Zsiday-blog

Legyen végre komoly járulékcsökkentés Magyarországon!

2016, Július 27 - 10:25

Habár sokszor szeretnek a gazdaságpolitikusaink azzal büszkélkedni, hogy milyen alacsony Magyarországon a személyi jövedelemadó, de ennek leginkább csak a jómódúak örülhetnek, akik így, ezzel párhuzamosan alacsony kamat-, osztalék- és árfolyamnyereségadót is kell, hogy fizessenek. Ugyanakkor a hazai munkát terhelő adók és járulékok összességében nagyon magasak, Európában a negyedik helyen állunk, ami rendkívüli módon árt a versenyképességnek és lehetetlenné teszi a gazdaság kifehérítését. Erről egy szemléletes ábrát itt lehet látni:

http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-tax-burden-trends-latest...

(a grafikon azt mutatja, hogy a teljes bérköltség hány százaléka megy különböző adók, járulékok formájában az államhoz)

Magyarországon nagyjából 2 forintba kerül összesen a munkaadónak, hogy a munkavállaló 1 forintot kézhez kapjon. Tekintve a nem túl erős adózási morált, ez garantálja a feketefoglalkoztatást és erősen visszaveti gazdaságunk növekedési lehetőségeit. Hiába alacsonyabbak a hazai nettó bérek, mint mondjuk a szlovák vagy lengyel, a munkaadók azt nézik mennyibe kerül nekik összesen a foglalkoztatás és ez alapján döntenek, hogy melyik országban mennyi munkaerőt alkalmazzanak - így már nem vagyunk annyira vonzóak.

Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, akkor azonnali és nagyarányú járulékcsökkentésre van szükség - természetesen ez szükségessé tenné az egyenlet másik oldalának, a hatalmas költségekkel járó túlburjánzott államnak az összehúzódását is!

Ha megnézzük versenytársainkat, vagy akár Svájcot, esetleg az elmúlt évtizedekben hatalmas növekedést produkáló Írországot, akkor egyértelmű, hogy 30-50%-kal azonnal csökkenteni kellene a munkát terhelő járulékokat. Ez egyben lehetővé tenné a reálbérek gyors növelését is - ami amúgy is bekövetkezik - anélkül, hogy a munkaadók emiatt jelentős áremelésekre illetve a profitjuk (és így beruházásaik) elvesztésére szorulnának.

Ha ez nem következik be, akkor az előttünk álló, és elkerülhetetlennek látszó jelentős nettó béremelkedés vagy a vállalati profitokat fogja megcsapolni, és az a kevés beruházás is eltűnik emiatt, ami most még van, és/vagy jelentős inflációt fog gerjeszteni, mert áremelésekre kényszerülnek a vállalatok, hogy a magasabb bérköltséget kitermeljék. Ráadásul a fehérítő hatás miatt könnyen lehet, hogy nem is járna akkor költségvetési bevételkieséssel mint most gondolnánk. Végül pedig a költségvetés jelenleg jó helyzetben van, most meg lehetne lépni egy ilyen versenyképességileg fontos, hosszútávon is nagyon hasznos gazdaságsegítő lépést. Véleményem szerint egy bátor lépés jelentős pozitív hosszútávú növekedési hatásokkal járna.

Természetesen ez nem új gondolat, de most úgy tűnik, hogy egyszerre van rá lehetőség, és a körülmények kényszerítő ereje is efelé hajt minket. Reméljük a gazdaságpolitikusaink mérlegelik ezt a lehetőséget, és mernek nagyot álmodni!

Mikor tolja be Japán az all-in-t?

2016, Július 27 - 10:01

Japán az 1989 karácsonyi buborék kipattanása óta komoly nehézségekkel küzd. Az államadósság világcsúcs szinteken van, a stimulusok húzd meg, ereszd meg módon zajlanak és nem érnek el komoly hatást, a kamatszint 20 éve nulla közelében, mégsincs gyorsuló növekedés, inflációnak nyoma sincs, a társadalom elöregedőben, és nem igazán látszik, hogy az egész problémahalmazból bármikor is kijönnének (habár egy kollégám megjegyzése szerint szeretnénk mi is úgy stagnálni mint a japánok:). Az Abenomics az elejétől fogva gyanús volt, és összességében nem ért el hatásokat. Mivel Japán küzd legrégebb óta azokkal a problémákkal, amelyek most már részben USA-t és Európát is érintik, valószínűleg nekik kellene végre egy igazán komoly lépésre elszánni magukat, és ennek talán van is valami jele. Ők mentek először bele a válságba, valószínűleg ők is szánják el először magukat egy igazán drasztikus lépésre.

