos deflációs félelem, ha kiderül, hogy mégsem a japán utat követjük, akkor jelentős átárazódás lehet több eszközben, különösen a kötvényekben. A mai reakció alapján lehet, hogy ez elsőre megijeszti a részvénypiacokat (ma a hozamemelkedésekkel párhuzamosan nagyot zuttyantak az európai tőzsdék), de ez alapvetően jó hír. Európa talpraállása pozitívum a részvényeknek is. 

Egyébként az euró talpraállása régiónk devizáival szemben is látszik, ezért is gyengécske a napokban a forint. Valószínűleg a következő hetek legmeghatározóbb tényezője az lesz, hogy az Európával kapcsolatban kiépült világkép (ami eddig kb. az volt, hogy EU=Japán, kamatok örökké nullán, pénznyomtatás a végtelenségig) meg tud-e változni, hihetővé válike az, hogy az európai egy főre jutó GDP kb ugyanannyival tud trendszerűen nőni, mint az USA-ban (2008 előtt ez így volt, a válság után vált szét a két régió)., és nem maradunk a deflációs csapdában. A jelek egyelőre jók, kérdés, hogy ez mennyire válik trendszerűvé... 

 

USA: most még nem lesz kamatemelés

2015, Április 26 - 10:30
Úgy tűnik, hogy az amerikai gazdaság rosszabbul teljesít, ugyanis a dollár hirtelen erősödése, meg a tavalyihoz hasonló rossz időjárás együttesen oda vezettek, hogy az első negyedévben alig nőtt. https://www.frbatlanta.org/cqer/researchcq/gdpnow.cfm Ennek hatására a várt kamatemelés időpontja is egyre hátrébb tolódik. Míg tavaly (2014) év végén az egy évvel későbbi, tehát 2015 decemberi kamatszintre a piac várakozása (Fed Fund futures) 0,6% volt, mostmár csak 0,33%, tehát alig valamicske kamatemelést tartanak elképzelhetőnek. És ez reális is, mivel az olajáresés miatt inflációs nyomás sincs, valamint a bérdinamika is gyengécske ( https://research.stlouisfed.org/fred2/series/CES0500000003 ). Így aztán a Fed várhatóan még jó ideig nem kell, hogy emeljen, amúgy sem nagyon sietnek, inkább az óvatosság jellemzi őket. A dollárbika emiatt el is kezdett ereszteni, hiszen ha nincs kamatemelés (egyelőre!), akkor lehet, hogy túlzásba vitték a bikafuttatást. A brit font hathetes csúcsra erősödott a dollárral szemben, a jen is erősködni próbál, és az euró is próbálkozik. Könnyen lehet, hogy a dollárban nagyobb korrekció lesz - bár erre nem tenném fel a házat. Ezzel párhuzamosan az olaj is életjeleket mutat, úgy tűnik, hogy aljat épített (klasszikus duplaalj formácionak néz ki), úgyhogy eddig teljesen jól követi a már korábban többször emlegetett 1985-86-os mintát: http://ftalphaville.ft.com/2015/01/21/2095432/re-re-visiting-the-1986-oil-crash/ Ha a múltat követjük továbbra is, akkor szépen felkúszhat az ár 70-80 dollár környékére a következő hónapokban. Egyelőre tehát korrigálni látszik a dollár, de pont a korrekció, és az (ezzel párhuzamosan zajló) olajárak visszaépülése ágyazhat meg a későbbi, gyorsabb kamatemeléseknek, ugyanis jövő első negyedévben már világszerte pozitív bázishatások lesznek, az energiaárak is felfelé fogják nyomni az inflációt, és - hacsak a nagy gazdaságok váratlanul lejtőre nem kerülnek - az ismét 2% fölé ugró infláció miatt elkerülhetetlen lehet az amerikai kamatemelés, amivel újraindulhat majd a dollárerő is. A kötvénybuborék napjai pedig meg vannak számlálva, ugyanis most minden világok legjobbikában vannak: zéró infláció, nem túl erős növekedés, pénznyomtatás ezerrel világszerte - ennél jobb már nem lesz. Egy év múlva ilyenkor már lesz infláció, valószínűleg lesz USA-ban és Európában is kellemes gazdasági növekedés is, és az ECB is abbahagyhatja a nyomtatást, a Fed pedig kamatemelésbe válthat.    

