Zsiday-blog

A galaxis őrzői

2015, Május 29 - 11:22

Azt mondja a jegybankelnök, hogy: "Mi leszünk a stabilizátorok, az őrzők, megóvjuk az országot a külső és belső támadásoktól."

http://www.portfolio.hu/gazdasag/matolcsy_mi_leszunk_a_stabilizatorok_az_orzok.3.214790.html

Úgy látom a fenti cikkből is, hogy nem egyértelmű, hogy ez mire utal, pedig szerintem teljesen az. A 90-es, 2000-es évek jegybanki gyakorlatának vége. A csak a kamatszinttel/inflációval foglalkozó jegybank nem létezik többé, és nem csak itthon, hanem világszerte. A jegybankok - a kormányzatok kinyújtott kezeként, azokkal kooperálva és azoktól egyre kevésbé függetlenül - akítvan résztvesznek a gazdaságpolitika kialakításában. Akit érdekel, ez hogy néz ki, az tanulmányozhatja az 50-es, 60-as évek amerikai jegybanki működését, de az MNB utalásai is elég egyértelműek: a jegybanknak világos céljai vannak azzal kapcsolatban, hogy mekkora GDP-növekedés, mekkora beruházási ráta, mekkora hitelbővülés a kívánatos, mekkora legyen a banki kamatmarzs, profitabilitás és kockázatvállalás. Amennyiben ezek a változók nem felelnek meg az MNB céljainak, akkor lépni fognak. Ha nem hiteleznek a bankok, akkor kitalálják az NHP-t, de ha (szerintük) túl sok lesz a hitelezés, akkor meg valami mást ötlenek ki majd, hogy ezt visszafogják. A banki kamatmarzsokat az MNB alacsonyan fogja tartani, egyrészt az állami bankok (takarékok, mkb, budapest) másrészt ha kell szabályozások segítségével. Úgy vélem, hogy nagyon naivnak kell lennie annak a bankvezetőnek, aki azt gondolja, hogy visszatérhetünk a 2000-es évek elejének gyengén szabályozott piacához, és annak a korszaknak a nyereségességéhez. Az MNB mindenbe bele fog szólni: ha kell maximum és minimum kamatokat szab meg á lá Regulation Q ( http://en.wikipedia.org/wiki/Regulation_Q ).

Sőt, a jegybank aktívan beavatkozhat a devizapiacon bármely irányba, az állampapírpiacon felléphet szereplőként, ha nem tetszenek neki a makorfolyamatok. Meg is fogja tenni, ha úgy érzi, szükséges.

Mi lesz ennek az eredménye? A bankok számára az, hogy profitabilitásuk alacsony lesz, 7-10% közötti ROE-nél magasabb elérése nehéz lesz, illetve az, hogy sokkal jobban meg lesz kötve a kezük. A lakosság és vállalatok számára az, hogy a jegybank fogja helyettük eldönteni, hogy mekkora hitelállománybővülés a kívánatos, és így időnként meglepően könnyű, máskor meglepően nehéz hitelfelvételi lehetőségekkel találkozhatnak az üzleti ciklus változása során. A galaxis őrzői a monetáris változók minden rezdülését figyelni fogják, és ha bármi nem tetszik nekik, beavatkoznak. Szabályozással, nyomásgyakorlással, rendeletekkel, törvényekkel, sőt ha kell, alkotmánymódosítással is.

Tényleg támogatjuk a turizmust?

