Zsiday-blog

Egy stadion hány angoltanár?

2018, Február 28 - 16:43

A globális gazdaságban az informatikai ismeretek és az angoltudás kábé ugyanaz, mint 100 éve az írás-olvasás tudás: ezek nélkül el lehet lenni, de rendes állást kapni nehéz (kivétel persze a politikusi karrier). A gyerekekkel a múltkor végeztünk ennek kapcsán egy gyors papírfecnis számolást, ami kissé blőd, mégis rámutat, hogy milyen kevésből, milyen sokat lehetne javítani a magyarok nyelvtudásán. Tekintve, hogy Magyarország a nyelvtudást tekintve igencsak sereghajtó az EU-ban, érdemes lehetne anyanyelvi tanárokat hívni, ami nagyon sokat dobna a gyerekek nyelvtudásán.

nyelvtudás:

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/File:Share_of_people_aged_25%E2%80%9364_reporting_they_knew_one_or_more_foreign_languages,_2011_(%C2%B9)_(%25)_edu15.png

A ksh adatai alapján 741 ezer gyerek jár általános iskolába, és az átlagos osztálylétszám 20 fő, azaz kb. 37000 osztály van.

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1617.pdf

Ha hoznánk USA-ból, Angliából, Ausztráliából anyanyelvi tanárokat, és egy tanár minden héten 20 órát tartana, és minden osztálynak heti 2 anyanyelvi angolórája lenne, akkor 3700 anyanyelvi tanárra lenne szükség. Ha feltesszük, hogy havi 1 millió forintért tudunk szerezni ilyen tanárokat (szerintem tudunk), akkor ez éves 3700*12 millió = 44 milliárd forint, azaz évente 44 milliárdból óriásit lehetne dobni a magyarok nyelvtudásán, és indirekt módon a globális versenyképességünkön. Ezt abból gondolom, hogy a 14 éves fiam 7 éve hetente 4 anyanyelvi angolórára jár (iskola mellett) plusz az iskolai angol, és ezzel mostanra nagyjából felsőfokú szintre jutott (ott tartunk kb, hogy a filmeket angolul, segítségként angol felirattal nézzük, és mindent ért). Ha általános iskolában végig lenne a mostani "sima" nyelvoktatás mellett még heti 2 angol anyanyelvi órája a gyerekeknek, az azt jelenthetné, hogy a gyerekek nagy része nyolcadikra elérne egy társalgási/középfokú szintre. Ez a globális munkaerőpiacon a minimumelvárás, és ha ezt meg tudják csinálni a finnek, meg a hollandok, akkor nekünk is tudnunk kell ezt: az angol az új latin, muszáj mindenkinek megtanulnia.

A populista/hatásvadász összehasonlítás pedig a következő: A Népstadion közel 200 milliárdba fog kerülni. Ebből majdnem 5 évig lehetne a fent vázolt programot folytatni. Biztos fontos a Népstadion, de úgy érzem kissé fontosabb lenne a magyar humántőke fejlesztése, mert ez az igazi befektetés a jövőbe. Tudom persze, hogy a fenti példa sok leegyszerűsítést tartalmaz, és nem is a pontosság a cél, csak a nagyságrendek bemutatása. Azt is tudom, hogy az egészségügyre is hozhattam volna hasonló példát, és hogy a túlméretezett állami szektor leépítéséből mindkét terület ugrásszerű fejlesztése kivitelezhető lenne.

És persze sajnos azt is tudom mit mondott Jean-Claude Juncker a politikusokról: "Mindannyian tudjuk mit kellene tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy ha megtettük, hogyan fognak újraválasztani bennünket"

http://www.bbc.com/news/world-europe-27679170

Évértékelő és demográfia

2018, Február 19 - 15:48

Orbán Viktornak demográfiailag teljesen igaza volt évértékelőjében. A demográfia a nagyon hosszútávú gazdasági-társadalmi folyamatok egyik legfontosabb meghatározója, és ha már pályára állt, akkor nehéz megváltoztatni. Ebből a szempontból valóban Európa számára az egyik legfontosabb grafikon az alábbi (lásd alul csatolmányban).

