Zsiday-blog

Jön a magyar infláció?

2015, Június 30 - 11:31

Akármerről is nézem, úgy gondolom, hogy a következő két évben igen komoly inflációs meglepetés lehet Magyarországon, méghozzá felfelé.

Idehaza nagyjából 2013 elejétől feléledt a gazdaság, és ez egyre inkább meglátszik a foglalkoztatási számokban. A KSH adatai szerint 2008-ban, a csúcson 1,952 millió ember dolgozott a versenyszférában, ez 1,819 millióra esett 2009 végére. 2013 óta ez is nő, a legutolsó adat szerint 1,908 millión állunk. Az elmúlt 12 hónapban a magánszféra foglalkoztatottsága 46 ezerrel nőtt. Tehát miközben a magyar gazdaság erősödik, és új munkavállalókat szív fel, olyan ütemben, hogy ha így folyik tovább, akkor egy év múlva elérjük a 2008-as csúcsot, eközben egyre többen mennek külföldre dolgozni. Ez egészen komoly problémákat kezd okozni több szektorban is. Pl:

http://444.hu/2015/06/29/tenyleg-veszhelyzet-van-a-balatoni-vendeglatasban-tenyleg/

AZ EU áldásos hatásának eredményeképpen, aki nem elégedett a hazai bérekkel, az elhúz külföldre. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai potenciális munkavállalók száma folyamatosan csökken, ami béroldali nyomást okoz már most is, és láthatóan ez a folyamat nem fog megállni, sőt várhatóan erősödik. Egyes szakmákban hiány lesz (van ahol már most is van) munkavállalókból, bért kell emelni. 

A reálkeresetek 2006-tól 2012-ig bő 5%-kal csökkentek, azonban 2013-ban a nettó reálbérek már 3,1%-kal, 2014-ben 3,2%-kal, idén pedig várhatóan kb. 4%-kal nőnek.

Ennek meg is van az eredménye. Habár a fő inflációs mutatókon MÉG nem látszik, ám pl. az MNB által követett két index jól illusztrálja, hogy a magasabb bérek --- bátrabb költekezés --- emelkedő árak klasszikus folyamata elindult. Nézzük meg pl. a keresletérzékeny (első oszlop) és a ritkán változó termékek (második oszlop) inflációját (év/év adatok, százalékban):

2013.aug   1,4 1,1
2013.szept   1,5 1,5
2013.okt   1,4 1,5
2013.nov   1,4 1,6
2013.dec   1,3 1,5
2014.jan   1,8 1,9
2014.febr   1,7 1,6
2014.márc   1,6 1,6
2014.ápr   1,3 1,4
2014.máj   1,4 1,4
2014.jún   1,4 1,4
2014.júl   1,5 1,6
2014.aug   1,7 1,7
2014.szept   1,3 1,6
2014.okt   1,7 2,1
2014.nov   1,6 2,1
2014.dec   1,6 2,2
2015.jan   1,4 1,9
2015.febr   1,6 2,1
2015.márc   1,6 2,1
2015.ápr   1,9 2,2
2015.máj   2,0 2,3

Jól látható, hogy elindult valamiféle emelkedés, aminek nyilvánvalóan a fenti folyamat az oka. A helyzet azonban még ennél is durvább, ugyanis véleményem szerint a válság miatt hatalmas elhalasztott áremelési potenciál van. Az elmúlt években az importőrök a forint gyengülését folyamatosan benyelték, de ha nő a kereslet, akkor ezt az elhalasztott áremelést be fogják pótolni. Ebből a szempontból ennek a cikknek a második ábrája a lényeges:

  http://www.portfolio.hu/gazdasag/arfolya​m_es_inflacio_egy_va​ltozoban_levo_kapcso​lat.2.215867.html

Jól látható, hogy a válság óta a forint gyengülését nem követte az importált termékek árának emelkedése olyan ütemben, mint korábban szokásos volt.Habár a cikk szerzői szerint ez azt jelenti, hogy a forintgyengülés begyűrűzésének mértéke a jövőben sokkal kisebb lesz, mint korábban, én egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve. Szerintük "a mérséklődés mögött részben ciklikus okok is azonosíthatóak", míg én azt gondolom, hogy ezek vannak túlnyomó többségben, bár ezt ma egyértelműen senki nem tudja megmondani. Ha ez igaz, akkor az elhalasztott áremelések miatt még a forint stabil árszintje mellett is lehet importoldali inflációs nyomás.

