Zsiday-blog

Boom boom boom

2015, December 29 - 18:02

Kissé ideggyenge, de valójában jószándékú kártyapartnerem juttatta eszembe 1999 méltán egyik leghíresebb és többek szerint legidiótisztikusabb kultszámát:

https://www.youtube.com/watch?v=llyiQ4I-mcQ

Na meg persze az új CSOK is rímel a számra: a nagyobb családokat támogató intézkedéscsomag várhatóan igen komoly változásokat fog generálni a hazai lakás/építési piacon:

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/nagyot_szol_a_csok_13_1_kerd...

A (legalább potenciálisan) háromgyerekes családokhoz hozzávágott 10 millió+10 millió olcsóhitel+5 millió ÁFAvisszatérítés véleményem szerint nagyon komoly építőipari boomot fog generálni. Míg az új lakások ÁFA-jának 5%-ra csökkentése elsősorban Budapest, és néhány nagyváros újlakásépítését tette sokkal vonzóbbá, addig a CSOK valószínűleg a vidékre fog nagyon hatni.

Nem nehéz elképzelni, hogy egy átlagos vidéki kisvárosban/faluban, esetleg nagyobb városban élő 1,2,3 gyerekes család, aki egy 5-10 millió forintot érő lakásban él most, felkerekedik, eladja lakását, vesz belőle egy telket, és a 10+10 millióból (az ÁFA-visszatérítés miatt gyakorlatilag nettó 20 millióról beszélünk!) felhúz egy házat. Ennyi pénzért össze lehet kalapálni egy 80-120 m2-es házat viszonylag jó minőségben, ami valószínűleg sokak számára sokkal vonzóbb, mint az eddig 50-60-70 m2-es társasházi/lakótelepi lakás, esetleg együttélés nagyszülőkkel, stb, stb. Ahol alacsonyak a telekárak, ott a 10 millió forint is nagy méretbeli ugrást tud lehetővé tenni a család számára, ami a 10 milliós hitellel kiegészülve már nagyot tud szólni. Elég valószínűnek tűnik, hogy a 3-gyerekes családokon kívül az 1 és 2 gyerekes családok egy része is hajlandó lesz bevállalni a harmadik gyereket, ami demográfiailag mindenképpen kedvező és kívánatos folyamat, így akár sokezer, soktízezer család veheti fel a támogatást.

Ha jól értelmezem a KSH adatait ( http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_haztartas ), akkor 84 ezer olyan család van, ahol 3 vagy több 18 év alatti gyermek van, és 235 ezer ahol kettő. Természetesen innentől hasraütésszerűen számolgathatunk, hogy vajon ki az aki akar és tud, és hajlandó, és belefér a határokba, én teljesen tudománytalanul úgy vélem ezekből a számokból, hogy a pénzért cserébe 10-20 ezer kétgyerekes család bevállalhatja a harmadikat, és 10 ezer nagycsalád is felveheti - de ennél akár sokkal nagyobb számok is lehetségesek. Ha ez igaz, akkor ennek a költségvetési vonzata 200-300 milliárd forint, de nem kizárt hogy ennek harmada, vagy háromszorosa lesz. A lényeg két dolog:

1. Senki sem tudja még csak megjósolni sem, hogy mennyien veszik igénybe, de az valószínűnek tűnik, hogy még az óvatosabb becslésekkel számolva is nagy építkezési boom indulhat, aminek egyenes következménye, hogy most igencsak jó lesz házépítőnek lenni: fel fognak menni a bérek, az építési költségek, méghozzá nem kicsit.
2. Ennek a költségvetési vonzata gyakorlatilag beláthatatlan, simán lehet akár éves 100-200 milliárd forint is. Persze mondhatjuk azt, hogy ez társadalmi folyamatokban, illetve a munkaerőpiaci helyzet javításában végülis megtérül, de az tuti, hogy nem számolta, és nem is számolhatta ki senki, hogy ez mibe kerülhet. Ebből lehet még nagy meglepetés.

Összegezve: sokszázmilliárd forint ömölhet az ingatlanpiacra az új CSOK miatt, ami véleményem szerint elsősorban vidéken okozhat nagyon komoly lakásépítési boomot, de hatása lesz a nagyobb városokra és a fővárosra is. A költségvetési hatások pedig megbecsülhetetlenek. Építkezni pedig várhatóan egyre drágább lesz...