Miközben Európa elöregszik, és lassan csökkenő népességgel számolhat, Afrikában robbanásszerű és nagyrészt visszafordíthatatlan a lakosság növekedése.

http://www.un.org/sustainabledevelopment/blog/2017/06/world-population-p...

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re az afrikai lakosság megduplázódik (akiknek nagy része fiatal lesz!), Nigéria pedig a világ harmadik legnépesebb országa lesz. Nyilvánvaló, hogy ha nem tudnak az afrikai országok nagyon gyorsan modernizálódni (és egyelőre szociokulturálisan nem nagyon látszik, hogy be tudnák járni a kínai, koreai vagy japán utat), akkor iszonyatos mennyiségű ember fog megpróbálni jobb megélhetést keresni, méghozzá nyilván a "közeli" Európában, és ezt az európai társadalmak nem nagyon tudják és akarják kezelni majd. Amíg ezt a problémát az európai mainstream politikusok nem ismerik fel és el, addig az europopulista vonal egyre erősödni fog, teljesen jogosan. Ez az egyik, inkább társadalmi vetülete az európai/hazai és afrikai demográfiának.

Szintén legalább ennyire fontos, hogy a lakosságszám csökkenése miatt (ráadásul a dolgozók száma még a lakosságénál is gyorsabban csökken) a GDP Európában és Magyarországon is akár évtizedeken át stagnálhat, mint Japánban az elmúlt 20 évben:

https://fred.stlouisfed.org/series/JPNNGDP

Ez pedig azzal jár, hogy az államadósság sok európai országban nem lesz visszafizethető, hiszen nem nő az elosztható pénz, ráadásul abból is egyre többet kell majd az idősekre fordítani. Persze itt nem csődre kell gondolni, hanem sokkal inkább elinflálásra (természetesen a társadalombiztosítási ellátások elinflálására is!), ami politikailag mindig elfogadhatóbb, mint a csőd beismerése.

Demográfiailag tehát Európának eléggé rosszak a kilátásai: elöregedés, elinflálás, és a gazdasági bevándorlók várhatóan egyre fokozódó nyomása.Európa előtt két út áll: vagy szembenéz ezekkel a problémákkal, és növekvő családtámogatással, és egyéb programokkal megpróbálja lassítani, megállítani a népességcsökkenést, illetve kitolni a munkaképesség határát, miközben közösen megerősítik határőrizetüket, haderejüket, és külső-belső védelmi rendszereiket. Vagy ha erre nem képesek az európai politikusok, akkor egyre több országban kerülnek hatalomra autoriter/populista/neadjisten szélsőjobboldali pártok...

CsatolmányMéret
africapop.JPG30.72 KB

Magyar tőzsdére magyar chaebolt!

2018, Február 16 - 09:51

A chaebol (cséból) dél-koreai kifejezés, családi irányítású konglomerátumot jelent. Dél-Korea gazdaságában kiemelkedő szerepet játszanak, mi is ismerünk néhányat: Samsung (árbevétele a magyar GDP duplája!!!), LG, Hyundai. A 60-as - 70-es években jöttek létre, politikai hátszelű kiemelt családi vállalkozások, amelyek az állami segítségnek köszönhetően hatalmasra nőttek. Ugyanez megvan Japánban is, ott (korábban zaibatsu, most) keiretsu néven fut. Ami érdekessé teszi őket, az az, hogy ezek (a külső szemlélő számára) szinte teljesen átláthatatlan konglomerátumok, mindenki kereszttulajdonol mindenkit, és jellemzően a csoport része egy vagy több bank is, amely a tevékenységeket finanszírozza. A tagvállalatok egy része tőzsdén forog, más részei magánkézben vannak. Előnye, hogy a cégcsoport a bajban lévő tagjait ki tudja segíteni, ha valamelyiknek rövidtávú problémái akadnak, és így képesek valódi hosszútávú optimalizációra, szemléletre, fejlesztésekre. Ugyanakkor ez egyben a hátrányuk is: a veszteséges tagok komolyabb problémák esetén magukkal ránthatják a nyereségeseket, sőt, mivel bank(ok) is vannak a csoportban, egy-két rosszul sikerült manőver nem csak a csoport többi tagját ránthatja magával (amelyek részben tulajdonosok, részben gyakran garantőrök is a hitelek mögött), hanem a bankot, sőt ha nagy a bank, akár az egész gazdaságot is. Ez történt az 1998-as dél-ázsiai válság alatt Koreában, a japánok pedig az 1990-ben kipukkant buborék eredményeit - amelyben a keiretsu-rendszer kiemelt szerepet játszott - máig takarítják.