Ez, párosulva a szűkülő munkaerőpiacból adódó béroldali nyomással, igen könnyedén magasba röptetheti a hazai inflációt, különös tekintettel, hogy a negatív bázishatások (energiahordozók, rezsicsökkentés, mezőgazdasági árak) helyett várhatóan immár pozitívakkal fogunk találkozni.

Mindezt összegezve, a hazai infláció nagyon gyorsan és könnyen felszaladhat 3% fölé, de 4-5% sem elképzelhetetlen a következő 2 évben. Más kérdés,hogy ha így is lesz, erre szerintem az MNB nem fog reagálni, tehát nálunk is menni fog a pénzügyi elnyomás: negatív reálkamatok, a megtakarítóknak nehéz dolga lesz...

 

 

 

 

 

 

Görögország : wall of worry

2015, Június 29 - 16:28

 A görögök várhatóan jó sokáig el fognak bajlódni a problémáikkal és ez lehet az a "wall of worry" ami mentén erősödhetnek a piacok. A hétvégi szavazáson várhatóan győznek az igenek, de akkor meg az lesz a kérdés, hogy lemond-e a kormány. Ha lemond, az szül bizonytalanságot, ha nem, akkor meg az. Azután lehet tovább tárgyalni, alkudozni, szóval az egész nyáron mehet tovább a buli. Időnként lesznek ijesztő hírek, néha meg majd minden megoldódni látszik. Szerintem nem kell vele foglalkozni: akár bent maradnak a görögök (a lakosság nagy része ezt akarja), akár nem, a globális fellendülés folytatódni fog, és a lényeg ez. Véleményem szerint a cikcakkok mellett a piacok is ezt fogják árazni. Európa, USA, Japán egyszerre növekszik normális ütemben: 2008 óta nem volt ilyen. Ez a lényeg, a görögökkel meg nem kell foglalkozni. 

Görögországból jelentjük

2015, Június 28 - 20:51

 Semmi izgalmas: a Nap süt, tzaziki van, bankok viszont nem lesznek holnap. Persze bárki, aki elolvasta már néhány pénzügyi válság lefoyását, nem fog meglepődni. A görög bankokból az elmúlt hetekben - teljesen logikus módon - kivettek egy csomó pénzt és kitalicskázták más országokba.

Hogy néz ki mondjuk egy bank mérlege ( nagyon erős egyszerűsítésekkel) ? Van az eszközoldalon mondjuk 10 egység készpénz, meg 90 egység kihelyezett hitel. A forrás oldalon meg az egyszerűség kedvéért 100 egység lakossági meg vállalati betét.

A görögöknél annyi történt hogy a lakosság elkezdte kivenni a betéteket. Miután mondjuk kivett 10 egység betétet, elfogyott a készpénz. Ekkor a görög bank odament a görög jegybankhoz és mondta, hogy kéne pénz. A görög jegybank odament az ECB-hez és megkérte, hogy hadd adjon már hitelt a példabeli banknak. Az ECB pedig megengedte. Egyre többet és többet. Úgyhogy a bankunk most úgy néz ki, hogy van 90 egység kihelyezett hitele, szembe ezzel 60 egység betétese ( mondjuk ki az a hülye aki egyetlen fillért is tartott még görög bankban?!), és tartozik 30 egységgel a görög jegybanknak. Az országból kimenekített pénzzel meg a görög jegybank tartozik az eurozónának. Így áttételesen az eurozóna hitelezte a penzmenekítést.  Eurozonabol...