A hosszú ciklus

2015, Április 23 - 07:27

Egyik barátom megjegyezte, hogy nem gondolta volna, hogy még az ő életében lesz ilyen hosszantartó, komolyabb korrekció nélküli tőzsdei fellendülés. Nyilvánvalóan a legnagyobb piacra, Amerikára értette ezt, hiszen ott lényegében a 2009 tavaszi mélypontok óta, tehát 6 éve zajlik a felívelés. Ugyanakkor ez nem igaz globálisan, hiszen pl. Európában a számtalan gazdaságpolitikai hiba eredményeképpen komoly összeomlás volt 2011-12-ben, a feltörekvő piacok csak árnyékai egykori önmaguknak, és Japán útja sem volt olyan egyszerű. A korrekciómentes fellendülés tehát egyrészt csak részleges igazság, másrészt viszont van egy nagyon fontos oka, ami miatt a jelenlegi gazdasági erősödő szakasz a korábbiaknál valóban sokkal hosszantartóbb lehet.

A  2008-9-es összeomlás rendkívüli volt abban az értelemben, hogy nem a kapitalizmus második világháború után megszokott "sima" recessziója következett be, hanem egy hitelciklus végét (?) jelző hitelösszhúzódásos, mérlegkiigazításos recesszió, amikor a magánszektor szereplői egymáson átgázolva kezdték megpróbálni lecsökkenteni a hitelállományukat. Ennek következtében igen erős deflációs-depressziós hatások bontakoztak ki a gazdaságban, amelyet még a jegybankok korábban elképzelhetetlen politikája sem tudott teljes mértékben ellensúlyozni. Így ki tudott alakulni egy olyan egyensúly, ahol a nagyon alacsony nominális kamatok ellenére nincs túlfűtöttség, a gazdaság szép lassan stabilizálódik/erősödik, nem alakul ki inflációs nyomás, a vállalati profitok pedig nagyon magas szintre emelkednek. Ez volt az elmúlt évek tőzsdei boom-jának alapja, de vajon meddig tartható ez fenn?

Mivel a gazdaság fellendülése, a munkaerőpiac helyreállása a szokásosnál jóval lassabban megy amiatt, hogy itt nem egy ciklikus recesszióról, hanem egy generációnként egyszeri hitelpiaci összeomlásról volt szó, ezért a fellendülés igen sokáig tarthat, lassan jelentkeznek azok a körülmények, amelyek a jegybankokat a fék behúzására ösztönöznék. Ráadásul extrém módon félnek is attól, hogy elkövetik a hírhedt "1937-es" hibát, amikor túl korán szigorított a gazdaságpolitika, és ismét visszalökte recesszióba a Nagy Válság után az Államokat.  Mindebből az következik, hogy most minden jegybank nagyon óvatosan fog lépni. 

Instabil egyensúlyban van az amerikai gazdaság (és több más is). Mindaddig, amíg viszonylag alacsonyak a kamatok, simán el tud működni, gyarapodni is tud, mert az alacsony kamatszint mellett a mégoly magas adósság is fenntartható, hiszen kevés kamatot kell rá fizetni. Eljön azonban az a pont, amikor hirtelen túl magasság válik a kamatszint, és akkor teljesen váratlanul újrajátszódhat 2008-9. Nem tudjuk, hogy ez a kamatszint hol van. Valószínűleg jóval alacsonyabban, mint korábbi cikluscsúcsoknál, talán USA-ban 3-5% között, Európában kicsit lejjebb. Az a véleményem, hogy amíg a jegybankok nem emelik e fölé a szint fölé a kamatokat, addig a fejlett országok gazdasági fellendülése fenntartható. Mivel Európa még nagyon messze van attól, hogy emeljen (bár meggyőződésem hogy jövő ilyenkor a Bundesbank már inflációt kiabálva fogja verni az asztalt), az amerikaiak pedig elsőre 2-2,5% fölé szerintem nem mennek, ezért nagy gazdasági problémákat a fejlettek részéről nem látok a következő 2 évben - ellentétben a fejlődőkkel, ahol egyre sűrűsödnek a fellegek, és a piacokat sokkolhatják is egyes fejlődő országok problémái.