2015, Május 20 - 12:28

Régi barátom és munkatársam, Pálfi Balázs megszállott. Imádja a flippereket, és fejébe vette, hogy létrehoz egy olyan, Európában egyedülálló helyet, ahol az 1900-as évek elejétől képviseltetve van egy csomó flipper, és elődeik. Szerette volna, ha mások is láthatják ezt a világot, és ennek érdekében páratlan gyűjteményt hozott létre. A kontinens minden tájáról beszerzett  régi gépeket, saját pénzén feljavíttatta őket, saját pénzéből megvett pincehelyiségben elhelyezte, egyetlen fillér EU-s támogatás vagy bármilyen állami pénz nélkül. Saját pénzéből, saját gyönyörűségére. Majd végtelen munkával kijárta, hogy ezt a tényleg különleges gyűjteményt az EMMI muzeális intézménynek minősítse. Hamarosan a turisták is felfedezték, volt, hogy a tripadvisor budapesti ranglistáján az első volt a Flippermúzeum! Az idelátogató külföldiek is csodálkozva látták ezt az Európa-szerte kivételes gyűjteményt. Eközben Balázs mindezen semmit sem keresett. Beleölt egy csomó pénzt és munkaórát, és tudom, hogy azzal is nagyon elégedett lett volna ha (és most ezt nem gerendaikárolyi értelemben mondom) nullszaldón elketyeg az egész. De az ostoba bürokraták rászálltak, és bezáratják a helyet, amely a hazai turisztikán valószínűleg többet dobott, mint egy egymilliárdos szélbe szórt támogatás.

Eközben olvasom, hogy dől a pénz a turizmusba:

http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/csepreghy_217_milliardnyi_eu-penzt_kap_a_magyar_turizmus.3.214353.html

Fontos cél, hogy fellendüljön az idegenforgalom, és jó is hogy támogatja az állam. Már ha támogatná. A valódi turisztikai vonzerő ugyanis legritkább esetben állami pénzosztással jön létre. A mára rendkívül fontossá vált romkocsma-szubkultúra sem állami pénzekből jött létre, és a legtöbb újításba, fejlesztésbe azzal tudna segíteni az állam, ha legalább nem akadályozná. De akadályozza:

http://444.hu/2015/05/20/kulfoldre-kenyszeriti-a-hulye-magyar-szabalyozas-a-flippermuzeumot/

Nagyon szomorú ez az egész. Jön egy ember, csinál valamit, amit szeret, ráadásul még ő költ rá egy csomót, használ az országnak, de a bürokrácia bedarálja. Nyilván nem ő az első eset idehaza és nem is az utolsó, de hiába bármennyi EU-s pénz és állami álom, ha arra nem vagyunk képesek, hogy a hazai kreativitásnak és vállalkozó szellemnek teret engedjünk, akkor soha nem fogunk tudni felzárkózni Európához. Legalább a ne árts elvét értse meg a magyar állam, ha már segíteni nem akar...  

Japánok, görögök, kötvényesek

2015, Május 18 - 23:35

Egészen elképesztő, amit a japán jegybank művel. Mivel közbeiktatják az állami nyugdíjalapot így nem lóg ki annyira a lóláb, de valójában amit csinálnak az nem más, mint, hogy frissen nyomtatott jenből japán és nemzetközi részvényeket vesznek nagy tételben. Ha jegybank lennék én is ezt csinálnám, semmiért adnak valamit, a világ legjobb üzlete. Arról van szó, hogy a japán jegybank jent nyomtat, és abból elsősorban japán állampapírokat vesz, de mivel a japán óriásnyugdíjalap meg mindeközben elhatározta hogy lecsökkenti a kötvények arányát (magyarul odaadja a japán jegybanknak, aki friss jent ad érte) és megemeli a részvényekét (elkölti az így megkapott friss jenbankókat), így valójában tényleg az történik, hogy a friss, ropogós jen részvénnyé alakul. Nyilván ez a fő oka annak, hogy így szárnyal a japán tőzsde, de a másik következménye is érdekes. Hiába nagyon olcsó már a japán jen (évtizedek óta nem volt ennyire alulértékelt a különböző reáleffektív árfolyamindexek alapján) mégis leértékelődési nyomás alatt van, ugyanis a frissen nyomtatott jent a nyugdíjalap (meg gondolom az őt követő japán biztosítók és egyéb magán meg kvázi-állami portfoliók is) devizára váltja és külföldi eszközt vesznek belőle. Nemzetgazdasági szinten ez a helyes döntés Japán szempontjából. Ha minden jól csinálnak, és mondjuk 5-6 évig még tudják folytatni a jelenlegi ütemben, akkor gyakorlatilag eltűnik az államadósságuk (mivel mind a jegybanknál lesz, aki azt majd egy tollvonással eltörli), és lesz helyette egy csomó értékes külföldi eszközük, amiből az elöregedő társadalom meg tud élni majd. Zseniális. A jelen szempontjából azonban inkább a jen helyzete érdekes. Senki sem shortolja szívesen - én sem, mert nagyon olcsó - de láthatóan iszonyú eladási nyomás alatt van, tehát simán gyengülhet még akár nagyot is...