Jól látszik a példából hogy miért csuktak be a görög bankok. Mert egy fillér likviditasuk sincs és nem is lesz hacsak nem kapnak a jegybanktól (aki viszont csak akkor adhat ha az ECB engedi, de nem engedi). Meddig tarthat ez az állapot? Fogalmam sincs. Az biztos hogy a 2014 végén elinduló lassú görög fellendülést már idénre ismét recesszióba tolta a lebegtető politika, és a bankzár és likviditás teljes eltűnése még taszajt egyet rajtuk. A Sziriza politikája jó döntés lett volna 2011-ben. Akkor lett volna értelme csődöt jelenteni. Ma már semmi értelme nincs, csak megduplazzák az immáron elkerülhető szenvedést. Persze még most sincs veszve semmi, lehet hogy szombaton a nép megszavazza az eu-csomagot (villámpollom alapján úgy tűnik igen), és nem kell kilépni az

 

 

ps: aki iPad-en irt Alkotmányt annak szeretnék gratulálni , nekem ez a rövid bejegyzés 3-szor annyi ideig tartott, mint egy sima gépen...

Euró, neuró

2015, Június 17 - 13:05

Habár a görögökből már mindenkinek elege van, (nekem is) de írnék róluk egy kicsit, mivel egy tegnapi telefonbeszélgetés kapcsán felvetődött, hogy vajon valóban ki kell-e hogy lépjenek az eurózónából ha becsődölnek?

Önmagában attól, hogy a görögök valamelyik tartozást nem fizetik ki, nem kell, hogy kilépjenek az eurózónából. Ez a döntés teljes mértékben az ECB kezében van: ha felfüggesztik az ELA-t (innen kap eurót a görög bankrendszer), akkor game over, pár napon belül tőkekorlátozások, bankszünnapok, majd csődök stb. jönnek. Az ELA-t az ECB kormányzótanácsának 2/3-a függesztheti fel, és mivel az ELA nyújtásának szabályai meglehetősen képlékenyek, egyértelmű, hogy ez egy politikai döntés lesz. Ha  például a görögök nem fizetnek az IMF-nek és/vagy az EU-nak akkor veszi-e a bátorságot az ECB, hogy levágja őket a köldökzsinórról? Jó érvek vannak mindkét oldalon. A lényeg, hogy a csőd és az eurózóna-tagság között nincs azonnali és egyértelmű kapcsolat. Én úgy gondolom, hogy ha egy ország nem fizeti vissza az EU felé a tartozását, akkor azt kutyakötelessége az Úniónak levágni, már csak azért is, mert másnap ott fog pattogni a spanyol, portugál ellenzék is hogy lám-lám meg lehet ezt tenni minden következmény nélkül. Másrészt viszont ki akarja a görögöket odadobni Putyinnak, és ki lesz az a bátor ember, aki kimondja, hogy az ELA-nak vége? Lesznek-e olyan kemények a jegybankárok, hogy megtegyék, felvállalva a döntés felelősségét: ez ugyanis direkt módon az ő kezükben van, nem Merkelében például? Szóval a meccs nincs lejátszva, bár én már februárban lezártam volna az ELA-t, limitálva a potenciális összeurópai veszteséget.

Tehát simán lehet, hogy a görögök nem fizetnek, az európaiak meg bőszen folytatják egész nyáron tovább a tárgyalásokat, miközben a görög bankrendszerből tovább ömlik kifelé az euró Németország irányába. Aztán, hogy ez meddig fenntartható az megint kérdéses.

