Zsiday-blog

Politikai gazdaságtan

2018, Január 29 - 12:34

A közgazdaságtan kifejezés ("economics") csak a huszadik században terjedt el, előtte a politika gazdaságtan ("political economy") elnevezést használták, amely sokkal jobban rámutat arra a tényre, amit a közgazdászok az elmúlt évtizedekben próbáltak ignorálni. Az utóbbi 20-30-40 évben ugyanis a közgazdaságtant próbáltuk valódi, értékválasztástól független tudománynak, kvázi természettudománynak tekinteni (és a végletekig matematizálni), ám az sosem volt az. A közgazdaságtan, különösen ha a makrogazdasággal foglalkozik, véleményem szerint mindig értékválasztáson alapul. A történet ugyanis arról szól, hogy milyen társadalmat akarunk, milyen intézményekkel, milyen gazdasági kapcsolatokkal. Nincs abszolút értékmérő, mindig elfogadható megoldás, azt ugyanis egyrészt az adott társadalomhoz, másrészt az éppen uralkodó percepciókhoz kell igazítani, ráadásul ezek egymásra is oda-vissza hatnak (tehát ami az egyik gazdaságnak méreg, a másiknak néha orvosság).

Ebből a nézőpontból igen örömteli volt olvasni az MNB egyik vezetőjének írását a közgazdaságtan megújulásáról:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/repedesek-a-falon-uton-a-kozgazdasagta...

A közgazdaságtan, különösen a gazdaságpolitikai döntések, a makrogazdaságról alkotott vélemények tehát nem lehetnek abszolútak, és megkérdőjelezhetetlenek, ellentétben például a természettudományos tényekkel. A közgazdászok, amikor véleményt alkotnak a gazdaságról, elkerülhetetlenül véleményt alkotnak az általuk kívánatosnak tartott gazdasági-társadalmi rendszerről is. Mindaddig, amíg ezzel egyrészt tisztában vannak, másrészt véleményüket szabadon kifejthetik, addig van lehetősége a rendszernek az önkorrekcióra. Amikor azonban nem veszik észre, hogy gazdaságpolitikai javaslataik szubjektív értékítéleten és társadalomszemléleten alapulnak, akkor elveszik a gazdaságok önkorrekcióra való képessége, és ez gazdasági válságokhoz vezethet, amint az történt is a piacok, a láthatatlan kézbe vetett teljes, megingathatatlan bizalom kiépülése után is 2008-9-ben, amikor kiderült, hogy a gazdasági szereplők társadalmilag nagyon káros megoldásokat tudnak összehozni, még akár a legnagyobb jószándék közepette is. Természetesen ennek minősített esetei az olyan országok, ahol bizonyos gazdasági véleményeket nem is lehet kimondani, mert mondjuk jobb esetben elveszti az állását, rosszabb esetben börtönbe kerül a véleményalkotó.

Ezért nagyon hasznos, ha minden közgazdász valódi piaci szereplőként is próbára teszi magát, mert itt eléggé gyorsan kiderül, hogy a legnagyobb erény a saját igazságunkban való folyamatos kételkedés, és a tények, a helyzet megváltozása esetén mindenféle önámítás nélkül saját véleményünk esetleges átértékelése. Ha minden gazdaságpolitikai döntéshozó tartaná magát ehhez, akkor sokkal kevesebb szenvedés és válság lenne a gazdaságban...

Jegybankárok új utakon

2018, Január 13 - 09:13

Az elmúlt hetek-pár hónap legfontosabb makrogazdasági változása az, hogy elkezdődtek a kamatemelések világszerte. És nem csak maguk a konkrét kamatemelések számítanak, hanem sokkal inkább az, hogy a jegybankárok gondolkodásában mintha változás állt volna be: egyre többen vélik úgy, hogy az extrém laza monetáris kondíciókat szigorítani kell, vagyis vissza kell fogni a pénznyomtatást, és emberileg értelmezhető szintre kell emelni a kamatokat. Sokan csak a Fed kamatemeléseit látják, de ennél fontosabb, hogy ez nem csak az USA-ban zajlik. Legutóbb az európaiak mondták, hogy talán mégiscsak véget kéne vetni az értelmetlen pénznyomtatásnak: egyből fel is robbant rá az euró árfolyama. Ebből a mozgásból is látszik, hogy a befektetők eddig csak a Fednek hittek, de most kezdik felismerni annak a lehetőségét, hogy itt nem csak amerikai, hanem globális folyamatról van szó. Ezért gyengül furcsa módon a dollár: a piacokon nem az számít amit tudunk, hanem a percepcióban beálló változás. Az mozgatja az árakat, amikor sokan kezdik megváltoztatni korábbi véleményüket. Ez zajlik most szerintem. A világ kezd ráébredni a globális kamatemelési ciklusra, de legalábbis annak lehetőségére.