Ezeknek a rendszereknek a nagy veszélye ugyanis az, hogy jelentős hitelállománnyal operálnak, keresztbe tulajdonolják és garantálják egymást, így ha kihúzunk egy építőkockát a felépítményből, akkor könnyen összedőlhet az egész, ami a bankrendszeri kapcsolatai miatt nemzetgazdasági recessziót is okozhat, vagy elmélyítheti azt. Kicsit hasonló a horvát Agrokor-csoport tavalyi bedőlése, de nekik legalább nem volt bankjuk, a veszteségek nagy részét a kötvényesek és a külföldi bankok szenvedték el. Ha saját bankjuk lett volna, akkor az jó eséllyel a mélybe rántotta volna egész Horvátországot. Ha egy (vagy több) jó nagy bank is van a rendszerben, akkor a bedőlés kataklizmát okozhat a gazdaságban, ami könnyen érthető: a betétesek pénzét a cégcsoport tagjainak hitelezi ki a bankjuk, és ha (rossz gazdasági helyzet vagy téves üzleti döntések miatt) nincs meg a pénz, a betétesek nagyon mérgesek és egyben szomorúak lesznek.

Nos, a chaebol/keiretsu rendszer megérkezett Magyarországra, sőt a magyar tőzsdére is, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló tőzsdei cégekkel, igazi ázsiai típusú konglomerátum, banki kereszttulajdonlással, hitelezéssel, szépen felépített, meglehetősen átláthatatlan rendszer. Ami különlegessé teszi a magyar chaebolt az a magántőkealap(ok) jelenléte: ezek tulajdonolják több cégben a kisebbségi vagy többségi részesedést, és azért fantasztikusak, mert teljesen átláthatatlanok: nem nyilvános, hogy ki a tőkealap befektetési jegyeinek tulajdonosa, változását nem is kell bejelenteni, és mivel papírformátumban is lehetnek a befektetési jegyek, ezért egy egyszerű tranzakcióval, és a papírok átadásával bármikor tulajdonoscserére is sor kerülhet, anélkül, hogy valaha ezt megtudná a nagyérdemű közönség.

A magyar chaebol tehát olyan, mint a koreai, csak nincsenek benne innovatív üzletágak, és még átláthatatlanabb a tulajdonosi szerkezete (egyébként a válság után Koreában a chaebolok átláthatósága jelentősen nőtt, a felelősségi viszonyok is sokat tisztultak az új szabályozások miatt, és több tulajdonos/menedzser is bíróság elé került, volt aki börtönbe is ment, legutóbb a Samsung tulajdonosa, mivel bebizonyosodott, hogy lefizette a miniszterelnököt:

https://www.cnbc.com/2017/12/27/south-korea-prosecutors-seek-12-years-ja...

A koreai chabeolok (és a keiretsuk) vesztét az okozta, hogy túl sok hitelt vettek fel, túlságosan nagy tőkeáttétellel üzemeltek, és amikor egyéb tényezők miatt recesszió alakult ki, akkor ez a chaebolok összeomlásához, és nagyon mély gazdasági válsághoz vezetett. Jelenleg a magyar chaebol/keiretsu rendszer nagysága még nemzetgazdaságilag nem jelent kockázatot, de ha fennmarad a jelenlegi növekedési ütem, akkor pár év múlva veszélyesen naggyá válhatnak.