Lakásépítési boom jön

2015, December 13 - 17:19

Orbán Viktor bejelentette, hogy 27-ről 5%-ra csökken az új lakások ÁFA-ja. A lépés hatalmas átrendeződést fog okozni, és a nagyvárosokban várhatóan komoly lakásépítési boom-ot generál.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/orban_viktor_bejelentette_a_legu...

Egyértelművé vált az elmúlt 2-3 évben, hogy bár Magyarország népessége csökken, ám ezen belül egy jelentős átrendeződés is van, ezért a fővárosban és néhány nagyobb városban, ahol a munkahelyek összpontosulnak, új lakásokra van szükség a belső migráció miatt. Két lehetőség volt: vagy megvárja a kormányzat, amíg a használt lakások ára odáig emelkedik, hogy megérje 27%-os ÁFA mellett is építeni új lakásokat, vagy levisz az ÁFA-kulcsot, és így már alacsonyabb használt lakás árak mellett is eljön az a pont ahol érdemes újat építeni. Nyilván az utóbbi esetben alacsonyabb szinten fog stabilizálódni a használt lakások ára is, mint ha nem csökkentettek volna ÁFA-t. Az ÁFA-csökkentés tehát megállítja, lassítja a használt piacon elindult árnövekedést, habár valószínűleg nem azonnal, hanem 1-2 év múlva, amikorra a hamarosan elinduló projektek beérnek, eladó lakássá válnak a most még csak tervek szintjén lévő elképzelések. A használt lakáspiac áremelkedésnek tehát valószínűleg csak 1-2 éve van hátra, azután hatalmas mennyiségű új lakás érkezik a piacra, ami megállítja majd ezt az árnövekedést.

Természetesen az ÁFA-csökkentés nem csak az új (és ezáltal a használt) lakások árában nyilvánul meg. Valószínűleg komoly telekáremelkedést is okoz, ahogy az excel-táblák átírogatása után a fejlesztők felvásárolják az összes elérhető, és még profitábilisnak kinéző építési telket. A drasztikus ÁFA-csökkentés miatt sokkal magasabb telekárak mellett is nyereséges lesz majd építeni. Szintén fontos hatás, hogy szinte bizonyosan jelentősen drágulni fognak az építkezések a munkaerő oldaláról. Az építőiparban már most is látszik a munkaerőhiány, és ha hirtelen éves 10000 helyett 30000 lakást akarunk építeni, ahhoz nem lesz elég szakember: kőműves, burkoló, ács, stb. Sokan közülük Európa más tájain dolgoznak, és csak jóval magasabb munkabérekkel lehet majd hazacsalogatni őket. Végül pedig a fejlesztők profitja is megnő, így összegezve azt mondhatjuk, hogy az ÁFA-csökkentés négy helyen fog lecsapódni:

- alacsonyabb új és használt lakásárak (mint ami enélkül lett volna)
- magasabb telekárak
- magasabb építési költségek
- magasabb fejlesztői profit

Mindenesetre a növekedés oldaláról tekintve ez jó dolog, ráadásul az építőipar sok munkaerőt szív fel, így a foglalkoztatást is javítja. A hamarosan induló építési boom GDP és foglalkoztatásnövelő hatású, és szociális oldalról is pozitív, mert nem engedi túlságosan elszállni a lakásárakat. Habár a részleteket még nem tudjuk, azt gondolom, hogy összességében ez egy pozitív lépés.

Jegybankok és szemét

2015, December 13 - 07:43

Aki azt gondolja, hogy a jegybanki nullkamatszintnek nincs piactorzító hatása, az vessen egy pillantást a vállalati kötvények piacára, ahol valóságos vérfürdő kezd kialakulni. Nézzük, hogy jutottunk ide:

A 2009 utáni jegybanki életmentő beavatkozások (zéró kamat, pénznyomtatás) eredménye globálisan nulla közeli kamatszint lett, ami tartóssá vált. A rendkívül alacsony nominális, azaz negatív reálkamatok miatt a befektetőknek nem volt más választásuk, mint belemenekülni bármibe, ami magasabb hozamot, vagy legalább a tőke megőrzését kínálta. A mellékelt grafikonon (legalul csatolmány) jól látszik, hogy 2009 után hihetetlenül megugrott a magas kockázatú, de cserébe magas hozamot kínáló kötvények kibocsátása. Részben ezek a kötvények finanszírozták egyébként a palaolaj-boomot, tehát a Fed nullkamatpolitikájának igen komoly szerepe volt egyrészt ennek a gazdasági szegmensnek a fellendítésében, másrészt a világ olajjal való elárasztásában, és a mostani árupiaci deflációs hullám kialakításában. A 2010-14 közötti időszakban tehát boldog-boldogtalan vette ezeket a kötvényeket, mindenki örült a magas elérhető hozamnak (pláne, hogy bármi ami nullánál magasabb, az jónak számított), és megvettek minden kibocsátást, legyen az bármilyen gyenge minőségű is. Ennek eredményeképp a "high-yield" piac mára az amerikai vállalati kötvénypiac több, mint 20%-át teszi ki, lásd itt (grafikon):
http://www.peritusasset.com/2015/08/high-yield-etfs-market-size-money-fl...