Tehát miközben a fejlett világ gazdasága szerintem továbbra is stabil lesz, a tőzsdéiben sem lesz egyelőre olyan esés, mint a 2008-as, de akár hirtelen korrekciók bármikor előfordulhatnak...  

***

Bónusz:

http://www.reuters.com/article/2015/04/21/us-investing-gross-tweet-idUSKBN0NC1OS20150421

"Bill Gross tweets: German 10-year bunds 'the short of a lifetime"

Én is azt gondolom, hogy hirtelen, nagy mozgás lehet bennük, amely az idei év nagy sztorija lehet, de kicsit zavar, hogy most a Gross bemondásra azonnal meg is indult egy gyors hozamemelkedés. Tartok tőle, hogy ez még nem az igazi mozgás...

Wizzair vs. Malév

2015, Április 21 - 15:27

Amikor végre bezárták az évente sokmilliárd forint közpénzt elnyelő nemzeti légitársaságot, akkor folyamatosan ment a parázás, hogy micsoda kiesés éri a Budapest Airport-ot, nem lesz elég utas, kártalanítani kell majd őket emiatt, satöbbi. A Malév csődje után persze volt egy visszaesés - amiben azért a 2012-es hazai és európai recesszió is benne volt - de 2014-ben már rekordszámú utas volt, méghozzá úgy, hogy ehhez nem kellett halomnyi közpénzt elkölteni minden évben:

http://www.bud.hu/english/business-and-partners/aviation/facts_and_figures/traffic-statistics-2014-14321.html

és 2015 még sokkal jobbnak ígérkezik:

http://www.bud.hu/english/business-and-partners/aviation/facts_and_figures/traffic-statistics-2015-16896.html

win-win. Egyébként Magyarország rákfenéje a gigantikus állami szerepvállalás és pénzpocséklás, amire a Malév kiváló példa volt, de lenne még kismillió vadhajtás, amit le kéne nyesni. Érdemes megnézni hogy áll össze az amerikai és a magyar költségvetés szerkezete:

http://www.usgovernmentspending.com/piechart_2015_US_total

 http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20140403-a-gazdasag-teljesitmenye-2010-2014-kozott.html

Az állampolgárai pénzéből egyébként is sokkal kevesebbet elszedő amerikai állam önmagára, saját fenntartására a magyarhoz képest alig költ, mégis valószínűleg jobb szolgáltatást nyújt mint a magyar. A hazai költségvetést igazándiból teljesen újra kellene tervezni zéró bázisról, mert a kisebb állam mindenki érdeke, már csak azért is mert kisebb állam = kevesebb ellopható pénz...

...és ha már repülés, a hazai lakossági fogyasztás fellendülésének újabb csalhatatlan jele: járatot indít októbertől Tenerifére a Wizzair. Nem mást jelent ez, mint hogy a lakosság egyre nagyobb részénél képződik olyan többlet, amelyet téli nyaralásra fordíthat. Ez is megerősíti, hogy a 2013 elején elkezdődött fellendülés (lakossági fogyasztási boom) stabil alapokon áll, amit jól jelez egyébkén a kisker-forgalom, a lakáspiac, az autópiac éledezése is...

