Zsiday-blog

Öröknaptár a feltörekvő országokhoz

2016, Április 20 - 19:54

Egy kiváló öröknaptárt találtam a feltörekvő országok értelmezéséhez egy elemzésben, mellékelem is a jelenlegi cikkhez.

Akit érdekel egy kicsit is Magyarország gazdasági jövője, az mindenképp olvassa el, mert természetesen nem csak latin-amerikai, hanem K-EU országokra is érvényes.
Röviden magyarul összefoglalva:

Első fázis:A gazdaság újraszervezése a belföldi szektorokra koncentrálás és a külföldi szereplők eltávolítása/kiszorítása mellett. Ehhez gyakran árfolyamrögzítés és tőkekontroll is tartozik. Általában párosul hozzá fiskális stimulus (Magyarország esetén EU-stimulus), amely megemeli a jövedelmeket, amely nagyobb lakossági fogyasztáshoz, miközben az olcsó deviza exportboomhoz vezet. Az új gazdaságpolitika sikeresnek tűnik, a vezetők kijelentik hogy feltalálták a spanyolviaszt, harmadik utat, csavaros brazil mentalitást, stb.

Második fázis: A gazdaság elkezd túlfűtötté válni. Nagyjából itt vagyunk most Magyarországon. Habár nő a lakossági fogyasztás, de új magánszektorbeli beruházások nincsenek és a különböző szabályzókkal eltorzított félpiacgazdaságban megjelennek a problémák. A gazdaság gyakran hitelre épülő fellendülést mutat, megjelenik és nőni kezd az infláció. A kormányzat fiskális és monetáris eszközökkel próbálja fenntartani a növekedést ahelyett, hogy a hosszútávú növekedési potenciált emelné (infrastruktúra, oktatás, jogrend, kiszámíthatóság, intézmények függetlensége, innováció, stb. stb.)

Harmadik fázis: A modellben rejlő belső önellentmondások felszínre kerülnek, a növekedés megbicsaklik, miközben az infláció tovább nő, az ár-bér spirál inflációhoz, hiperinflációhoz, devizaösszeomláshoz vezet, ami politikai összeomlást is okoz. Ebben a fázisban van jelenleg Brazília és Venezuela.

A jó hír az, hogy a második fázis sokáig tarthat, pl. a braziloknál is kb 2005-6-7-től 2012-13-14-ig ment a szekér. A rossz hír az, hogy ha nincs pályamódosítás, akkor a második fázist szinte elkerülhetetlenül a harmadik követi.

CsatolmányMéret
economicpopulism.JPG214.82 KB

Nem mind arany…

2016, Április 20 - 08:33

...ami fénylik, hanem lehet ezüst is. Habár mostanában láthatóan mindenki az olaj árfolyamával van elfoglalva, de eközben érdekes események zajlanak a nemesfém-szegmensben is.

Az aranybánya-ETF (GDX) tegnap másfél éves csúcson zárt, s habár az arany inkább oldalazik az elmúlt 1 hónapban, március elején neki is sikerült egyéves csúcsot ütnie. Tegnap tízhónapos csúcsra ment az ezüst, és a platina sem volt tavaly ősz óta olyan drága, mint tegnap. Ennek az oka elég egyszerűnek tűnik, és illeszkedik az uralkodó világképbe. Ha valóban globális lassulás van, amely miatt szinte sehol sem lehet kamatot emelni (a globális kötvényhozamok is folyamatosan új minimumokat ütnek emiatt), és a profitkilátások sem annyira jók (tehát a részvények is veszélyesek), akkor nem nagyon marad más lehetősége a befektetőknek ha szeretnének valami pozitív hozamot elérni, mint hogy nemesfémeket vegyenek. Sokkal jobb ücsörögni rajta, mint állandóan negatív kamatot kapni, és legalább az esély megvan rá, hogy lesz rajta hozam. Számomra úgy tűnik, hogy ennek a környezetnek egyértelmű nyertesei a nemesfémek.