A másik fontos esemény az amerikai részvénypiacokon zajló pánik. Ez pont olyan pánik, mint amikor összeomlás van, csak most a lemaradt vevők pánikolnak, de pont akkor, amikor a fundamentumok már fordulóban vannak és véget ér a nullakamat+növekedés (Goldilocks) csodakorszaka. Azt gondolom, hogy könnyen fennáll annak a lehetősége, hogy ebből pár héten-hónapon belül 10-30%-os részvénypiaci esés jöjjön, amikor a valóság szembejön az álmokkal. Egyébként is 10-évente időszerű egy crash: 1987; 1997/98;2007/2008; 2018(???).

Ebből a szempontból kifejezetten érdekes helyzetben van a forint: az MNB láthatóan ad infinitum ragaszkodik a nullaközeli kamatszinthez, olyannyira, hogy már 5 milliárd eurónyit interveniált a "forintlikviditást nyújtó swap" segítségével (kialakulni látszik a forintban a "dirty floating" rendszere, a fű alatt manipulált/irányított, bár szabadon lebegőnek tűnő árfolyamrendszer). Amennyiben a nemzetközi deviza/kamatpiacokon valóban percepcióváltás zajlik, akkor ez a tartósan alacsonykamatúként számontartott forintot gyorsan megütheti, viszont a swapok zárásával az MNB ezt könnyen ellensúlyozhatja. A forint tehát pillanatnyilag nagyon sebezhetőnek tűnik, de valószínűleg nem tartósan: a még mindig számottevő folyó fizetési mérleg többlet, és a swapok zárása/kifuttatása segítségével az árfolyam kordában tartható, még akkor is, ha rövidebb távon esetleg benne lehet a 320-as árfolyam is. Egyébként a dirty floating sokkal stabilabb és jobb rendszernek tűnik számomra, mint a rögzített árfolyamrendszer, ami előbb-utóbb mindig törik, és általában egy csomó kárt is okoz (lásd svájciak vagy csehek), és arcvesztés nélkül lehet kihátrálni belőle ha eljön az idő - feltéve, hogy az adott jegybank felismeri, hogy megváltozott a széljárás. Egyébként ha lenne a fentiek miatt egy nagyobb megingás a forintban, akkor az valószínűleg a szárnyaló magyar kötvénypiacon is nagyobb korrekciót okozna.

A piacokon tehát számos izgalmas esemény zajlik. Stay tuned for the next episode!

Miért nincs magyar infláció?

2018, Január 5 - 09:37

Bár az elmúlt évek hazai növekedését eléggé jól láttam, de az inflációval kapcsolatban tévedtem: sokkal lassabban jelentkezik, mint azt vártam. Ennek persze egyik oka, hogy a lakásárak nem szerepelnek a kosárban, hiszen azokkal együtt bőven 3-4% lenne az infláció, a másik oka viszont az, hogy a hazai vállalkozások, elsősorban a szolgáltatószektor (várakozásaimmal szemben) láthatóan nem siet az árak emelésével annak ellenére sem, hogy komolyan kell bért emelniük (és persze az importált infláció is nagyon alacsony maradt).
Valószínűleg ennek az oka az, hogy egyrészt 2008-13 között komolyan meg kellett húzniuk a nadrágszíjat a cégeknek, majd később az szja és járulékcsökkentések révén keletkezett mozgásterük, így a bérek aránya összességében lecsökkent a költségeiken belül, és így a most szükségessé vált béremelések ellenére egyelőre nincsen áremelési nyomás, van terük a bérek emelésére. Ezt jól ábrázolja az egyébként is kiváló, sok tanulságos grafikonnal rendelkező Inflációs jelentés (MNB) egyik ábrája, amelyen a bérek GDP-hez viszonyított aránya látható. Ezt mellékelem is a lap alján.
Azt látjuk, hogy historikusan igen alacsonyra esett a bérek aránya, ami azt jelezheti, hogy egyrészt fenntartható további 2-3 évig az éves 10% körüli bérnövekedés, másrészt viszont azt is, hogy 2018 második felétől-2019 első felétől kezdve valószínűleg egyre nagyobb nyomás lesz a cégeken a béremelésre, ha a fenti folyamatok fennmaradnak.
A bérnövekedés tehát a kedvező helyzet miatt egyelőre nem váltott ki inflációs nyomást, de azt gondolom, hogy a következő fél-másfél évben a cégek felélik az elmúlt években képződött "tartalékokat", és egyre erősebbé válik majd a kényszer az árak emelésére. Ami tehát késik, az szerintem nem múlik: a bérnyomásból lesz majd ároldali nyomás is, de később, mint azt korábban gondoltam.

/Mellékelek még egy ábrát: a nem-pénzügyi vállalatok nettó eredményét osztva az általuk termelt hozzáadott értékkel. Ez ugyanaz pepitában: sok a profit, tudnak belőle adni a munkavállalóknak többet, anélkül, hogy nagyon fájna. Persze csak egy ideig...

Inflációs jelentés link, érdemes nézegetni:
https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2017-12-21-i...

CsatolmányMéret
huprof.JPG42.24 KB
huwagetogdp.JPG42.14 KB