...és a legújabb adócsökkentések még adnak is egy lökést. Ahogy korábban többször írtam, a gazdasági növekedés és az alacsony kamatok miatti állami kamatkiadás-csökkenés miatt nő a költségvetés mozgástere (magyarul több a pénz), amelyet - ahogy azt várni is lehetett - az állam stimulusra költ, amitől ugye még erősebb lesz a növekedés, tovább nő a bevétel, csökkenhetne a hiány, de ehelyett valószínűleg ezt is további növekedésösztönzésre fordítja a kormányzat, így gyakorlatilag egy önfenntartó, önerősítő lakossági fogyasztáson alapuló fellendülést láthatunk. Tekintve, hogy az előtte lévő fogyasztás-zsugor/gazdasági depresszió hét évig tartott, ennek még tág tere van, sokáig eltarthat, különösen ha a kamatszintünk alacsony marad, mert az minden évben önmagában soktízmilliárd forintos mozgásteret jelent a költségvetésnek, és ezen kívül is kihúznak mindig valami újabb ötletet a kalapból (rezsicsökkentés, forintosítás, adócsökkentés, stb.). Így alakulnak ki egyébként az önerősítő fellendülések: az elején még nem is lehet látni milyen sokáig tart, és milyen erős lesz. Az érdekes mindig az bennük, hogy maga a fellendülés kezdeti ténye lassan megfordítja a hangulatot, amely segíti a fellendülést, bátrabban költenek az emberek, amely a növekvő adókon keresztül többletforrásokat teremt, amely tovább erősíti a fellendülést - most is ez zajlik:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/varga_szja-csokkentest_jelentett_be.1.212955.html

Summa summárum: 2015-16 még mindig jó növekedésűnek ígérkezik, aztán majd meglátjuk. Mivel a költségvetés rendben van, ezért ha nagy baj lenne, akkor deficit-növeléssel is simán lehet majd stimulálni ha esetleg kéne 2017-ben, és akár így, akár úgy, de mindenképpen fognak is, hiszen a választás előtti utolsó évben politikailag kötelező*. Így aztán igazándiból 2018-ig nem nagyon látszik, hogy mi törné meg a hazai növekedést.

*Azt az ostobaságot, hogy a ciklus legelején ellőjük a puskaporunkat, aztán kénytelen-kelletlen a ciklus vége felé kell szenvedni meg megszorítani, csak a teljesen elképesztő 2002-es kormányzat tudta előadni, máig sem értem, hogy mi volt az elképzelés

Magyar, lengyel: két jóbarát

2015, Április 20 - 17:28

A lengyel zloty közel 4-éves csúcsra erősödött, és ezzel párhuzamosan a magyar forint is 300 alá ment az euróval szemben. A múlt hetet leszámítva utoljára 2013 végén volt ilyen erős a hazai fizetőeszköz. Mindennek az oka pedig nem a kormány hozzáértése vagy hozzá nem értése, és a piacokat nem érdekli se a Quaestor-kártalanítás, sem az egymást érő korrupciógyanús botrányok. A legfőbb vezérmotívum továbbra is a nullkamat környezet, és az EKB pénznyomtatási programja, minden más csak mellékszál. 

Abban a világban, ahol a német államkötvények közül a 7-8 év alattiak hozama negatív, ahol a portugál 2-éves kötvény hozama 0,15% és ahol a pár éve még mentőcsomagra szorult írek 10 évre éves 0,7%-os hozam mellett tudnak bevonni pénzt, ott egész Kelet-Közép-Európa egy főnyeremény. A makroszámok rendben, a növekedés jó, és még valami hozamot is fizetnek, ami a jelenlegi hozamsivatagban valóságos kincs, még akkor is, ha csak 1-2-3%-ról beszélünk. Egyáltalán nem valamiféle baleset, hogy erősödik a forint vagy a zloty. Inkább az a meglepő, hogy még csak ennyit erősödtek. Az európa jegybanki ortodoxia feladása, és a szándékolt euró-leértékelés valamint pénznyomtatás teljesen új helyzetet teremtett a régiós devizák számára is. Könnyen lehet, hogy még nagyon jelentős kamatvágások ellenére sem gyengülne a forint, pedig a gazdaságpolitikusaink egyértelműen gyengébb forintot szeretnének...