A másik fondorlatos népség a görög. Leleményes Odüsszeusz utódai jól elkapták Európa tökét, miközben az európaiak azt hiszik ők vannak nyeregben. Miközben Varufakisz úgy húzza-halasztja a tárgyalásokat, hogy ahhoz képest egy jó alföldi rétestésztanyújtás semmiség lenne, mindenki azt hiszi, hogy a görögök vannak bajban. Pedig nem. Ugyanis a görög bankrendszerből kiáramló pénzek miatt az EKB folyamatosan emeli a görög jegybank által nyújtható hitelkeret nagyságát (ELA - Emergency Liquidity Assistance*), és miközben a politikusok verik magukat, hogy ők bizony egy fillér hitelt sem adnak a görögöknek, amíg nem teljesítenek, addig az EKB közvetett módon bár de milliárdszámra növeli a hitelállományt és ha kiesnek az euróövezetből a görögök, a teljes ELA is európai adóssággá fog átalakulni - ezt persze senki sem szeretné. Azaz ahogy nő az ELA, úgy lesz majd egyre nehezebb leállítani, mert túl sok lesz Európa kitettsége. Már most is az, de mivel láthatóan az EKB nem meri felvállalni a görögök bedöntésének ódiumát, ezért lépésről lépésre egyre több ELA-t engedélyez. A görögök pedig tudják a régi igazságot: Ha ezer dollárral tartozol a banknak és nem tudsz fizetni, akkor bajban vagy, de ha egymilliárddal tartozol és nem tudsz fizetni, akkor a bank van bajban. Summa summárum az adósság olyan nagy már most is és napról napra nagyobbra nő, hogy a görögöket végül mégsem lesz ildomos veszni hagyni. Gondolom Varufakisz, a nagy tárgyalómester pont erre játszik. már az elején látszott, írtam is róla, hogy itt komoly Odüsszeia készül, az európai bürokraták könnyen elvesznek majd a görög szigetvilágban. Egyébként meg a nagy taktikázás mellett ostobák is a görögök, mert a bizonytalansággal meg is ölték az éppen csírájába szökkenni látszó növekedést, és mennek vissza recesszióba. Szóval lehet hogy ez egy olyan klasszikus párbaj lesz, ahol az egyik szíven döfi a másikat, miközben a másik hasba lövi az egyiket. Vagy valami hasonló képzavar...

Ami még mindig izgalmas, és az egész világ tőkepiacait továbbra is vezényli: államkötvények. A legérdekesebb, hogy a viszonylag "soft", már-már recessziógyanús adatok ellenére a kötvényhozamok nem lefelé, hanem felfelé mennek mind USA-ban, mind Angliában, és Európában is. Úgy tűnik, hogy az eljövendő gazdasági növekedést és deflációból való kimászást árazgatják, ami alapvetően jó hír, de okozhat még pár keményebb pillanatot a részvényeknek és a feltörekvő devizáknak is.