A fentiek következménye, hogy egyrészt valószínűleg mivel mindenkit finanszíroztak, így romlott a kötvények minősége, másrészt pedig egy csomó, a piac kockázataival nem teljesen tisztában lévő befektető birtokol ilyen papírokat - csak azért, mert a rendkívül alacsony jegybanki kamatszint bekergette ebbe a spekulációba. Ehhez jött még hozzá a szabályozói változás, ami gyakorlatilag megtiltotta a nagy bankoknak, hogy ezekben a kötvényekben spekuláljanak, ilyenekből jelentősebb mennyiséget kereskedési célra tartsanak. Tudni kell, hogy mivel ez egy alapvetően árjegyzői, illikvid piac, ezért korábban a nagy bankok árjegyzése adott mélységet, likviditást ennek a szegmensnek. Árjegyzők nélkül ha hirtelen valakinek vennie, vagy eladnia kell, az nagymértékben elmozdíthatja az árat.

A klasszikus diszkós hasonlattal azt mondhatjuk, hogy a korábbiakhoz képest kétszer annyi embert tereltek be a diszkóba, és az ott lévő kétszárnyú ajtót befalazták, helyette csak egy szűk lyukat hagytak meg. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy kitaláljuk, hogy ha kiüt a tűz odabenn, akkor nagyon sok embert el fognak taposni. Fontos kihangsúlyozni, hogy mindkét változás (a piac megugró mérete és a kisebb likviditás is) a gazdaságpolitikusok tevékenységének köszönhető, és ha ebből komoly baleset lesz, az is az ő lelkükön szára majd. Márpedig úgy néz ki, hogy a tűz kiütött, ugyanis az árupiaci áresés, az amerikai kamatemelési várakozások, és a globális gazdasági lassulás következtében számos kötvény kilátásai jelentősen romlottak. Az illikviddé tett piacon, ahol egy csomó oda nem való befektető van, ez valószínűleg csúnya balesetet okoz, aminek komoly visszahatása lesz a gazdaságra is: egyrészt a hitelezési standardok szigorítása (kevesebb hitel = kisebb növekedés), másrészt a kötvényhozamemelkedés kiváltotta csődhullám (mindenkinek drágább lesz a finanszírozás és lesz aki ezt nem bírja majd ki) révén. A jelenlegi globális gazdasági helyzet egyik legfőbb indikátora a vállalati, azon belül is a high-yield piac, ezt kell figyelemmel kísérni.

Mellékszál talán, de a fentiek miatt is gondolom, hogy sokkal egészségesebb az 1-2%-os jegybanki kamatszint, ami még valami értelmezhető hozamot kínál, mint a nulla és a mínusz, ami ostobaságokba hajszolja az embereket, aminek a vége mindig csúnya szokott lenni...

https://research.stlouisfed.org/fred2/series/BAMLH0A3HYCEY
https://research.stlouisfed.org/fred2/series/BAMLH0A2HYBEY

CsatolmányMéret
hyissuance.JPG54.4 KB

Szemét piac

2015, December 11 - 19:10

Itt most elsősorban az úgynevezett "junk" vagy high-yield kötvényekről van szó, van aki csak szemét kötvényeknek hívja őket. Úgy tűnik, hogy ezen a piacon már nem is csak fújdogál a szél, hanem jóformán orkán tombol. A magas kamatozású kötvények piaca egyszerűen összeomlott, 2009 óta nem volt ilyen mélyen:

http://www.marketwatch.com/investing/Fund/HYG?countrycode=US
http://www.marketwatch.com/investing/Fund/JNK?countrycode=US