Az év első két-három negyedévében tehát felértékelődési nyomás alatt lehet a forint, ám az év vége felé, vagy jövő év elején - amennyiben kiderül hogy tényleg van infláció és visszatért a növekedés Európába - hirtelen nagy visszarendeződés lehet a hozamokban Európa-szerte, és Magyarországon is. Akkor lesz igazán érdekes majd, hogy mit csinál a jegybank. Addig is valószínűleg további kamatvágásokkal próbálja megállítani a forinterősödést.  

 

Tavasz

2015, Április 18 - 08:29

Miközben Európa-szerte kitört a tavasz, és nem csak a természetben tombol az újjászületés, hanem a gazdaságban is, egy hirtelen áprilisi vihar látszik kerekedni. Görög barátaink fejjel mennek a falnak, és az európai döntéshozók láthatóan eléggé belefáradtak már a Varoufakis-féle tárgyalástechnikába, és nem fognak nagyon meglepődni ha a görögök becsődölnek vagy azon sem, ha kilépnek az eurózónából. A görögök követelései értelmetlenek (GDP-növekedéshez kötött kamatozást ui. a nagy recesszió ELŐTT kellett volna bevezetniük nem most, amikor már pont abban érdekeltek, amít amúgy is megkaptak: az alacsony nominális kamatszintben), érthetetlenek, és ahogy elnézem inkonzisztenesek is. Szeretnének egyszerre megfelelni a választói akaratnak is, meg bennmaradni az EU-ban. Habár úgy tűnik, hogy lenne találkozási pont, valahogy mégsem tudják megragadni ezt. Persze lehet, hogy az egész csak a görög stratégia része, de egyre gyanúsabb, hogy addig okoskodnak, amíg kipottyantják magukat az Únióból. Az ezzel kapcsolatos félelmek pedig elkezdtek megnyilvánulni a piacokon: olasz, spanyol hozamok fel, részvényárak le. Könnyen lehet, hogy az Odüsszeia hetvenkettedik része fogja kiváltani az európai részvénypiaci korrekciót, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy az európai felívelés gazdaságilag töretlen marad. Az alacsony olajárak, a gyenge euró, a QE-által mélybe nyomott kamatok mellett nagyon erős fellendülés látszik a banki hitelkiáramlásban is, és ez azt jelenti, hogy idén akár egészen meglepően magas európai növekedés is lehetséges. Ráadásul az esetleges görög kilépés sem okozna rövid távú sokknál többet. Gyors, akár mély korrekció is jöhet tehát európai részvényekben, de úgy vélem, hogy az idei évben töretlen marad a bika.

A másik izgalom Kínában van: a lakosság átállt a lakásspekulációról a részvényspekulációra, és elképesztő pénzek áramlanak a tőzsdére, amely hatalmas áremelkedést váltott ki. Az elmúlt hetekben már annyi új értékpapírszámlát nyitottak, mint 2007-ben (az előző piaci csúcs: mindenki emlékszik még a Shanghai Expresszre), ez tehát figyelmeztető jel, hogy a lakossági vásárlás a mánia-fázisba érkezett, és itt is könnyen lehet mély korrekció, de 2007-ben sem a sok új számlanyitás (2007 tavasz) jelezte a csúcsot, hanem azután volt egy még újabb felívelés, amikor már sem a piaci momentum, sem a beáramló friss pénz nem támogatta ezt az emelkedést, tehát borzasztó sok divergencia volt (2007 nyár-ősz). Ha most is hasonló lesz a helyzet, akkor a valamikor bekövetkező korrekció után valószínűleg számíthatunk még új csúcsokra - de tény, hogy a helyzet kezd forrósodni.