Ben "Helicopter" Bernanke és Paul "Stimulus" Krugman is a japán miniszterelnök körül sürgölődik, és lehet hogy beszélgetéseiknek lesz valami hatása. A megoldás persze egyértelmű, de senkinek nem volt még mersze megtenni. Mivel a japán jegybank (BoJ) amúgy is éppen felvásárolja az államadósságot, és ha így halad, hamarosan a többségi tulajdonosa lesz ennek az adósságtömegnek, ideje lenne deklarálni, hogy a jegybank által felvásárolt állampapírok soha nem lesznek visszafizetve (pl. átalakítják őket nulla kamatozású, öröklejáratú kötvényekké), és a jövőben a jegybank által teremtett pénzből fog akkora költségvetési deficitet generálni Japán, amekkorára csak szükség van ahhoz, hogy ismét dinamikusan növekedjen a gazdaság, és eltűnjön a defláció. Megszabhatnak pl. 4, vagy 5%-os inflációs célt, és addig felvásárolják az államadósságot.

Mondhatni, hogy a BoJ amúgy is felvásárolja az államadósságot, most az adósság egyharmadát birtokolja, és ez igen gyorsan nő:

https://www.boj.or.jp/en/statistics/boj/other/mei/index.htm/
http://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/japan

Ám nagyon nagy változás lenne, ha kimondásra kerülne, hogy ez az adósság tényleg sosem lesz visszafizetve, és a japán kormányzat nem kellene, hogy a költségvetési deficittel foglalkozzon, nyugodtan költhetne.

Azt gondolom, hogy jó esélye van, hogy deklaráltan beindul a helikopterpénz időszaka Japánban valamikor a következő években. Ha ez megtörténik, akkor az hatalmas változásokat fog okozni a befektetői gondolkodásban nem csak Japánban, hanem az egész világon. Amikor ez bekövetkezik, az egy igazi Big Bang lesz, onnantól mindenki másként tekint majd a világra. Ez valószínűleg a hosszú kötvények árfolyamának gyors összeomlásához, és a részvények fellendüléséhez fog vezetni - amikor bekövetkezik.

A Nullkamatkapcsoló

2016, Július 16 - 09:52

Az MNB új fegyvere a Nullkamatkapcsoló. Egyetlen mozdulattal be lehet kapcsolni, és nagy előnye, hogy miközben a hivatalos alapkamat változatlan marad, az effektív kamatszintet szinte azonnal nullára tolja le:

http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/...

A sztori lényege, hogy az MNB szeretné a bankok likviditását produktívabbnak tartott helyekre átcsatornázni. Jelenleg ugyanis az történik, hogy fölös likviditásukat a a bankok az MNB-hez teszik be (3 hónapra, éves 0,9%-os kamaton), de mivel ősztől ezt csak korlátozott mértékben tehetik meg (de az MNB nem mondja meg előre, hogy mennyire korlátozottan, lehet hogy negyedannyit mint most, lehet hogy ugyanannyit, majd még kitalálják), ezért azzal a pénzzel, amit nem rakhatnak be a 2-hónapos betétbe, valamit tenniük kell majd. Ez a pénz részben az állampapírpiacra fog vándorolni, viszont ha kellően lecsökkenti az MNB az általa befogadott likviditást, akkor szinte automatikusan az fog történni, hogy a "fölös" pénz továbbra is az MNB-nél fog lecsapódni, de már nem a 3-hónapos betétben hanem az overnight betétben, amelynek a kamata -0,05% jelenleg. Ennek során persze - éppúgy ahogyan az árvíz elragad mindent - valószínűleg a teljes rövid oldali hozamszint nulla környékére fog kerülni, beleértve a BUBOR-t és a diszkontkincstárjegyek hozamát is.

Az MNB tehát anélkül tudja hirtelen a magyar kamatszintet úgy levágni a jelenlegi 0,9%-ról gyakorlatilag nullára, hogy ez hivatalos alapkamatcsökkentéssel járna - s ha nem elégedett az eredményekkel gyorsan vissza is tudja csinálni az egészet. A Nullkamatkapcsoló beépítésének több oka is van. Egyrészt új fegyvert kap az MNB a "túlzottan erős" forint elleni harcban, másrészt pedig megpróbálja lejjebb nyomni a hosszú hozamszintet az állampapírpiacon, amely olcsóbbá teszi az állam finanszírozását, és olcsóbb hosszú hitelkamatokat is jelent, ez pedig élénkíti a gazdaságot.

Konklúzió: küszöbön a nullkamat Magyarországon is. Ha a forint megpróbálna beerősödni, bevetik. Ha nem, lehet, hogy akkor is :)

Céhek vs. gyáripar = taxisok vs. Uber

2016, Július 15 - 13:40

A középkorban céhekbe tömörültek a mesteremberek, és szabott árakon, előre definiált minőségi mutatók mellett kellett termelniük, amivel gyakorlatilag a versenyt megszüntették, és egy-egy adott termék piacát monopolizálták. Új belépőket nem engedtek a piacra, azzal érvelve, hogy azok letörnék az árakat és ez egyben rosszabb minőséget is jelentene, innen a mai napig igen negatív kontár szó a magyar nyelvben - habár sokszor a kontárok ugyanazt a munkát , ugyanolyan minőségben tudták elvégezni, de a céhből valamilyen okból kiszorulván olcsóbban adták a portékájukat.

A céhrendszer, a valós verseny hiánya, a monopolizálás sok évszázadon át akadályozta a gazdaság fejlődését Európában, és mint minden monopólium komoly veszteséget okozott a fogyasztóknak, a céhen belüliek javára csoportosítva át a vagyont.