A másik érdekesség Görögország kapcsán, hogy van egy olyan tévképzet, különösen a populárisabb médiában, hogy a görögök fenntarthatatlan helyzetben vannak és állandó pénzsegítségre szorulnak. Egyik sem igaz. A görög költségvetés elsődleges egyenlege kissé pozitív, ami azt jelenti, hogy nem kell, hogy friss hiteleket kapjanak. A görögöknek egyetlen dologra van szükségük: a hiteleik továbbgörgetésére, de ez nem olyan nagy csoda, minden ország ezt csinálja, amikor a lejáró állampapírjai helyébe újakat bocsát ki. Új pénz már nem kell nekik. Ami pedig a gigantikus görög terheket illeti: jelenleg Görögország olyan alacsony kamatszinten kapja a pénzt az EU-IMF párostól, hogy GDP-arányosan kevesebbet fizet kamatkiadásra, mint Magyarország! Akkor most mi is követeljük a kamatszintek további csökkentését és kezdjünk el hőzöngeni?

Ilyen kamatszint mellett a nagynak tűnő görög államadósság egyáltalán nem fenntarthatatlan, nem kigazdálkodhatatlan, és nem megnyomorító. Számos ország van a világon, akik számára az adósságszolgálat sokkal nagyobb teher, mint a görögöknek - Európában is.

Jól látható, hogy a görögök esetén nem a képesség, hanem a szándék nincs meg arra, hogy kooperáljanak. Ráadásul mindezt úgy, hogy a magánszektor  és a közszektor már egy csomó adósságot engedett el nekik. A magánbefektetők 2012-ben kb. 70%-os vagyonveszteséget szenvedtek el a görög csőd során, míg az EU a futamidők növelésével és a kamatszint extrém alacsonyra csökkentésével legalább nettó jelenértékben 20-30%-os könnyítést adott a görögöknek (hiszen az is igen jelentős adósságcsökkentés, ha valakinek tartozok 100 Ft-tal 10% kamat mellett, de leviszi a kamatomat 1%-ra).

Bónusz: a 2014 végén elindult görög gazdasági fellendülést a jelenlegi görög kormány csapta agyon azáltal, hogy bizonytalanságot tart fenn. Emiatt menekül a tőke az országból, nincs beruházás sem nyilván egy ilyen környezetben, és így visszaestek a recesszióba ismét. A görög kormányzat felelőtlen, kontraproduktív politikát folytat, és már régen ki kellett volna őket rakni az eurózónából.  

Ez a görög szint egyébként (szintén a Balkánról):

https://www.youtube.com/watch?v=D6S-FNLv2jQ

 

Ezek most tényleg bedőlnek?

2015, Június 16 - 07:44

Úgy tűnik, hogy görög barátaink belelavírozták magukat a teljes bedőlésbe. Varufakisz, a pénzügyminiszter most már adósságleírást és átstrukturálást akar, valószínűleg ő is Charlie Firpo kedvenc mondását tartja mindenek felett: "Ha kicsi a tét, a kedvem sötét!". Nagy kérdés, hogy megadja-e ezt neki az EU. Ha igen, akkor jönnek a portugálok, spanyolok, stb. is könnyítésért, ha viszont nem, akkor hatalmas összeget bukhat az EU és félhetnek egy újabb recessziós hullámtól is. Kétesélyes tehát, hogy ki nyeri  a blöffversenyt. 

Gondoljuk végig, hogy mi fog történni, ha a két fél addig lavíroz, hogy végül csődhelyzet áll elő. Ebben az esetben a görög állam nem fizeti vissza valamelyik hitelét, ami miatt az ECB kénytelen lesz elzárni az ELA-keretet (ezen keresztül kap a görög bankrendszer eurót a folyamatosan az országból kimenekített pénzek helyébe). A kritikus pont pedig éppen ez. Az ECB ezzel tartotta életben eddig a görögöket, enélkül egy hét alatt bedőlt volna a teljes bankrendszer, így az ECB a felelős egyébként azért, hogy a görögök idáig emelhették a tétet. Ha nem emelik tovább az ELA-keretet, akkor "elfogy" az euró Görögországban és a bankok nem tudják teljesíteni a kifizetéseket. Ekkor teljesen egyértelműen tőkekorlátozásokat kell bevezetni, esetleg hosszabb banki szünetet, zárva tartást, és a görög állam sem fogja egyéb kötelezettségeit teljesíteni tudni., legalábbis euróban nem. Nyilvánvalóan azonban valamit tenniük kell, így feltehetően kénytelenek lesznek az alkalmazottakat (tanárok, orvosok, katonák, rendőrök, stb.) valahogy kifizetni, feltehetően valamiféle tartozáselismerő nyilatkozatokkal, papírokkal, alternatív fizetőeszközzel. Mindegy, hogy ez milyen formában nyilvánul pontosan meg, de nagy valószínűséggel ez egy párhuzamos fizetőeszközzé válik (nevezzük csak egyszerűen drachmának). Tehát jó eséllyel két fizetőeszköz lesz a görögöknél akár jó ideig is: euró és a másik csoda, legyen drachma 