Ennek számos oka van. Az első a globális gazdasági lassulás, amely szép lassan terjed át a nyersanyagszektorról és a nyersanyagtermelőktől az egyéb szektorokra és a fejlett gazdaságokra is. A második a korábbi eufória, amitől buborék alakult ki ebben a szektorban: a nulla kamatok elől menekülve minden szennyet megvettek a befektetők, és most ez kezd kellemetlen lenni. A harmadik ok a Fed-indukálta dollárerősödés, ami számos adós helyzetét egyre nehezebbé teszi. A negyedik pedig a szabályozás, ami a market-makereket felszámolta, és ami miatt összeomlott a likviditás. De nálam sokkal jobban elmondta ezt pár hónapja Carl Icahn, a videóból nagyon sokat lehet tanulni:

https://www.youtube.com/watch?v=ZyKIvnied-o

Azt gondolom, hogy 2016 nagy vételi lehetősége ezekben a szétbombázott kötvényekben LEHET (nem biztos hogy lesz), hasonlóan ahhoz, amint 2008-9-ben Magyarországon a vállalati kötvények kínálták a legjobb hozam-kockázat potenciált. Előtte azonban valószínűleg még nagyobb pánikra és/vagy csődökre lesz szükség, hogy megtisztuljon a piac. Mondjuk a helyzet már kezd eléggé alakulni:

http://www.marketwatch.com/story/high-yield-debt-fund-blocks-investors-f...

Azt gondoltam, hogy az idei decembert még kibírják a piacok összeomlás nélkül (meg egyébként is a decemberi illikviditásban ki akar kereskedni?), de úgy tűnik, hogy 2007 végéhez hasonlóan már annyira meleg a pite, hogy nem bírják kivárni a befektetők január elejét az eladásokkal...

22 évente sötétség

2015, December 9 - 17:31

A 22 évente sötétség (Pitch Black) az egyik kedvenc B-kat filmem, amelyben egy bolygó felett 3 nap van, és emiatt szinte állandóan világosság uralkodik. Kivéve 22 évente, amikor egyszerre megy le mind a három nap, és teljes sötétségbe borul a bolygó. Természetesen a szuperszörnyek ilyenkor jönnek elő...

A tőkepiacok kissé hasonlóak. Általában minden szép és jó, de bizonyos időközönként nagyon rossz együttállás alakul ki, és akkor beköszönt a teljes sötétség, előjönnek a szörnyek és mindenkit levadásznak. 1987, 1997(8), 2007(8):10 évente sötétség a minta mostanában, úgyhogy lassan itt az ideje a következő szörnytámadásnak. Persze lehet, hogy még nem most következik be, különösen mivel a nagy jegybankok igen támogatóak, és úgy néz ki, hogy emiatt a korábbiakhoz képest megnyúlt a ciklus, de a jelek ennek ellenére nem túl jók. Ha nem is teljes sötétség (á lá 2007-9), de azért valamiféle alkonyzóna (Twilight Zone - másik kedvenc) könnyen kialakulhat 2016 folyamán.

Egyrészt itt van ugye az önerősítő kínai-feltörekvő-árupiaci mészárszék (erről már többször írtam, pl: http://www.zsiday.hu/blog/kiv%C3%A1r%C3%A1s), amely valószínűleg nem oldódik meg addig, amíg nem megy néhány nagy szereplő csődbe (Glencore? Brazília?), másrészt erre még ráerősít a Fed a kamatemelős-dollárerősítő beszédeivel, viszont nem elhanyagolható a vállalati kötvények piacán uralkodó mészárlás sem: itt a szabályozás nem szándékolt hatása (pl. Volcker-rule) miatt eltűntek az árjegyzők, és a nehéz helyzetben nincs aki megtartsa a piacot - így őrült mód emelkednek a hozamok. Ez viszont nehézzé teszi a cégek finanszírozását, ami rontja a helyzetüket és az egész gazdaság helyzetét, ami viszont tovább emeli a vállalati kötvényhozamokat. Úgyhogy itt elég erős önerősítő folyamatok látszanak kibontakozni, ráadásul ezek egymással is összefonódnak, és egymást ís erősítik.

A kérdés csak az, hogy a tőkepiacokat megvilágító napok közül egy, kettő, vagy mindhárom nyugszik le. Egy éjjellátó szemüveget mindenesetre nem árt beszerezni.

http://www.imdb.com/title/tt0134847/
http://www.imdb.com/title/tt0088634/?ref_=fn_al_tt_2

Egynapos csoda?