 

 

*Itt az ELA nyújtását szabályozó 2oldalas iromány, akit érdekel

https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/201402_elaprocedures.en.pdf

A lényeg, hogy a görög (vagy bármely más) jegybank eurót tud nyomtatni bizonyos feltételek teljesülése esetén. A kinyomtatott eurót odaadják a görög bankendszernek, az odaadja a betétesnek, az meg szépen kiviszi a Deutsche Bankhoz Berlinbe. Nyilván ha kiesnek a görögök az euróövezetből, és jön a drachma, akkor a görög bankrendszer csődbe megy, államosítják, és a sztori vége az, hogy a görög jegybank a TARGET2 rendszeren keresztül a többi jegybanknak fog tartozni egy csomó euróval, ami ugye végülis az összes görög adósságot növeli. Szóval az, hogy az EKB engedi hogy talicskázzák kifelé a görögök az eurót Görögországból eléggé kontraproduktív lehet, mert csak egyre több és több lesz a görögök összes euró tartozása Európa felé...Inkább lehet, hogy tőkekorlátozásokat kéne bevezetni, Cipruson is sikerült, és végülis azok is görögök...

Magyar költségvetés: nincs meglepetés

2015, Május 13 - 21:28

A magyar költségvetéssel pont az történik, amire számítani lehetett. A gazdasági növekedés és az alacsony kamatszint miatt nő a kormány mozgástere, és ennek a pénznek egy részét a gazdaság további ösztönzésére fordítják. Így tud kialakulni a 2006-12 közötti 7 szűk esztendő ellentéte, ahol a gazdaság romlása megszorítást eredményezett, ami további gazdasági romlást okozott, ami megszorítást hozott és így tovább. Most azonban 2 kedvező tényező is van, s mindkettő részben globális eredetű : egyrészt az alacsony kamatok miatt egy csomó takarítunk meg adósságszolgálaton másrészt pedig az ismét beindulni látszó európai/fejlett gazdaságokra jellemző növekedés miatt itthon is van rendes növekedés. E kettő eredője az, hogy több az elosztható pénz, amit adócsökkentésre, béremelésekre használnak. Ez természetesen tovább fogja jövőre is emelni a hazai fogyasztást és elősegíti a gazdasági növekedést, ami megint lehetőséget ad majd valamiféle újabb pénzköltésre (adócsökkentés vagy kiadásnövelés).

Persze ez nem megy majd így örökre. A két tényező közül az egyik, az örökké alacsony kamatok világa idővel véget ér, ám amíg a régi, "drága" adósság átárazódása tart, addig folyamatosan csökkennek a kamatkiadásaink - még a kamatcsökkenés leállta után is egy ideig. A rapid módon teret nyerő és nem igazán olcsó lakossági állampapír-értékesítés ez ellen hat, és emiatt várhatóan a következő 1-2 évben még csökkennek a kamatköltségek, de utána nem, ezt a trendet , az ebből adódó tartalékokat kimerítjük. A másik kérdés a globális, elsősorban európai növekedés. Itt annyival jobb a helyzet, hogy Európa még csak most kászálódik ki a 2011-12-es recesszióból, és a következő 1-2-3 évben maradhat a fellendülés, ami nyilván nekünk nagyon kedvező.

Mindezeket összevetve az várható, hogy folytatódik idehaza is a gazdasági fellendülés, és megvalósulhat a nagy csoda: stabilitás és növekedés egyszerre - ha nem is örökké, de egy ideig. Ez pedig további adócsökkentéssel és kiadásnöveléssel járhat, tehát kitarthat a langyos magyar gazdasági fellendülés akár a 2018-as választásokig is.