Magyarország: itt úgy tűnik visszatért a Kádár-korszak, a gondoskodó állam mindenkit mindenből kiment, függetlenül attól, hogy ez jogszerű, társadalmilag hasznos és milyen hosszútávú hatásai lesznek. Azonban egy megindult fellendülés idején még az ilyen ostobaságokkal sem lehet megtörni a növekedést: a hét szűk esztendő után tart a hét "bő" esztendő - a felelőtlen tettek gyümölcsét sajnos majd hosszabb távon fogjuk leszüretelni. Ugyanakkor a hitelpiacunk még mindig zsugorodik, és ahogy egy évvel ezelőtt írtam róla, célszerű lehet kiterjeszteni valamiképp az ingatlanpiacra is az MNB NHP programját - most történtek ezzel kapcsolatban célzások. Ráadásul - nem meglepő módon - az állami tulajdonú bankrendszer erős versenyt fog támasztani az újonnan forintosított hitelek piacán (lásd az MKB mindenhol fellelhető hirdetéseit) és az alacsonyabb kamatok révén megmaradó elkölthető lakossági jövedelmek részben a fogyasztást fogják erősíteni. A jegybanki és kormányzati intézkedések hatására tehát 2015-16 is erős év lehet még a magyar gazdaságban.

A fenti forgatókönyv mellett persze az infláció is vissza fog térni: az EU-ban is jól látszik ( http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Euro_area_annual_inflation_and_its_main_components_(%25),_2015,_March_2014_and_October_2014-_March_2015-p_rev2.png ) hogy a szolgáltatásárak inflációja viszonylag stabil, és jövőre már nem lefelé hanem valószínűleg felfelé tolják az árindexet a nyersanyagok, úgyhogy hirtelen könnyen ismét 2%-os infláció környékén találhatjuk magunkat, akkor pedig az európai QE-nek lőttek. Az európai deal nagyjából az lehetett, hogy a németek azt mondták, "rendben, csináljátok ezt a QE-t, ha már mindenki annyira követeli, bár mi igazán rühelljük, de ha az inflációnak az első, legapróbb csírája megjelenik, azonnal abbahagyjátok". Szerintem ez 2015 végén-2016 elején megtörténik, így minden fogadkozás ellenére sem fogják 2016 szeptemberéig csinálni a QE-programot az európaiak - ez pedig majd a kötvényhozamok hirtelen megugrását okozza.   

És ha már tavasz, most volt a Titanic Fimfesztiválon ez a film: http://www.imdb.com/title/tt3395184/?ref_=nv_sr_1

Ha valakinek tetszett az Alien meg a Before Sunrise (bár ez a metszet nem lehet túl nagy), annak ez a film is tetszeni fog :)

Tél

2015, Április 10 - 15:25

Vannak olyan időszakok egy befektető karrierje során, amikor egy hullámhosszra kerül a piaccal. Ilyenkor minden magától értetődőnek tűnik, átlátjuk az összefügéseket, értjük hogy mi miért történjük, és gyakran egészen pontosan előre tudjuk jelezni a jövőbeli trendeket. Kiváló érzés ez, de nem tart örökké. Pillanatok alatt kerülhet át az ember abba a fázisba, amikor összezavarodik a rend, érthetetlenek az események, úgy tűnik számunkra, hogy a piac meghülyült, kiesünk a harmóniából, és halmozzuk a veszteségeket. Sajnos bármennyire is kellemes az előző, mindig követi az utóbbi fázis. Én abban a szerencsés helyzetben voltam az elmúlt egy évben, hogy meglehetősen egy hullámhosszon mozogtam a piacokkal, és elég jól láttam, hogy mi miért történik, és mi fog történni. Ennek köszönhetően magas hozamokat tudtam elérni, ám tisztában vagyok azzal, hogy ez az állapot nem tart és nem is tarthat örökké. A 'hot hand" fázist követi a "cold hand". Őszintén remélem hogy ez csak jó sokára fog bekövetkezni esetemben, de erre semmi garancia nincsen. Egyébként (kötelező olvasmány!) Jack Schwager valamelyik Market Wizards könyvében van leírva, hogy egy csávó úgy kereskedett, hogy ismert egy csomó más befektetőt, és mindig csak azokkal beszélt akik "hot trader"-ek voltak az adott pillanatban, akik éppen szinkronban voltak a piaccal, és akik emiatt jól látták a helyzetet. Ha kellően sok tehetséges barátja van az embernek ezt is lehet csinálni, de azért ez ritkaság...