A másik kérdés, hogy milyen hatással járna ez Európára? Európa bebukná a görögöknek adott hiteleket plusz az ELA-t is, ami együttesen már vagy 300 milliárd euró. Ráadásul valószínűleg az ECB-t is újra kellene tőkésíteni. Komolyabb reálgazdasági hatása azonban valószínűleg nem lenne a folyamatnak. Tehát fő hatásában egy pánik lenne, azonban nem hiszem, hogy ez tartósan és negatívan befolyásolná az európai fellendülést. Ugyanakkor a görögöknél a drachma egyértelműen súlyosan leértékelődne az euróval szemben, és Görögország GDP tekintetében lecsúszna arra a szintre, ahova hozzáállása, teljesítménye alapján tartozik egyébként is, a Balkánra...

 Azért remélem még két hétig kibírják, mert személyesen, a helyszínen szándékozom kivizsgálni a helyzetet :)

Kötvények, infláció, kamatpolitika

2015, Június 13 - 10:15

Amikor azt gondoltam tavaly év végén-idén év elején, hogy az európai kötvényekben buborék alakult ki, és ez hamarosan kipukkad, akkor elsősorban a 2003-as japán/amerikai kötvénypiaci helyzet volt a mintám. Akkor (és ugyanígy 2014 végén-2015 elején is) ugyanaz volt a félelem: a fejlett világ (ez alkalommal különösen Európa) deflációs spirálba kerülése. Ezzel szemben a valóság az, hogy az elmúlt évtizedben a maginfláció nagyon stabil volt a G7-ben, nagyjából 1,5-2% között mozgott:

http://moneymovesmarkets.com/journal/2015/3/4/g7-core-inflation-stable-close-to-10-year-average.html

Ezen a trenden egyébként a 2008-9-es Nagy Válság sem tudott lényegesen módosítani: nyilván maga a pénzügyi összeomlás deflációs hatásokat keltett, de a jegybankok elég keményen beleálltak, és mindent megtettek, hogy inflációt generáljanak. Ezek következtében maradt a(z inflációt tekintve) viszonylagos stabilitás. A nagy kérdés persze az, hogy mi fog most történni, amikor várhatóan Európa, USA, sőt Japán is növekedési pályára került? Lehet, hogy semmi, és ugyanaz a 1,5-2%-os (mag)infláció marad, mint eddig. De persze az is lehet, hogy a jegybankok egy kicsit "túltolták" az inflálást, lovak közé dobták a gyeplőt, és hirtelen lesz egy kis inflációs meglepetés. Az biztos, hogy amikor a német 10-éves állampapírok 0% körül voltak, akkor lehetetlen világot áraztak, most már ez nem annyira egyértelmű. Mivel az "átlagos" európai 10-éves kötvényhozam kb. 1,5% (szemben a pár hónappal ezelőtti mondjuk 0,6%-kal), ez azt jelenti, hogy a jövőbeni kamatpályára vonatkozó várakozások is sokat módosultak. A következő 10 év átlagára Európában a 1,5% nem annyira hihetetlen, tekintve, hogy valószínűleg a következő 1-2-3 évben még nulla lesz a kamatszint. Tehát az utána lévő 7 évre meg 2%-ra számítanak a piacok. Ez is kicsit kevésnek tűnik, de nem elképzelhetetlen.