És ez mind szép és jó is lenne, ha nem tudnánk, hogy valójában nem ezekkel kéne pepecselni, hanem a nagy dolgokhoz kéne hozzányúlni, és az egész államstruktúrát, az állam-gazdaság-társadalom viszonyát kéne újragombolni/gondoln, különben nem fogunk sose felzárkózni Európához. Pedig egy-két emberöltő alatt fantasztikus változásokat lehet elérni, elég csak az ír csodára gondolni: pl. 1980-ban Írország egy főre jutó GDP-je a német érték alig több, mint fele volt, ma (egy nagy válságuk után is) a németek előtt járnak! Még durvább Szingapúr: 1960-ban Dél-Afrika és Jamaica szintjén volt, az osztrák érték harmadán, ma a világ egyik leggazdagabb országa (egy főre jutó GDP alapján). És még ki sem kell találni nagyon, hogy mit kell csinálni, kész receptek vannak rá...

 

/Persze ahogy Jean-Claude Juncker mondta: "We all know what to do, we just don’t know how to get re-elected after we’ve done it. " - mindannyian tudjuk mit kellene tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy ha megtesszük, akkor utána hogyan fogjuk újraválasztatni magunkat./

A tagadás fázisa

2015, Május 6 - 08:46

A budapesti lakáspiaci fellendülés a korai "tagadás" fázisában van, mondta értő kollégám egy tegnapi beszélgetésen, és én teljesen egyetértek vele.

Hogyan kezdődik a legtöbb gazdasági/piaci fellendülés? Szörnyűséges helyzetben, borzasztó körülmények közepette az árak mélypontot ütnek. Ezután elindul egy stabilizálódás, és érthetetlen okból elindul az árak emelkedése. Ezt még általában megszakítja valami újabb probléma, de ezután a javuló fundamentális helyzetben már egyértelmű emelkedés indul el, ezt azonban a szereplők többsége nem hiszi el: az árak mennek fel, de a többség azt mondja, hogy ez úgysem tartós. Ez a tagadás fázisa. Befektetőkkel beszélgetve az alábbiakat hallom: "Persze most emelkedik, de majd visszaesik, ha jönnek az árverések". "Csak az ingatlanosok beszélik fel az árakat". "Ilyen politikai helyzetben nem lehet tartós emelkedés", stb, stb.

Ezt bővebben az alábbi tőzsdei "öröknaptár" szemlélteti:

https://lasertrader.wordpress.com/2011/12/18/are-we-ready-to-return-to-the-highs-justin-mamis-sentiment-cycle-may-think-so/

A piaci emelkedéseknek, legyen szó részvényekről, vasércről vagy lakásokról, ez a legjobb része. Ilyenkor szinte ellenállás nélkül tudnak emelkedni az árak, mivel a többség a partvonalon van, és nem hiszi el azt, ami zajlik. Pedig a fundamentális helyzet szerintem nem lehetne egyértelműbb: A budapesti migráció pozitív, a lakások egy részét a szobakiadók (airbnb, booking, stb) kivonják a piacról, soha nem volt ilyen olcsó a hitel, az alternatív befektetési hozamok a béka feneke alatt, a lakások mind saját historikus értékelésükhöz, mind a régióhoz képest olcsók, nincs új kínálat (mert ilyen árakon nem éri meg építeni), a reálbérek nőnek, a gazdaság erősödik. Igazándiból ilyen együttállás mellett nem emelkednie, hanem robbannia kéne az áraknak.

Egyébként a numbeo.com számai alapján megnéztem, hogy a helyi bérekhez képest mennyibe kerül egy átlagos lakás vásárlása különböző európai nagyvárosokban. A kisebb szám jelenti azt, hogy az adott országbeli bérekhez képest a lakás olcsóbb, azaz ez valódi alma az almával összehasonlítás, mindig a saját vásárlóerővel veti össze az árakat. Jól látható, hogy Budapest (Berlin is, bár a fejlettebb országokban jellemzően alacsonyabb ez a mutató, tehát inkább a környező országok a jó összehasonlítási alapok) bőven kilóg lefelé a sorból:

BP Bukarest Pozsony Zágráb Varsó Bécs Berlin Madrid Lisszabon Athén
1,75 2,25 2,31 2,27 2,35 2,96 1,75 2,04 1,94 2,03

20% emelkedés kéne csak ahhoz, hogy a régió átlagát hozzuk, és akkor még a fenti többi pozitív tényezőről nem is beszéltem. Érdekes lesz látni, hogy a tagadók vagy a fundamentumok győznek-e a következő években a fenti "csatában"... 