2015, December 3 - 17:04

Habár még messze a nap vége, nekem afféle egynapos csoda (one-day wonder) érzésem van az EKB döntésére adott piaci reakciók kapcsán. Nagyon erősen felfokozott várakozások voltak, s habár az EKB tovább csökkentette a kamatszintet, még mélyebben negatívba tolva azt, ám nem növelte tovább a pénznyomtatási program (QE) mennyiségét, és ez csalódást okozott. Erre igen heves mozgások alakultak ki minden piacon: az euró erősödött, az állampapírpiaci hozamok megugrottak, a tőzsdék beestek.

A valós helyzeten azonban a döntés sokat nem változtatott. Egyrészt tart, és várhatóan egyre mélyül a feltörekvő/kínai válság, amelynek lassító hatása lesz 2016-ban is. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan mind az európai mind az amerikai belső kereslet rendben van, és tekintve, hogy óriási monetáris stimulus zajlik még mindenhol, valamint a fiskális szigor is véget ért, várhatóan a fogyasztás továbbra is erős marad. Ekképpen a nagy gazdaságokban tartós kettősség maradhat fenn: az exportszektor/gyáripar szenved, míg a belső kereslet/szolgáltatószektor erős maradhat. Nem egyértelmű számomra, hogy ennek mi a végső eredője, a részvényekre inkább pesszimista, a kötvényekkel kapcsolatban inkább optimista vagyok kissé - de nem erős a meggyőződésem.

A legnagyobb kérdés pedig az, hogy mikor dől be valamelyik nagy árupiaci termelő cég/ország, stb. mert azt az áresést, ami az elmúlt 1-2 évet jellemezte ezeken a piacokon, megúszni egy nagyon komoly csődhullám nélkül lehetetlennek tűnik. Ez a csődhullám egyben jó vételi alkalom is lehet ezen a területen...

Miért is vág az ECB?

2015, December 2 - 18:11

Habár az év legidiótább jegybankja címet már januárban ki lehetett osztani a svájciaknak az árfolyamgát kinyitásának dilettáns kezeléséért, de azért az európai jegybank elmúlt pár éves működése is megér egy misét. Habár végül, jó egyéves szabadkozás után (nincs hozzá eszközünk, nem szabad megtennünk, stb.) nagy nehezen belátták, hogy talán meg kéne akadályozniuk az eurózóna szétesését, de a kamatpolitikában olyannyira késve reagálók voltak, hogy az már félelmetes.

2007 nyarán már lezártnak tűnt a kamatemelési ciklusuk, a világ elkezdett lassulni, komoly bankrendszerbeli problémák voltak, de őket nem érdekelte semmi, az árupiaci áremelkedéstől a legeslegvégén beijedve, inflációs veszélytől félve 2008 nyarán képesek voltak kamatot emelni (140 dolláros olajnál, gyakorlatilag a csúcson kezdtek rettegni az inflációtól az évszázad bankválságának közepén). Ennél csak az durvább, hogy ebből mit sem tanulva 2011 tavaszán pont ugyanezt előadták, szintén egy többéves olajárcsúcs környékén. (https://www.ecb.europa.eu/stats/monetary/rates/html/index.en.html). Most éppen a deflációtól paráznak, bár nem nagyon lehet látni, hogy miért, hacsak nem az olajáresés miatt. Úgy tűnik, az ECB viselkedésének modellezése elég egyszerű, meg kell nézni, hol vannak az olajárak: ha sokat mennek föl, akkor inflációtól félve kamatot emelnek, ha esnek, akkor deflációtól tartanak és vágnak. Most is ez lehet a helyzet, ugyanis a mögöttes inflációs számokat nézve érthetetlen, hogy miért kéne még negatívabba vágni a kamatokat és a QE mennyiségét növelni - márpedig ezek azok a lépések, amelyekre holnap számít a piac.

Nézzük meg az adatokat:
https://www.ecb.europa.eu/stats/prices/hicp/html/hicp_economic_activitie...

A maginfláció szépen emelkedik, már 1%-on áll, ami a legmagasabb érték idén, a szolgáltatásárak is 1,3%-kal növekednek, szintén a legmagasabb érték idén - semmi ok bármilyen drasztikus lépésre. Ennek ellenére további monetáris enyhítést terveznek. Értelmét nem látom, de azért annyit jól láthatóan elértek, hogy az euró szépen értékelődik le, és az állampapírhozamok mindehol csúsznak negatívba. Már szinte ott tartunk, hogy nem azt kell keresni a befektetőnek, hogy min csinál pénzt, hanem azt, hogy min nem bukik. Lassan a magyar 1,35-ös alapkamat is "deep value"-nak tűnik...