A nagy kérdés persze az, hogy az egyre szűkülő német és amerikai munkaerőpiaci feszültségek okoznak-e valamiféle bérinflációt? Ha igen, akkor a Fed kamatot emel, de az ECB nehéz helyzetben lesz, hiszen egy ilyen esetben a németek követelni fogják a kamatemelést, míg a déli államok teljesen más fázisban vannak, és hosszú ideig tartó monetáris lazaságra lenne szükségük. Az európai QE-t minden bizonnyal idő előtt abbahagyják, viszont az az érzésem, hogy kamatemelésre még jó ideig nem vetemednek, félnek a hatásoktól.

2003-ban egyébként 1-1,5%ponttal árazódott át a kötvénypiac (hozamban felfelé), ennek jó részét már 2015-ben is láttuk, tehát a mozgás nagyobb része valószínűleg megvolt, bár még vannak benne tartalékok, hiszen magas növekedést/ meglepően megugró inflációt mutató hírek még nem annyira jöttek ki.

Fontos azonban, hogy 2003-ban a kötvénypiaci hozamemelkedés elmúltával azonnal megindult a részvénypiaci rally. Most is hasonlóra számítanék. 

Haramia állam

2015, Június 11 - 17:38

Egyszer nagyapám bement a boltba és nem volt kenyér, erre éktelenül kiverte a balhét és feltette a költői kérdést: "Most mondják már meg nekem végre, hogy akkor a nép van a boltért, vagy a bolt van a népért?"

Nagyjából ezzel a dilemmával szembesülhetünk az állam léte kapcsán is. A magyar államszervezet ugyanis óriási tévedésben van. Nem az emberek vannak az államért, hanem az állam az emberekért. Nem az állam feladata kitalálni hogyan éljünk, mit csináljunk, neadjisten mikor menjünk boltba, és egyebek, hanem az a feladata, hogy mi mindannyian minél jobban, szabadabban tudjuk megvalósítani magunkat, és úgy éljünk, ahogyan szeretnénk. Így lesz mindenkinek a legjobb, így lesz szabadság és fejlődés.

Milyen a jó állam? Megnézi, hogy mit szeretnének a polgárai, és megpróbál segíteni nekik, hogy minél könnyebben tudják ezeket a céljaikat megvalósítani. Milyen a haramia-állam? Azt hiszi, hogy minden őérte van, és mindent megtehet. Erőből. Törvényekkel, törvényeken felül, visszamenőleges módosításokkal. Ami éppen eszébe jut. Ez jut eszembe a Golgota-kép körüli mizériáról is. Miután azon az áron, amit az állam akart, a tulajdonos nem adja el a képet, amit az állam szeretne, ezért az állam visszakézből él hatalmával, védetté nyilvánítja a képet, és innentől nem lehet a képet kivinni az országból:

http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/ki_zsarol_kit_a_golgota-ugyben.3.215404.html

A haramia-államban sosem vagy biztonságban: nem személyesen, mert meg azért nem ölnek. De bármikor hozhatnak egy törvényt, amivel elvehetik a tulajdonod, ellehetetlenítenek, egy másodperc alatt tönkretehetik az üzletedet. És meg is teszik. A haramia-állam azt hiszi, hogy mindent jobban tud, mindent eldönthet, és mindenki őérte van. Fordítva ül a lovon.