A legfontosabb, hogy amikor kiesik (előbb-utóbb elkerülhetetlenül) a helyes ritmusból az ember, akkor próbáljon meg minél kevesebbet bukni, ne erőltesse, ami nem megy, használja ki az időt tanulásra, és a tapasztalatokra építkezve, próbáljon javítani befektetési technikáján, így még hasznossá is válhat a kis jégkorszak. Minden befektetési stratégiának vannak nehezebb, veszteséget hozó időszakai, de ha a kockázatokat ésszerűen kezeljük, akkor ez nem feltétlenül vezet komoly problémákhoz.

A lényeg az, hogy előbb-utóbb:

https://www.youtube.com/watch?v=5Y6TqxLmxIo

BEVA vagy nem BEVA az itt a kérdés?

2015, Április 1 - 11:18

Óriási a káosz a fejekben a BEVA Quaestor kötvényekre vonatkozó kártalanításával kapcsolatban, ezért érdemes leszögezni a leglényegesebbeket.

Az Alap akkor kártalanít, ha az értékpapírcégnél lévő pénzünk vagy értékpapírunk eltűnik:

www.bva.hu

"A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra."

Tehát ha veszek MOL részvényt 30000-n, és leesik 8000-re vagy akár 0-ra az ára, akkor a BEVA nem kártalanít  (szép is lenne). Ugyanígy, ha veszek Quaestor kötvényt és annak értéke a kibocsátó csődje miatt leesik nullára, nem kártalanít. Nem arra van a BEVA, hogy az értékpapírbefektetés kockázatát kivédje, hanem arra, hogy az értékpapír eltűnése-ellopása miatti problémát kezelje. Magyarul, az teljesen egyértelmű, hogy a "valódi" Quaestor kötvényekre nem terjed ki a BEVA hatálya, ez nem is kérdéses.

A jogi dilemma arra vonatkozik, hogy az ún. "fiktív kötvényekre" kiterjed-e?

Itt is lehet érvelni pro és kontra. Mivel nem vagyok értékpapírjogász így csak néhány egyszerű érv. A kártérítés melletti fő érv ez, hogy a befektetők nem kötvényt kaptak, hanem a brókercég csak átvette a pénzüket, tehát nekik pénzzel tartozik a brókercég, ami nincs meg, tehát kiterjed rá a BEVA. 

Ugyanakkor a befektető szándékolt jogviszonya nyilván kötvényvásárlás volt, akkor is ha nem kapta meg a kötvényét, ami amellett érv, hogy nem jár a BEVA kártérítés. Ráadásul a Tpt. 217/4. paragrafusa alapján "A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.". Tehát a Quaestornál lévő BIZTOSÍTOTT követelésekre vonatkozik a BEVA. Ám mivel ezek a befizetések fiktív bizonylatok alapján lettek (???) lekönyvelve (vagy nem, ki tudja), ezért erről az állományról nem is tudott senki, ergo nem is fizetett rá a Quaestort BEVA-díjat, tehát nem is biztosított az állomány. Ezek alapján nem jár BEVA kártérítés.

Jól látszik, hogy mindkét oldal mellett lehet érveket felhozni, ám az kissé fura helyzet lenne, ha a valódi kötvényekre nem járna, a fiktívekre meg járna a kártérítés, lehet érezni, hogy ez elég torz megoldás.

A kérdésről lehet és kell is vitatkozni, de egy biztos: a helyzet nem egyértelmű, komoly jogi érvek ütköztetésére lenne szükség az ex catedra kijelentések helyett. Nyilván a politikailag "legegyszerűbb megoldás", ha fizet a BEVA, mint a katonatiszt...