Az európai kötvénybuborék kipukkadt

2015, Május 5 - 17:26

Elképesztő ütemű hozamemelkedés zajlik Európában: a 10-éves francia állampapírhozamok április közepén még 0,36%-on tanyáztak, most éppen 0,83%-on vannak, ez öthónapos csúcsot jelent. A német 10-éves kötvények pár napja még mindenkori mélypontot ütöttek: 0,075% volt a hozamuk, most ennek a hétszeresére ugrottak, ezen a szinten 2014 vége óta nem voltak. De emelkedik minden hozam: spanyol, portugál, olasz, ír, belga, ami csak van. Sőt, a brit és amerikai hozamok is felfelé tartanak. Mi az oka a hirtelen, igen éles fordulatnak?

A pénznyomtatási programok (QE) különös önellentmondását már az USA esetében is láttuk, ez nagyjából így összegezhető: ha a jegybank elkezd állampapírokat vásárolni, akkor azzal lenyomja a hozamokat, megemeli a kötvényárakat és minden más eszköz árát is, felfrissíti a gazdaság vérkeringését, ami növekedést és/vagy inflációt okoz, ami viszont azt jelenti, hogy egészségesebb, erősebb lesz a gazdaság, tehát abba lehet hagyni a QE-t, és mivel előbb-utóbb kamatemelkedés is lesz ha kellően jó bőrben van a gazdaság, akkor a kötvényhozamoknak nem is esnie, hanem emelkednie kéne. Tehát: azáltal, hogy a jegybank elkezd állampapírt venni (tehát ezek árának emelkednie kéne) paradox módon a kötvények áreséséhez (=hozamemelkedéséhez) vezet. Nem véletlen, hogy a Fed QE programjai alatt is inkább emelkedtek a hozamok (estek a kötvényárak), viszont amikor abbahagyták a QE-t, akkor emelkedtek a kötvényárak (pedig pont ebben az időszakban nem vett a jegybank kötvényeket).

Hasonló zajlik Európában is. Hiába vesz nagyon sok állampapírt meg január óta az EKB, ám éppen a QE-program sikere (= euró leértékelődése, hozamok beesése, tőzsde emelkedése, hitelezés gyors beindulása) vezet oda, hogy úgy tűnik Európa kimenekül a japán csapdából, nem lesz tartósan defláció és recesszió, tehát nem lesz örökké nulla a kamatszint, tehát nincs értelme, hogy az állampapírok negatív vagy nulla körüli hozamszinteken forogjanak, tehát hiába vesz a jegybank, a befektetők menekülnek belőlük, eladják az állampapírokat.

A jelenlegi Európa-szerte (sőt az angolszászoknál is) zajló hozamemelkedés valójában nagyon jó hír. Arra utal, hogy Európa jó irányba halad, nem ragad a mocsárba. Ez egy új, igen erős, friss trend, és könnyen lehet, hogy a hozamok akár még további komoly, 0,5-1,5%-ot is emelkednek a következő hetekben-hónapokban. Ez ijesztő lehet, és láthatóan az európai részvénypiacok meg is ijedtek. Ha még jobban megijednek az kiváló vételi lehetőség, mert még ha a német hozamok akár 2%-ig emelkednek is, akkor is vonzóak maradnak relatív értékeltségi alapon a részvények, és a pánik után tovább folytatódhat az európai részvénypiaci bikafuttatás - persze hogy milyen szintekről, az még kérdés...

Ennek hazai vonzata a forint ideiglenes gyengülése és az állampapírhozamok emelkedése lehet, de egyik kapcsán sem kell megijedni nagyon.