Ezen kívül - ha tartósan fennmarad ez a környezet - akkor az ingatlanárakat is tovább hajtja fel, mert mostanra gyakorlatilag ez maradt az egyetlen eszközosztály, amelynek van valami évről-évre kivehető, talán kiszámítható cash-flowja és nem tűnik értelmetlen módon túlárazottnak. Erre is igaz az, ami az aranyra: legalább az esélye megvan, hogy az évről évre megkapott hozamon keresztül az ember valamiféle pozitív reálhozamot ér el a tartási időszak alatt. Ez valószínűleg igaz Budapesttől Bukaresten át Bostonig...

Forintlebeszélés

2016, Április 7 - 12:08
A jegybank lelkesen próbálja lebeszélni a forint árfolyamát, egyelőre viszonylag kevés sikerrel. http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/deviza/nagy_marton_a_gyengebb_for... Már írtam korábban arról, hogy a forintot gyengíteni nehéz, és ez látszik is az elmúlt hetekben: a kamatvágás, a további kamatvágások belengetése és a verbális intervenció sem hatotta nagyon meg a forintot, nem igazán akar gyengülni, ami nem is csoda, tekintve a hatalmas keresletet (külkereskedelmi többlet+migránsaink hazautalásai). Sokkal érdekesebb az érvelés, az MNB szerint a gyengébb forint segíthet visszaterelni az inflációt a várt, kívánt tartományba. Véleményem szerint ehhez a forint gyengítésére semmi szükség, az infláció meg fog jelenni, a magyar gazdaságban semmiféle deflációs nyomás nincs, semmi sem indokolja a forint gyengítését - na persze azon kívül, hogy az MNB szeretne a gyengébb forint révén kimutatni újabb sokmilliárd virtuális, számviteli nyereséget a devizatartalék átárazódásán. Magyarországon 2013 eleje óta komoly gazdasági fellendülés van (bár ez idén várhatóan időlegesen megtörik, de 2017-től újraindulhat), és ez teljesen jól látszik a munkaerőpiacon. A versenyszférában annyian dolgoznak, mint a legutolsó ciklikus csúcson, 2007-8-ban, pedig közben kitántorgott Londonba soktízezer emberünk. A munkaerőpiac szűkössége egy éve mindenképpen érzékelhető, és ez észrevehető a bérstatisztikákból is: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli018a.html A versenyszféra nettó bérei januárban 6,8%-kal, a közszféra bérei pedig 11%-kal emelkedtek az előző év azonos adatához képest. A bérinfláció már itt van a nyakunkon, nem is nagyon látszik, hogy mi az ami ezt meg tudná állítani (persze egy globális recessziót kivéve). Ráadásul azt láthatjuk, hogy a korábban éveken át inkább csökkenő tartós fogyasztási cikk árak elkezdtek tavaly tavasz óta emelkedni. Ez azért érdekes és fontos, mert ezek elsősorban importált termékek, amelyek esetében a korábbi években a gyenge kereslet miatt a kereskedők benyelték az importár emelkedését, de úgy tűnik hogy lassan egy éve azt érzékelik, hogy a hazai kereslet nő, és immáron nyugodtan tudnak árat emelni. Januárban 2%-kal, februárban 1,8%-kal magasabb volt ezeknek a termékeknek az ára, mint egy évvel korábban, és ilyen magas értékekre a 2009-es sokkszerű forintleértékelődést kivéve 2000 óta nem volt példa! Azaz, a forint korábbi 260-70-ről 310 környékére gyengítésének hatása éppen most kezd bejönni, beárazódni a rendszerbe, további gyengülés még rásegítene erre a folyamatra, ami egyébként is megy magától. Ez is azt jelzi, hogy a magyar gazdaság kezd túlfűtötté válni, és egyáltalán nincs semmi oka a deflációtól való félelemnek, sokkal inkább annak, hogy a bérinfláció még nagyobb sebességre kapcsol, és igen gyorsan árinfláció lesz belőle. Ezt eddig a rezsicsökkentés és a nyersanyagárak évtizedek óta nem látott mértékű zuhanása (gondoljunk csak a benzin árára!) elleplezte, de ha ezek a hatások eltűnnek, akkor igen gyorsan ismét számottevő lehet az infláció. Nem az infláció hiányától, hanem a gazdaság túlfűtöttségétől kell aggódni mostmár. A jegybank ennek ellenére várhatóan folytatja forintgyengítő kampányát és mint korábban írtam könnyen lehet hogy a nulla kamatszint alá is benézünk ennek során...