Ez még önmagában nem ide tartozó téma lenne, de van ennek egy nagyon fontos gazdasági vetülete. Pákh Imre, a Golgota-kép tulajdonosa valószínűleg soha nem hoz ebbe az országba semmit. Sőt, valószínűleg mindenkinek elmondja, hogy ide egy fillért se hozzanak, mert a kormányzat - ha úgy támad kedve - bármit einstandol: nyugdíjpénztárat, trafikot, festményt. Vagy kivet rád egy olyan különadót, hogy belegebedsz. Ilyen államba senki nem jön üzletelni, ugyanis nem kiszámítható. A kiszámíthatatlan környezetben pedig természetszerűen mindenki a gyors profitra és a megszerzett pénz gyors kimenekítésére megy: zsákmányold gyorsan ki, majd fogd a pénzt és fuss! Pont úgy, ahogy Oroszországban történik: még saját oligarchái is külföldre menekítik a vagyonukat évek óta, még a nagy fellendülése idején (2000-2008) is kifelé lapátolták a megszerzett profitot. Ilyen országba nem jön befektetés, nincs építés, nincs tartós, nyugodt fejlődés. Nem lehet 10-20 évre tervezni, nem lehet komoly tőkét igénylő projekteket megvalósítani, mert ki tudja mit hoz a holnap? Vagy milyen adót vetnek ki rád tegnap?

Magyarország egyetlen, isteni szerencséje, hogy az EU ezermilliárdszámra lapátolja belénk a pénzt. Ez még pár évig így lesz, és addig lesz gazdasági növekedés - a mások pénzéből. Mihelyst azonban ez véget ér, Magyarország pont ugyanolyan brezsnyevi/putyini pangásba fog hullani, mint ahova most Oroszország süllyed. Hacsak addig az állam észbe nem kap, és rá nem jön, hogy nem a nép van a boltért, hanem a bolt van a népért!

Ennek egyelőre sajnos semmi jele nincs :(

Csak a kötvénypiac

2015, Június 7 - 10:29

A kötvénypiac a legfontosabb globális indikátor jelenleg, amely minden más eszköz számára is mutatja az utat. Ez nincs mindig így, de most valóban kiemelt fontossággal bír. A "soselesznövekedésörökkénullakamatok" világából talán ki tudunk mozdulni. Mind Európában, mind USA-ban véget ért a megszorító költségvetési politika, és Európa  lassan kiheveri a 2011-12-13-as őrületes gazdaságpolitikai hibák következményeit is. Mindezek eredőjeként komoly növekedés lehet mind az euró- mind a dollárzónában. Az érdekes az, hogy mennyire hihetetlennek tűnik ez jelenleg. A nagy kockázat most az, hogy alulbecsüljük a következő évek növekedési és inflációs potenciálját. A léc nincs túl magasra téve: 2019 decemberére mindössze 1%-os kamatot áraznak a piacok (Euribor19DEC), - bár igaz, hogy tavasszal ez mindössze 0,4% volt még csak. USA-ban 2016 decemberre 1,2% a várakozás (Fed Funds 16 DEC), ami szintén nem azt mutatja, hogy valami elképesztő növekedést+inflációt és ennek megfelelő kamatemeléseket várnának a piacok. Pedig tankönyvszerűen hatalmas növekedésnek kellene lennie, illetve USA-ban jövőre akár már élesen megugró inflációnak: felívelő hitelezés+véget érő megszorítás+nulla kamatszint = igen erős expanzió a legtöbb makrokönyv szerint. Meglátjuk így lesz-e. Az egyértelmű, hogy az elmúlt évek lanyha növekedése miatt a legtöbben azt gondolják, hogy új világban élünk, ahol a potenciális növekedés sokkal alacsonyabb, mint a Válság előtt (New Normal). Azt gondolom, hogy a félelmek eltúlzottak, és (különösen Európában) számos egyszeri tétel, és döntéshozói ostobaság volt az oka, hogy ilyen rosszul sültek el az elmúlt évek, és nem rosszabbak a kilátások mint 10-12 éve voltak.