Jelenleg Magyarországon és a világ számos országában több szakma is valami érthetetlen oknál fogva benneragadt ebben a céhstruktúrában, közülük is kiemelkednek a taxisok. Szabott árakon dolgoznak, sok országban gyakran évtizedek óta nem adnak ki új engedélyeket, tehát a belépést is korlátozzák, lehetetlenné téve a szabad versenyt. A céhstruktúra felbomlása után komoly fejlődés, az ipari forradalom kezdődött, és a még most is meglévő monolpolizált szakmai céhek lebontása is hasonlóan hasznos lenne a társadalom nagy részének (nyilván kivéve a céhtagokat). A taxisok vs. Uber harc nagy részben erről szól: egy szabályozási keretrendszerrel fenntartott céh harca a gyáripar ellen, amivel nem tud versenyezni, így a törvényhozók segítségét kéri, akik pont mint a középkor végén, most is sok országban megpróbálnak ellenállni a fejlődésnek. Megjegyzendő, hogy nem csak a taxisok ilyenek, sok szakma próbálja megvédeni magát az állami szabályozással

Harcuk ideiglenesen sikeres lehet, de hosszútávon nem...

Welcome to the bullmarket!

2016, Július 10 - 10:50

Az elmúlt hetek legérdekesebb fejleménye, hogy a fejlett piaci kötvényhozamok soha nem látott mélységekbe zuhantak. Míg év elején még 0,6%-os hozammal forogtak például a német 10-éves államkötvények, most -0,2%-on vannak. Eközben a többi hozam is hasonlóan változott, néhány példa:

Év eleje Most
Német 2 éves -0,38% -0,68%
Olasz 10 éves 1,53% 1,19%
Francia 5 éves 0,09% -0,42%
Amerikai 30 éves 2,90% 2,10%
Magyar 15 éves 4,08% 3,28%
Orosz 10 éves 9,74% 8,42%
Brit 10 éves 1,77% 0,73%

SOHA nem voltak még ilyen alacsonyak a globális kötvényhozamok, ráadásul a kötvénypiac egyre nagyobb hányada kereskedik negatív hozamszint mellett, ami praktikusan azt jelenti, hogy a befektetők fizetnek az államoknak azért, hogy vigyázzanak a pénzükre. Ha 10 évre odaadom a német államnak 100 eurómat, akkor leegyszerűsítve 98 eurót ad vissza nekem 10 év múlva, de vajon mennyit fog érni az a 98 euró? Nagy valószínűséggel 10-20-30%-os reálveszteséget szenved el az, ki ezeket a kötvényeket megveszi.

A hozamok összeomlásának két oka van, a kettő összefügg egymással: a globális növekedés a várttól elmaradó volt az elmúlt 1-2 évben, és nagy a félelem azzal kapcsolatban, hogy különféle sokkok (Kína, Brexit, Trump-elnökség, olasz bankcsődhullám, migránsválság, UFO-támadás, stb.) miatt egyenesen recesszióba hull a világ. A jegybankok pedig erre reagálva nagyon laza kamatpolitikát folytatnak, pénzt nyomtatnak, ráadásul implicit és explicit ígéreteket tesznek arra nézve hogy ez még igen sokáig így marad.

Két eset lehetséges: az egyik, hogy valamitől tényleg összeomlik a világ, és a mínuszból még nagyobb mínuszba mennek a kötvényhozamok, egészen addig, amíg deklarált módon is frissen nyomott pénzből történő deficitköltekezéssel meg nem mentik a gazdaságot, és egyben teljesen szét nem inflálják azt. A másik lehetőség - amelyet sokkal valószínűbbnek tartok - az, hogy az európai és amerikai gazdaság az alacsony kamatoknak, lakossági költekezésnek, és lassan újraéledő hitelfelvételi kedvnek köszönhetően a potenciális sokkok ellenére szépen, nyugodtan tovább növekszik. A pénteki NFP (nonfarm payrolls) számok, és mostanában az európai növekedési indikátorok is ezt erősítik meg. Az alacsony infláció mellett a lakossági jövedelmek lassan nőnek, aminek köszönhetően a belső fogyasztás fogja fenntartani ezeket a gazdaságokat (egyébként részben Magyarországra is illik ez a kép), és a növekedéssel párhuzamosan a vállalati profitok is inkább nőni fognak.

Ebben a környezetben azonban valójában hatalmas bikapiacnak kellene jönni a tőzsdéken, hiszen a bankbetét és az állampapírpiac már nem értelmezhető alternatíva: a bunkerbe húzódás költsége egyre elviselhetetlenebb. Aki nem akarja, hogy teljesen kifosszák, hogy reálértelemben elvessze a megtakarításait annak muszáj reáleszközöket (részvény, ingatlan) vásárolnia és tartania. Azt gondolom, hogy ez a folyamat elindulhat, és ha azt látjuk, hogy a nagy gazdaságok szépen lassacskán elnövögetnek, akkor igen komoly árfolyamnövekedés jöhet a tőzsdéken.