A magyar gazdaság egyelőre erős, fűti az EU-pénz, illetve a bérrobbanás miatt növekvő lakossági fogyasztás, és ez egyelőre várhatóan fenn is marad, azonban a következő recesszió idején fog csak kiderülni, hogy mennyire válságállóak magyar konglomerátumok, melyik hitelt ki garantálja, stb. Ha kellően nagyra nőnek és jó sok hitelt vesznek fel (tehát marad a jelenlegi irány), akkor valószínű, hogy kiemelt szerepet fognak játszani a következő magyar gazdasági válságban. Ez nem most lesz, de érdemes nyomon követni a fejleményeket.

Ennyi volt?

2018, Február 7 - 08:27

Vajon ennyi volt a 2018-as "flashcrash"? Lesz még lejjebb? Vagy innen újra kezdődik az emelkedő trend? Nyilvánvalóan erre a kérdésre szeretne választ kapni minden részvénybefektető, s bár a tutit senki nem tudja, én úgy vélem, hogy ez a pánik inkább egy új trend kezdete, amikor a nyugodt felfelé mozgás helyett vad mozgások lesznek.

2017-ben, különösen annak második felében nagyon sok friss pénz áramlott a részvénypiacra, és mindenféle felelőtlen befektetésekbe (kiemelten a Bitcoinba, de volt sok más is). A szereplők kezdték elfogadni a TINA-szabályt: a nullkamatok és pénznyomtatás világában nincs alternatívája a részvényeknek (There Is No Alternative). Ez volt gyakorlatilag az az elv amely éveken át felfelé hajtotta a piacokat, s végre konszenzussá, elfogadott alapelvvé vált. Van azonban egy kisebb probléma: a jegybankárok megváltoztatni látszanak politikájukat, erről írtam is január közepén: http://zsiday.hu/blog/jegybank%C3%A1rok-%C3%BAj-utakon

Ahogy akkor írtam: "...a fundamentumok már fordulóban vannak és véget ér a nullakamat+növekedés (Goldilocks) csodakorszaka. Azt gondolom, hogy könnyen fennáll annak a lehetősége, hogy ebből pár héten-hónapon belül 10-30%-os részvénypiaci esés jöjjön, amikor a valóság szembejön az álmokkal."

A fundamentumok pedig valóban fordulóban vannak. USA-ban már szemmel látható a kamatszint, és más országokban is jelentős hozamemelkedés zajlik/zajlott, miközben a pénznyomtatás mennyisége (lásd a cikk alján a mellékelt képen a kumulált nagy jegybanki pénznyomtatást fekete vonallal) lecsökken, majd várhatóan negatívba vált - ilyen évek óta nem volt! A jegybankárok fújták az elmúlt évek eszközárbuborékát, és most megpróbálják leengedni - pont akkor amikor egyre többen kezdték elhinni, hogy márpedig az örökké fennmarad. Ehhez járult még hozzá az is, hogy rendkívül sokan játszottak az alacsony voltilitásra, ami a volatilitás megugrása esetén hirtelen hatalmas stop-loss-okhoz, és a volatilitás további emelkedéséhez vezet: rendkívül sok pozitív visszacsatolást vittek a rendszerbe, éppen úgy, mint 1987-ben a "portfolio-biztosítás", amely miatt a derivatívok összeomlása magával rántotta az azonnali piacot, ami tovább nyomta le a derivatívok árát, s így került akkor sor a történelem legnagyobb napon belüli árfolyamesésére. Most is kissé hasonló a helyzet, csak nem az S&P 500 határidő, hanem főleg az opciós piac felől érkezett/érkezik a probléma.

Ha mindezeket összeadom, akkor arra jutok, hogy a bika szellemisége valószínűleg megtört, és heves, csapkodó piac lesz, amíg a szereplők alkalmazkodnak az új valósághoz, ahol bár a gazdasági növekedés fennmarad (ami pozitívum), de a jegybanki politika már inkább szűkítő (ami negatívum). A két faktor egymás ellen hat, és úgy látom, hogy a második, negatív faktor még nincs teljesen beárazva, emiatt továbbra is magas volatilitás lehet, illetve úgy vélem jó esély van új részvénypiaci minimumokra a következő hetek-hónapok során, habár a meglepetés ereje már nem olyan nagy, mint korábban...

CsatolmányMéret
qeends2018.JPG59.16 KB