A kötvénypiacok talán "szagot fogtak" és rájöttek, hogy túl pesszimistán árazták a jövőt. Mindenesetre egyértelmű, hogy minden egyéb mozgás csak a kötvénypiaci mozgások folyománya. Ez rángatja az euró és dollár árfolyamát, ezért gyengül a forint, ettől szenvednek az európai részvények, és ettől (növekvő carry) gyengül a japán jen. Erre a hozamemelkedő trendre fűződik fel minden egyéb is. Az összes többi eszköz szempontjából tehát a legfontosabb, hogy mi történik a fejlett kötvénypiacokkal (EU, US). A héten az amerikai, brit és európai kötvénypiacok mind 6-9 hónapos hozamcsúcsokat döntöttek...

Újraindul a kötvényeladási hullám?

2015, Június 2 - 15:27

Nagyon úgy néz ki, hogy újraindulóban az április végén-május elején már látott kötvényeladási hullám, méghozzá globálisan. Mind az amerikai és brit, mind az európai kötvények hozamemelkedése elindult és folytatódhat. Ennek számos következménye van természetesen. Egyrészt újra erőre kapott az euró, ahogy ismét kamattámogatás jön mögé. Másrészt az összes feltörekvő piaci deviza gyengülhet, mivel ceteris paribus vonzerejük csökken. Harmadrészt a részvénypiacok kicsit beaggódhatnak - bár mint korábban írtam, a hozamemelkedés valójában nem rossz hír hanem jó.

Az elmúlt időszak viszonylag gyenge (főleg amerikai) gazdasági adatai ellenére újult erővel emelkedik a kötvények hozama világszerte (technikailag nagyon szép, amit látunk, nagy momentumú mozgás után párhetes konszolidáció, és új, erősen induló mozgás), ami jó hír, hiszen a növekedés második félévben történő visszatértére utal (egyébként a makrokilátások is visszatérő /erősödő növekedést sugallnak). Az európai inflációs számokból pedig az látszik (http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/6857619/2-02062015-BP-EN.pdf/64610a27-f287-4f15-936d-d69e7eead510), hogy a defláció sem marad sokáig velünk, különösen, hogy az olaj árfolyamemelkedése egyelőre töretlen - annak ellenére, hogy előszeretettel shortolják sokan az olajat. Nem vagyok nagy olajszakértő, de ezt mondjuk biztosan nem tenném, kicsit olyan ez, mint a 2008-as válság után három hónappal részvénypiaci short pozíciókat nyitni...lehet, hogy bejön, de azért nem most kell feltétlenül ezt csinálni.

A lényeg az, hogy a kötvénypiacok jelzése alapján (is) visszatér a növekedés, és nem lesz örökké nulla a kamat. A piaci pozicionáltság alapján nem lenne meglepő egy gyors, hirtelen kötvénypiaci hozamemelkedés, veszélyes ezeknek a piacoknak a technikai állapota. Ez okozhat egyéb piacokon (főleg deviza és részvény) is kavarodást, de ha a pániknak (ha lesz egyáltalán!) vége, ismét folytatódhat a részvények (elsősorban Európa) emelkedése.

Külön érdekes, hogy idehaza a Galaxis Őrzői ezt a pillanatot választották, hogy az új jegybanki szabályozással (http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2015/mnbhu_sajtokozlemeny_20150602_3) kvázi kamatcsökkentést hajtsanak végre, csökkentve a forint vonzerejét. Persze a lépések elsődleges célja az, hogy "magyar kézbe magyar adósságot", azaz, hogy az államot a hazai lakosság mellett a bankok is egyre jobban finanszírozzák. De mivel az elérhető rövid állampapírok mennyisége nem túl nagy, így borítékolható a rövidebb hozamok csökkenése - hogy a hosszúval mi lesz a fenti kombináció eredőjeként meg nem tudnám mondani. Az is látszik, hogy a fő "probléma" persze a hazai likviditástöbblet, aminek az az oka, hogy túl sok a jegybank devizatartaléka (a devizatartalék mennyisége meghatározza a forint mennyiségét), amit valahogy csökkenteni kellene majd. Valahogy, valamikor...rövidtávon tehát ez nyilván gyengíti a forintot, de hosszabb távon inkább az erősödés irányába hat, hiszen a jegybank is euró eladó lesz.